Békés, 1925. (57. évfolyam, 1-101. szám)

1925-12-23 / 99. szám

1925. december 24. Békés 9 csak meg. Sokszor egy ilyen köhögőember vigyázatlansága különösen, ha gyermekeket ér, a legsúlyosabb, gyakran halálos fertőzés oka lehet. A köhögőember óvatos legyen beszélgetésnél is és lehetőleg akkora távolságból, mint egy felnőtt kinyújtott karja — beszélgessen. A zsebkendőt, amelyet szája elé tartott köhögéskor, otthon tegye valamely fertőtlenítő folyadékba (karból, Subli­mat, lysol, lysoform) vagy forró vízbe és azután mosassa ki. Ha köpnie kell és nincs más kéz­nél mint zsebkendő, úgy köpjön ebbe, de úgy hajtsa össze, hogy magát és ruháját be ne szennyezze Célszerűbb azonban zsebben hord­ható köpőüvegbe (Dettvveiler) köpnie, otthon pe­dig fertőtlenitő folyadékot tartalmazó fedővel el­látott köpőedénybe . Azilyen köpőedények tartal­mát azután nem szabad mindenfelé kiönteni, ha­nem csak az árnyékszékbe, sőt az olyan edényt, amelyben fertőtlenitő folyadék nincs, előbb 15 percig forraljuk fedett edényben és csak azután öntsük ugyan oda. Ha meggondoljuk, hogy a beteg köpete egy milligrammjában 50000 bacillus lehet, akkor átértjük ez intézkedések fontosságát. A köpeten való helyes bánásmódon kívül fontos a lakás és ruha tisztántartása. Sohse sö­pörjünk szárazon, hanem nedves feltörléssel por- talanitsunk. Sokat szellőztessünk és legyünk rajta, hogy minél több napfény, világosság hatoljon be a lakásunkba. Különösen a gyermekek tartózkod­janak minél többet a szabadban és a gyermekek tartózkodási helyét, a gyermekszobát érje minél több nap. Egy svájci orvos nagy betűkkel íratta fel szanatóriuma homlokzatára : Minden virág kö­zül az emberi virág az, amelynek legtöbb szük­sége van a napra. Azt a lakást, amelyben tüdőbeteg lakott vagy meghalt, különös gonddal fertőtlenítsük, falait ujből festessük vagy meszeltessük, padló ját gondosan suroltassuk, ha földes, cseréljük ki friss, napsütötte száraz földdel. A beteg fehér­neműit fertőtlenitő folyadékban való áztatás után főzzük ki, hogy ruháját hosszú ideig járja át a napsugár. A táplálkozást helyes, okos szempontok irányítsák. Ne költse a tüdőbeteg pénzét nyalánk­ságokra vagy sokat hirdetett csodatápszerekre, amelyek legtöbbször alig érnek valamit, azonban éljen hússal, főzelékkel, tésztával, tojással, tejjel, vajjal. Szeszes italokra nincs szüksége sem a betegnek sem az egészségesnek. Az nem igaz, hogy alkoholtartalmú italok „erőt adnak“. Gyer­mekeknek pedig egyenesen méreg a szeszes ital. Beteg, köhögős ember külön tányért, poharat és evőeszközt használjon és ezeket külön mossák meg forró vízben. Egyáltalán úgy a táplálkozásnál, mint minden ténykedésünkben a tisztaság, mint az egészség legfőbb őre vezessen mindnyájunkat. Mielőtt befejezném az egyéni védekezés leg­fontosabb módjainak és irányainak ismertetését, hangsúlyoznom kell, hogy amit a csecsemő és kisgyermek külön gondozást igényel, úgy foko­zott kímélésre van szüksége már annak a nőnek is, aki egy fejlődő életet hord magában. A súlyos testi munkától, a nagy lelki megrázkódtatástól, betegségektől, amelyek az ellenállóképességet csökkentik, lehetőleg óvjuk őket. Gond fordítandó a szoptatós anyára is és természetesen a tüdő­beteg anyát a szoptatástól tiltsuk el. A szoptatás — egyrészt az orvosi tapasztalat szerint károsan befolyásolja a tuberkulózis lefolyását, másrészt azonban a szoptatóanya olyan közvetlenül érint­kezik gyermekével, hogy azt, ha tüdőbeteg, szinte feltétlenül megfertőzi. A tuberkulózis nem