Békés, 1925. (57. évfolyam, 1-101. szám)
1925-12-23 / 99. szám
1925. december 24. Békés 9 csak meg. Sokszor egy ilyen köhögőember vigyázatlansága különösen, ha gyermekeket ér, a legsúlyosabb, gyakran halálos fertőzés oka lehet. A köhögőember óvatos legyen beszélgetésnél is és lehetőleg akkora távolságból, mint egy felnőtt kinyújtott karja — beszélgessen. A zsebkendőt, amelyet szája elé tartott köhögéskor, otthon tegye valamely fertőtlenítő folyadékba (karból, Sublimat, lysol, lysoform) vagy forró vízbe és azután mosassa ki. Ha köpnie kell és nincs más kéznél mint zsebkendő, úgy köpjön ebbe, de úgy hajtsa össze, hogy magát és ruháját be ne szennyezze Célszerűbb azonban zsebben hordható köpőüvegbe (Dettvveiler) köpnie, otthon pedig fertőtlenitő folyadékot tartalmazó fedővel ellátott köpőedénybe . Azilyen köpőedények tartalmát azután nem szabad mindenfelé kiönteni, hanem csak az árnyékszékbe, sőt az olyan edényt, amelyben fertőtlenitő folyadék nincs, előbb 15 percig forraljuk fedett edényben és csak azután öntsük ugyan oda. Ha meggondoljuk, hogy a beteg köpete egy milligrammjában 50000 bacillus lehet, akkor átértjük ez intézkedések fontosságát. A köpeten való helyes bánásmódon kívül fontos a lakás és ruha tisztántartása. Sohse söpörjünk szárazon, hanem nedves feltörléssel por- talanitsunk. Sokat szellőztessünk és legyünk rajta, hogy minél több napfény, világosság hatoljon be a lakásunkba. Különösen a gyermekek tartózkodjanak minél többet a szabadban és a gyermekek tartózkodási helyét, a gyermekszobát érje minél több nap. Egy svájci orvos nagy betűkkel íratta fel szanatóriuma homlokzatára : Minden virág közül az emberi virág az, amelynek legtöbb szüksége van a napra. Azt a lakást, amelyben tüdőbeteg lakott vagy meghalt, különös gonddal fertőtlenítsük, falait ujből festessük vagy meszeltessük, padló ját gondosan suroltassuk, ha földes, cseréljük ki friss, napsütötte száraz földdel. A beteg fehérneműit fertőtlenitő folyadékban való áztatás után főzzük ki, hogy ruháját hosszú ideig járja át a napsugár. A táplálkozást helyes, okos szempontok irányítsák. Ne költse a tüdőbeteg pénzét nyalánkságokra vagy sokat hirdetett csodatápszerekre, amelyek legtöbbször alig érnek valamit, azonban éljen hússal, főzelékkel, tésztával, tojással, tejjel, vajjal. Szeszes italokra nincs szüksége sem a betegnek sem az egészségesnek. Az nem igaz, hogy alkoholtartalmú italok „erőt adnak“. Gyermekeknek pedig egyenesen méreg a szeszes ital. Beteg, köhögős ember külön tányért, poharat és evőeszközt használjon és ezeket külön mossák meg forró vízben. Egyáltalán úgy a táplálkozásnál, mint minden ténykedésünkben a tisztaság, mint az egészség legfőbb őre vezessen mindnyájunkat. Mielőtt befejezném az egyéni védekezés legfontosabb módjainak és irányainak ismertetését, hangsúlyoznom kell, hogy amit a csecsemő és kisgyermek külön gondozást igényel, úgy fokozott kímélésre van szüksége már annak a nőnek is, aki egy fejlődő életet hord magában. A súlyos testi munkától, a nagy lelki megrázkódtatástól, betegségektől, amelyek az ellenállóképességet csökkentik, lehetőleg óvjuk őket. Gond fordítandó a szoptatós anyára is és természetesen a tüdőbeteg anyát a szoptatástól tiltsuk el. A szoptatás — egyrészt az orvosi tapasztalat szerint károsan befolyásolja a tuberkulózis lefolyását, másrészt azonban a szoptatóanya olyan közvetlenül érintkezik gyermekével, hogy azt, ha tüdőbeteg, szinte feltétlenül megfertőzi. A