Békés, 1925. (57. évfolyam, 1-101. szám)

1925-03-04 / 17. szám

LV1I. évfolyam IV. szám Szerda dyala, 1935. március 4. Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben . . . 20.000 K Vidékre . . . 40.000 K Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, VÍK8AMLHI É8 KftZWAmíSZATI HETILAP. .Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 1000 korona Felelős szerkesztő: DOBAT FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. Vétó! A régi politikában, amikor a parlament a költségvetést tárgyalta, még néha helyén­való volt, ha egy-két keményebb kötésű kép­viselő felemelte szavát az ndvartartási költ­ségek ellen. Ma azonban, amikor igazán oly minimális összegekben van megállapítva a kormányzói udvartartás, hogy az erre a célra fordított pénz egy valamirevaló bankár háztartását sem elégíti ki, valóban csak rosszindulatú felszólalás lehet az, amikor a kormányzóságot tulságba vitt pompával és nagy költekezéssel vádolják meg. Egyben súlyos tekintélyrombolás is az, mert a forradalmi idők után oly nehezen megalapozott és a tisztelet polcára emelt tekintélyt olyan kicsinyes és átlátszó tendenciá­val akarják megingatni, ami ellen vétót kell kiáltanunk. Gál Gaszton a parlamentben sok figyelemreméltó megjegyzése után azt a meg­gondolatlan kijelentést tette, hogy a kormány­zóság udvartartása olyan fényűző, amit az ország elviselni nem tud. Említette, hogy alabárdos testőrök költ­ségei emeli ezt a pompát 8 a kormányzói udvar legnagyobb pénzügyi tételét ez emészti fel. Gál Gasztonnak a panasza után az egyik fővárosi lap, amelyiket irányánál fogva joggal tarthatunk a legitimizmus hivatalos lapjának, szintén foglalkozik ezzel a kérdéssel és az úgynevezett „pompázókormányzói udvarral“ szembeállítja az ország nyomorát. Mindenekelőtt megállapítani kívánjuk, hogy az az egy-két testőr, aki külföldi köve­tek fogadásakor, avagy más reprezentációs aktusok alkalmával alabárádal áll őrt, igazán^ nem emészt fel akkora összeget, hogy azt szóvá is érdemes volna tenni. Ami pedig a kormányzó szükehh körét illeti, ott pedig igazán olyan szerénységet találunk, hogy példát vehetne arról nemcsak a magyar arisztokrácia, vagy az úgynevezett pénzarisztokráeia, de nagyon sok jobbmódu polgári család is. A kormányzó szűkre szabott civilistájának kiegészítésére saját családi va­gyonát is felhasználja, hogy reprezentálja az ország tekintélyét, ahogy az nemcsak magát a kormányzót, de az országot is megilleti. Nem szabad engednünk, hogy a bizantiniz- mu8nak az a bűnös tekintélyrombolása meg­indulhasson, amelyiknek sajnos az utóbbi évek­ben nálunk is akadnak csatlósai. Tiltakozunk a magyarság nagy tekintélyének eme terv­szerű lejáratása ellen, mert maguk a tekintóly- rabolók nem gondolják meg, hogy a lereme­kelt tekintély helyébe vájjon lesz-e újabb tekintély, akit ültethetnek. Egyebekben ildomtalan és lovagiatlan cselekedet olyan személyeket támadni, akik védekezésükben erősen meg vannak kötve. Ezt a lovagiatlanságot nemcsak a magyar társadalom, de a magyar politika sem ismerte s újabban akadnak ilyen állovagok, akik talán (Saj. tud) A belügyminiszter körrendeletét intézett n vármegyei és városi hatóságokhoz az ipari megrendelésnél nyújtandó előleg tárgyában, A rendelet kívánatosnak tartja, hogy a kisiparo soknak és kisipari szövetkezeteknek állami vagy megyei, városi és községi szállításnál és munkáknál megfelelő előleg engedélyeztessék Jelentettük, hogy a vármegye törvényható sága szombaton rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen Jókai Mór, a legnagyobb magyar szépiró emlékének áldozott. A