öröklő­dik, a tuberkulózis csak fertőzés utján terjed és ha a csecsemőt tuberkolózus anyától a születés után rögtön elválasztják, vagy ha a legnagyobb gonddal vigyázunk arra, hogy ne szoptassa, ne köhögjön reá, az anya fertőzött köpete be ne szennyezze, akkor a tuberkulózus anya csecse­mője is egészséges maradhat. A védőintézkedések másik csoportjára az állam és társadalom köteles gondoskodni, mert ezek az egyes ember anyagi erejét túlhaladják. A tuberkulózis fertőző betegség, még pedig olyan fertőző baj, amelyben évente sokkal töb­ben halnak meg, mint az összes heveny-fertőző megbetegedésekben és már azért is állami feladat az ellene való küzdelem. Tekintetbe kell vennünk azonban még azt is, hogy a tuberkulózisban el­haltak hárorpnegyed része a munkaképes élet­korban pusztult el s ha feltételezzük, hogy a munkaképes egyének egészségesen évente 300 napot dolgoztak volna s igy évente a mai bér­viszonyoknak megfelelően legalább 900 arany­korona keresettől estek el, akkor belátjuk, hogy a tuberkulózis miatt a magyar társadalom 16875000 aranykorona — tehát óriási — munka bérveszteséget szenvedett. A tényleges munka­bérveszteséget azonban nem az elhalálozások, de a megbetegedések száma adja meg, ha ezt vesszük számításba, akkor Csonkamagyarorszá- gon 63500000 aranykoronára emelkedik. Ehhez jönnek még az ápolás több mint 50000000 arany­koronára tehető költségei s igy Csonkamagyar- ország minden polgárát — a csecsemőt is — több, mint 7 aranykorona adó sújtja a tuber­kulózis miatt. Államnak és társadalomnak egy­aránt nagy érdeke tehát, hogy mindent elköves­sen a tuberkulózis elterjedésének meggátlására. Miután a tuberkulózis, ha nem is kizáró­lag, de legnagyobb mértékben a szegényebb néposztályokat sújtja, mert a túlzsúfolt lakások, a rossz táplálkozás mind elősegítik a baj terje­dését — a tuberku lózis elleni küzdelem egyúttal küzdelem a jobb lakásokért, a jobb és olcsóbb élelmezésért is A József szanatórium statisztikai adatai bizonyítják, hogy a betegek csaknem 55 százaléka egészségtelen, túlzsúfolt lakásban la­kott, hogy 28 százaléka gyengén, 475 százaléka pedig igen rosszul táplálkozott. Céltudatos, az ország gazdasági felvirágzását, az összes társa­dalmi osztályok munkájának megbecsülését és igy anyagi jólétét előmozdító politikával lehet csak elérni, hogy a mai egész Európát, de kü­lönösen igazságtalanul megcsonkított országun­kat sújtó nyomasztó gazdasági viszonyokból ki­kerüljünk s meginduljon a termelő munka, amelynek eredménye : több és jobb lakás és jó élelmezés. A lakásviszonyok javításával jár együtt hogy a munkahelyek, a műhelyek tágasak, jól szellőzöttek legyenek, azaz az ipari egészség- ügyi felügyelet kifejlesztése. Az ipari munkássá­gon kívül a mezőgazdasági munkások egészség- ügyi helyzetének javítása is fontos feladatunk. Amint a fennálló törvényes rendelkezések lehe tővé teszik, hogy az ipari munkások a munkás- biztosítópénztárak révén bejussanak a szanatóri - umba s ott gyógyulást találjanak úgy a mező- gazdasági munkásbiztositás kötelezővé tétele ré­vén ezt ki kell terjesztenünk a földmivelő né­pességre, a gazdasági cselédekre is. Az iskolák­ban, az iskolán kivüli oktatásban nagy súlyt helyezünk az egészségügyi alapvető ismeretek terjesztésére, különösen a fertőző megbetegedő sek, mint a milyen a tuberkulózis is, elleni óv intézkedések ismertetésére. Ezek az általános intézkedések túlnyomóan állami feladatot képeznek, 'de legalább is ál­lami irányítást igényelnek. A tuberkulózis ellen irányuló különleges intézkedéseknek, az óriási anyagi áldozatok mialt, amelyet igényelnek, ma az állam, különösen a szegény megcsonkított magyarállam egyedül megfelelni nem tud. Hogy e téren sokat, eredményeset alkothassunk, szük­séges, hogy az egész társadalom hozzon áldo­zatot. A felebaráti szeretet, a szegényekről való gondoskodás nemes kötelességén kívül a vagyo­nosoknak be kell látniok, hogy az ő jólétüket, egészségüket is fenyegeti a tuberkulózis elterje­dése. A megbetegedettek elhelyezésére tüdőbeteg kórházakra és szanatóriumokra van szükség. Itt gyógyulnak meg leghamarább, itt tanulják meg leginkább azokat a rendszabályokat, amelyeket kint az életben követniük kell, hogy a szana­tóriumban elért gyógyulási eredményt megtart­hassák és embertársaikat a fertőzéstől megóvják. A szanatórium, a tüdőbeteg ápolására berende­zett kórházi osztály tehát a legjobb védőintéz­kedés egyúttal a tuberkulózis elterjedése ellen is. Sajnos azonban, annyi szanatóriamot, kórházat teremteni nem lehet, hogy bennük minden tüdő­beteget elhelyezhessünk. A tuberkulózis elterjedésének meggátlása ■gy egy másik intézmény : a tüdőbeteggondozó intézetek feladatává válik. Nekik kell felkeresni otthonukban a tüdőbetegeket, kiválogatni azokat, akik elsősorban alkalmasak szanatóriumi keze­lésre. Itt főleg a gyógyíthatóság szempontja az irányitó és az, hogy akik gyermekekkel foglal­koznak (óvónők, tanítók, tanárok) és élelmiszer- előállításával foglalkozók különittessenek el első­sorban az egészséges környezettől. A gondozó intézetek tanítják, felvilágosítják a betegeket és a környezetet a baj lényegéről és a gyógyítás módjairól. Köpőedényeket, szegényeknek ruhát, élelmiszereket, tüzelőt adnak és sok helyen, ahol az anyagi viszonyok megengedik, javítják a betegek lakásviszonyait. Egyes helyeken a gon­dozóintézetek üdülőtelepekkel kapcsolatosak, ahol a betegek a nap nagy részét pihenve töltik és csak éjjel mennek haza. A melegebb évsza­kokban esetleg éjjel is ott maradnak. Ezek már gyógyítással is foglalkozó, de szanatóriumnál egyszerűbben berendezett, tehát olcsóbb intéz­mények és különösen könnyebb betegek szá­mára valók A gyermekek tuberkulózisának el­hárítására is ilyen nyári üdülőhelyek célszerűek, ahol a város gyermekei a jó levegőn kipihen­hetik magukat Fürdenek a napon heverésznek, edződnek, erősödnek. Gyenge, a fertőzés által különösen veszélyeztetett gyermekek iskolázta­tására az erdei iskolák alkalmasak, ahol a gyer­mekek nem zárt tantermekben, de a fák között, szabad levegőn tanuknak és igy megerősödve állanak ellen a fertőzésnek. A folyton fejlődő tudomány sok módot teremtett tehát, amint lát­juk a fertőzés elhárítására, a betegség meggyó- gyitására. A társadalomnak csak meg kell érte­nie a tudomány tanításait és az emberiesség pa­rancsait s akkor megküzdünk a tuberkulózissal is, mint ahogy megküzdtünk a leprával és a pestissel, a középkor szörnyű fekete halálával Kant a legnagyobb lángelmék egyike, a nagy német gondolkozó, amikor halálos ágyán feküdt ezeket mondta orvosának : érzem, hogy még élek, mert az emberiesség érzése, a huma­nitás szelleme nem aludt ki még bennem.“ Ha mindnyájan átérezzük, hogy életünk csak addig értékes, amig az emberiesség, a felebaráti sze­retet szelleme hatja át — akkor megtettük a legnagyobb lépést a tuberkulózis leküzdésére. Több ezer hazai és külföldi orvosi bizonyítva) igazolja, hogy a Hunyadi János természetes keserüviz hatása mindenkor bevált. 7 2-3

Next

/
Thumbnails
Contents