tuberkulózis nem öröklődik, a tuberkulózis csak fertőzés utján terjed és ha a csecsemőt tuberkolózus anyától a születés után rögtön elválasztják, vagy ha a legnagyobb gonddal vigyázunk arra, hogy ne szoptassa, ne köhögjön reá, az anya fertőzött köpete be ne szennyezze, akkor a tuberkulózus anya csecsemője is egészséges maradhat. A védőintézkedések másik csoportjára az állam és társadalom köteles gondoskodni, mert ezek az egyes ember anyagi erejét túlhaladják. A tuberkulózis fertőző betegség, még pedig olyan fertőző baj, amelyben évente sokkal többen halnak meg, mint az összes heveny-fertőző megbetegedésekben és már azért is állami feladat az ellene való küzdelem. Tekintetbe kell vennünk azonban még azt is, hogy a tuberkulózisban elhaltak hárorpnegyed része a munkaképes életkorban pusztult el s ha feltételezzük, hogy a munkaképes egyének egészségesen évente 300 napot dolgoztak volna s igy évente a mai bérviszonyoknak megfelelően legalább 900 aranykorona keresettől estek el, akkor belátjuk, hogy a tuberkulózis miatt a magyar társadalom 16875000 aranykorona — tehát óriási — munka bérveszteséget szenvedett. A tényleges munkabérveszteséget azonban nem az elhalálozások, de a megbetegedések száma adja meg, ha ezt vesszük számításba, akkor Csonkamagyarorszá- gon 63500000 aranykoronára emelkedik. Ehhez jönnek még az ápolás több mint 50000000 aranykoronára tehető költségei s igy Csonkamagyar- ország minden polgárát — a csecsemőt is — több, mint 7 aranykorona adó sújtja a tuberkulózis miatt. Államnak és társadalomnak egyaránt nagy érdeke tehát, hogy mindent elkövessen a tuberkulózis elterjedésének meggátlására. Miután a tuberkulózis, ha nem is kizárólag, de legnagyobb mértékben a szegényebb néposztályokat sújtja, mert a túlzsúfolt lakások, a rossz táplálkozás mind elősegítik a baj terjedését — a tuberku lózis elleni küzdelem egyúttal küzdelem a jobb lakásokért, a jobb és olcsóbb élelmezésért is A József szanatórium statisztikai adatai bizonyítják, hogy a betegek csaknem 55 százaléka egészségtelen, túlzsúfolt lakásban lakott, hogy 28 százaléka gyengén, 475 százaléka pedig igen rosszul táplálkozott. Céltudatos, az ország gazdasági felvirágzását, az összes társadalmi osztályok munkájának megbecsülését és igy anyagi jólétét előmozdító politikával lehet csak elérni, hogy a mai egész Európát, de különösen igazságtalanul megcsonkított országunkat sújtó nyomasztó gazdasági viszonyokból kikerüljünk s meginduljon a termelő munka, amelynek eredménye : több és jobb lakás és jó élelmezés. A lakásviszonyok javításával jár együtt hogy a munkahelyek, a műhelyek tágasak, jól szellőzöttek legyenek, azaz az ipari egészség- ügyi felügyelet kifejlesztése. Az ipari munkásságon kívül a mezőgazdasági munkások egészség- ügyi helyzetének javítása is fontos feladatunk. Amint a fennálló törvényes rendelkezések lehe tővé teszik, hogy az ipari munkások a munkás- biztosítópénztárak révén bejussanak a szanatóri - umba s ott gyógyulást találjanak úgy a mező- gazdasági munkásbiztositás kötelezővé tétele révén ezt ki kell terjesztenünk a földmivelő népességre, a gazdasági cselédekre is. Az iskolákban, az iskolán kivüli oktatásban nagy súlyt helyezünk az egészségügyi alapvető ismeretek terjesztésére, különösen a fertőző megbetegedő sek, mint a milyen a tuberkulózis is, elleni óv intézkedések ismertetésére. Ezek az általános intézkedések túlnyomóan állami feladatot képeznek, 'de legalább is állami irányítást igényelnek. A tuberkulózis ellen irányuló különleges intézkedéseknek, az óriási anyagi áldozatok mialt, amelyet igényelnek, ma az állam, különösen a szegény megcsonkított magyarállam egyedül megfelelni nem tud. Hogy e téren sokat, eredményeset alkothassunk, szükséges, hogy az egész társadalom hozzon áldozatot. A felebaráti szeretet, a szegényekről való gondoskodás nemes kötelességén kívül a vagyonosoknak be kell látniok, hogy az ő jólétüket, egészségüket is fenyegeti a tuberkulózis elterjedése. A megbetegedettek elhelyezésére tüdőbeteg kórházakra és szanatóriumokra van szükség. Itt gyógyulnak meg leghamarább, itt tanulják meg leginkább azokat a rendszabályokat, amelyeket kint az életben követniük kell, hogy a szanatóriumban elért gyógyulási eredményt megtarthassák és embertársaikat a fertőzéstől megóvják. A szanatórium, a tüdőbeteg ápolására berendezett kórházi osztály tehát a legjobb védőintézkedés egyúttal a tuberkulózis elterjedése ellen is. Sajnos azonban, annyi szanatóriamot, kórházat teremteni nem lehet, hogy bennük minden tüdőbeteget elhelyezhessünk. A tuberkulózis elterjedésének meggátlása ■gy egy másik intézmény : a tüdőbeteggondozó intézetek feladatává válik. Nekik kell felkeresni otthonukban a tüdőbetegeket, kiválogatni azokat, akik elsősorban alkalmasak szanatóriumi kezelésre. Itt főleg a gyógyíthatóság szempontja az irányitó és az, hogy akik gyermekekkel foglalkoznak (óvónők, tanítók, tanárok) és élelmiszer- előállításával foglalkozók különittessenek el elsősorban az egészséges környezettől. A gondozó intézetek tanítják, felvilágosítják a betegeket és a környezetet a baj lényegéről és a gyógyítás módjairól. Köpőedényeket, szegényeknek ruhát, élelmiszereket, tüzelőt adnak és sok helyen, ahol az anyagi viszonyok megengedik, javítják a betegek lakásviszonyait. Egyes helyeken a gondozóintézetek üdülőtelepekkel kapcsolatosak, ahol a betegek a nap nagy részét pihenve töltik és csak éjjel mennek haza. A melegebb évszakokban esetleg éjjel is ott maradnak. Ezek már gyógyítással is foglalkozó, de szanatóriumnál egyszerűbben berendezett, tehát olcsóbb intézmények és különösen könnyebb betegek számára valók A gyermekek tuberkulózisának elhárítására is ilyen nyári üdülőhelyek célszerűek, ahol a város gyermekei a jó levegőn kipihenhetik magukat Fürdenek a napon heverésznek, edződnek, erősödnek. Gyenge, a fertőzés által különösen veszélyeztetett gyermekek iskoláztatására az erdei iskolák alkalmasak, ahol a gyermekek nem zárt tantermekben, de a fák között, szabad levegőn tanuknak és igy megerősödve állanak ellen a fertőzésnek. A folyton fejlődő tudomány sok módot teremtett tehát, amint látjuk a fertőzés elhárítására, a betegség meggyó- gyitására. A társadalomnak csak meg kell értenie a tudomány tanításait és az emberiesség parancsait s akkor megküzdünk a tuberkulózissal is, mint ahogy megküzdtünk a leprával és a pestissel, a középkor szörnyű fekete halálával Kant a legnagyobb lángelmék egyike, a nagy német gondolkozó, amikor halálos ágyán feküdt ezeket mondta orvosának : érzem, hogy még élek, mert az emberiesség érzése, a humanitás szelleme nem aludt ki még bennem.“ Ha mindnyájan átérezzük, hogy életünk csak addig értékes, amig az emberiesség, a felebaráti szeretet szelleme hatja át — akkor megtettük a legnagyobb lépést a tuberkulózis leküzdésére. Több ezer hazai és külföldi orvosi bizonyítva) igazolja, hogy a Hunyadi János természetes keserüviz hatása mindenkor bevált. 7 2-3