közgyűlésen a bizottsági tagokon kívül szépszámú közönség vett részt A nagyterem karzatán előkelő hölgyek foglaltak helyet s az ünneplő közönség meleg szívvel hall­gatta a díszközgyűlés szónokának : dr. Zöldy János tiszti főorvos, m. kir. kormányfőtanácsonuak klasszikusan szép beszédét, mellyel a nagy iró életéröl megemlékezett. Hosszasan és mély meghatottsággal szólt Jókaiiéi, a minden idők legnagyobb magyar el­beszélőjéről. Jellemezte Jókai kivételes müvésze- I tének erejét és értékeit, Írásainak és képzelő ere­jének nagyvonalúságát éa sokoldalúságát, majd bebizonyította, bogy bár a régi Megyarországo az ellenségek irigyen szétszakították, az ország, mint Jókai regényeiben, örökköu-örökké egységes és egész marad. Dr. Némethy Károly valóságos belső titkos lanácsos, államtitkár, az Országos Közművelődési Tanács elnöke a következő érdekes és buzdító levelet intézte a Gyulán megalakult uj Közmű­velődési Egyesülethez: Őszinte örömmel vettem tudomásul Gyula város közönségének azt a nagyfontosságu el határozását, amely a Gyulai Közművelődési Egyesületet létrehozta. A magyar társadalom­nak hazánk mai helyzetében mindenütt jól fel fogott érdeke és hazafias kötelessége szervez­kedni, tömörülni kulturális célok érdekében, hogy a tudás, a művelődés eszközeivel erő maguk sem tudják, hogy mit akarnak. A nemzet őrködve vigyáz tekintélyeinek csorbit- hatatlan nimbuszán s tiltakozik minden olyan manőver, vagy nyílt támadás ellen, amelyik az ország kormányzóján keresztül magának a nemzet tekintélyének árt legtöbbet. Hallják meg tehát ezek a körök a nemzet egyete­mének vétót kiáltó szavát! (S.) olyan mértékben, amint az eddig is gyakorlatban volt, nehogy az iparosok az időközben történt drágulás folytán utólag felár követelésekkel lép­hessenek fel. Az előleget csak teljes személyi v gy tárgyi biztosíték mellett elsősorban anyag- beszerzés eéljából lehet megadni azzal a kikötés - 8«1, hogy a megvásárolt anyag a megrendelő tu­lajdonába m^gy át. Ezután érdekes történelmi visszapillantást tett a szabadságharc leveretésének idejére. Jókait akkor Gyulára hozta az útja, ahol néhai Erkel R-Zbő orvos Iskására menekült. Ida azzal nyitott be, hogy „nincs már hasúnké‘. Gyulán találko­zott feleségevei, Labor/alvy Rózával, majd ket­tesben álöltőzékben a Búkk-h-gységbe menekül­tek. Az ezutáui időket alapos irodalmi felkészült­séggel irta le ezután Zöldy dr., akinek szépsé­gekben gazdag beszédét a közgyűlés nagy érdek­lődéssel halig itta Az ünnepi beszéd után: Jessenssky Elek indítványára a közgyűlés Jókainak emieket, aki mindnyájunkat megtanított az igazi hazaszeretetre, a díszközgyűlés jegyző­könyvében örökítette meg, a főispán és Zó dy dr, b-sz^dét pedig ugyancsak feljegyezni rendelték a jegyzőkönyvben. sitse, fejlessze ezt az annyit szenvedett, s olyan nagy megpróbáltatásoknak kitett orszá­got. De kétszeres kötelessége ez a határon lakó magyarságnak, amelyet a sors váratlanul és hirtelen állított uj viszonyok közé, mintegy előőrséül a magyarság, a magyar kultúra vé delmére. A legteljesebb megnyugvással látom, hogy a Gyulai Közművelődési Egyesület ön­tudatosan fogja föl helyzetét és feladatait, s meg vagyok arról győződve, hogy munkás­sága nemcsak ennek a határsséli városnak» hanem as ege'ss orsságnak javára fog válni. Nincsen senki, aki nálamnál jobban értékelné A belügyminiszter a városhoz és a vármegyéhez. Dr. Zöldy János tisztiföorvos volt az ünnepi szónok a közgyűlésen, Némethy államtitkár levele a gyulai közművelődési akcióról. Lapunk mai száma 4 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents