Békés, 1925. (57. évfolyam, 1-101. szám)

1925-11-18 / 90. szám

LTII. évfolyam 90. szám. Szerda ftynla, 1925. november 18. Előfizetési árak: Negyedévre: H eíyben . *. . 20.000 R Vidékre . . . 40.000 K HMtUs! díj elír. Hieteml!. POLITIKAI, TÁSKÁD ALMI ÉS KÖZGAZDÁSZ, ATI HETILAP. •Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szÄm gra 1000 korona. Felelős szerkesztő: DOBAT FERENC Megjelenik szerdán és szombaton­A valorizáció. A gazdasági kérdések közül igen sok szó esik a valorizációról, amely­nek a pénzügyi konszolidáció szem­pontjából igen nagy jelentősége van. A pénzügyminiszter beterjesztette erre vonatkozó javaslatát s ez a tény az egész vonalon akkora érdeklődést keltett, hogy ma jóformán minden politikai összejövetelnek és megbe­szélésnek tárgya. Abban nincsen eltérés sem a pénzügyminiszter, sem a bármely pártállásu politikusok között, hogy a pénzügyi újjászületés eszménye az volna, ha a valorizáció minden tarto­zására nézve keresztül vihette volna. Hogy nemcsak a magán-, de a köz­tartozások is átértékeltessenek. Vi­szont azt is mindenki tudja, hogy az ország megcsonkitása, az elvesztett háború, a forradalmak által szétzül­lesztett állampénzügyi viszonyaink mellett Magyarország ma nem rendelke­zik azzal az erővel és képességgel, hogy a teljes valorizáció álláspontjára helyez­kedjék. Szoktak hivatkozni Németor­szágra, ahol ezirányban erőteljesebb lépések történtek. Ez az összehason­lítás azonban egyátalában nem tár­gyilagos­A 80 millió lakossággal biró Nagynémetország elveszítette ugyan Elszász-Lotharingiát és más kisebb területeket, de hát ez körülbelül an­nak felelne meg, ha mi csupán 4—5 határszéli vármegyét vesztettünk volna el. Dehát nem ez történt, ha­nem egy borzalmas katasztrófa terü­leteink kétharmadától megfosztott s a régi magyar gazdasági élet, ketté­tört gazdasági ereje egyensúly nélkül hever a győzök lábai előtt. A gazdasági élet egyensulyba- hozatalát, nem irányíthatják tehát ki­zárólag azok az erkölcsi törvények, amelyek a nemzet és a kormány egyaránt elismer, hanem csak a mo­mentán lehetőségek. Bárha a legjobb utón vadunk ahhoz, hogy hosszú idők múlva a szűkre szorított, de pénzügyileg ren­dezett állam legyünk, egyelőre meg kell elégednünk azzal, amit momen­tán teherviselési képességünk meg­szab. Hiszen az adóterhek nagysága ellen mindenki jogosan panaszkodik s ezeket a feltörő panaszokat a kor­mány is igyekszik lehető mérséklé­sekkel honorálni, ahhoz azonban, hogy a teljes valorizációt keresztül vihessük, az adózók olyan megnyo- moritására volna szüksége, amely az adóalanyokat véglegesen összerop- pantaná. Be kell tehát mindenkinak látnia, hogy a legnagyobbfoku óvatosságra van ebben a kérdésben is szükség. A pénzügyminiszter javaslatában el­ment addig a határig, ameddig az ország erőviszonyainak mérlegelésé­vel és megrázkódtatása nélkül el­mehetett, ezen túl örvények és sza­kadékok vannak, ezekbe a magyar gazdasági életnek és ezzel a magyar­ság sorsának nem szabad belezuhan­nia. Ahol a kevés is sok, ott azt a keveset is, amelyet a pénzügyi kor­mányzat nyújthat, meg kell becsülni. Gynla város története. Nagyon figyelemre­méltó, érdekes előadást fog tartani a gyulai Katolikus Kör meghívására november 29-én a városháza nugyterméban dr. Karácsonyi János c. püspök, nagyváradi kanonok, a nagynevű történet­író. Gyula város jeles fia városunk történetét fogja ismertetni a legrégibb kortól egészen napjainkig. Az összes történelmi forrásokat ala­posan ismerő, nagy tudása és lebilincselő előadó­képességgel rendelkező kiváló tudós eme városun­kat megtisztelő előadása elé feszült érdeklődéssel néz a város lakosságának minden rétege. Az elő­adásra a jegyeket, — tekintettel a nagy érdelődésre, már most célszerű előjegyeztetni a Dobay-cégnél. Árak : 10 és 5 ezer korona. Képviselői beszámoló. Békéscsabán vasárnap Szeder Ferenc, a város képviselője beszámolót tartott, melyen Propper és Esztergályos nevű szociáldemokrata képviselők is beszéltek. Egyéb baj nem történt. gyulai intelligencia estélye. A Szociális Misszió Társulat tegnapi ra­gyogó esijén valahogy úgy éreztük magunkat, mintha nem volnánk Gyulán. A nyugat szelle­me, hangulata, melegsége, szépsége, bája érintett meg s a Király Mozgó helyisége egyszerre átala­kult egy meghitt, intim, kis színházzá, melyben a vallásos érzület és a lélekből fakadó áhitat réz­* geti a zsúfolásig megtelt terem atmosferájában. Mint haldokló ősszel a természet áldását, úgy hordták ide össze segítő és áldó kezek mindazt, amiben gyönyörködni lehet, a mi a szémnek szép. a mi a léleknek drága, a mi a mostani idők sivárságában megnyugtató és vi­gasztaló. A vallásosság, a hazafiság, a könyörü- letesség, az áldozatkészség-estje volt a tegnapi, melyet hetekig tartó, fáradságos munkával dr. Kovacsics Dezső főispán neje, Kauffmann Ödönné és Losoncsy Istvánnéúrasszonyok valósítottak meg. A szép és Gyulán eddig együtt alig látott nagy közönség szűnni nem akaró tapsjai tulajdonké­pen a rendezőket illeti, kik e kis város lethar- gikus életébe megmozdulást, ébredést, társadalmi összemelegedést vittek bele A műsor a Közművelődési Egyesület szin- fonikus zenekara által előadott nyitánnyal kezdő­dött, melyet már alkalmunk volt hallani s me­lyet dr. Kovalszky Róbert ezúttal is kitünően dirigált. A mi kedves és már országos hirü költőnk Székely (.Nuszbek) Sándor prológját Ürmössy Ilonka interpretálta. Amilyen meghatóak voltak ezek a gyöngy­szemsorok, olyan bensőséges érzéssel peregtek le. Ürmössy Ilonka érző szívvel, csodálatraméltó rutinnal és meggyőző erővel öntötte élő formá­ba a költő ihletett gondolatait. Ezután a vallásos élőképek következtek, csodás és megkapó összeállításban. Jézus a kis­dedek között, Jézus és a Szamaritánus nő, Jézus Máriánál és Mártánál, majd Szt. Cecilia A sze­replők : Wiszt Alajos, gróf Woracziczky Hanny, Steigerwald Iluci, Voit Imre, Heilinger Gabi, Cs. Varga Izuka és Edit, Csete Zolika, Szilágyi Sárika, Niedermayer Magda, Misits Magda, Sípos Jolán, Szentkereszthy Magda, Horti Lenke, Ga- jewszky Maca, Somogyi Manyi, Misitz Bella, kicsinyek és nagyok működtek közre s a kö­zönség alig tudott betelni a hatásos és hozzáértő kezek által összeállított igazi szentképek látásától. Ezután egy fővárosi énekmüvésznő, Stampf törvényszéki elnök nagy tehetségű leánya: Stampf Anette énekelt Wagnertől, Liszttől és végül Kacsóh Pongráctól, részben áriákat, rész­ben pedig müdalt. Zongorán nővére Stampf Ilona zongoraművésznő kisérte. A művésznő kel­lemes, iskolázott és a magasabb regiszterekben tisztán és finoman csengő hangja oly hatást ért el, hogy a közönség többször megújuló, zugó tapsja alig akarta leengedni a színpadról Kü­lönösen lágy és leheletszerű pianói voltak szépek. Rövid szünet után Elssler Fanny — End- rődy Béla táncos jelenete következett. A terem­ben elcsitult a zaj és mindenki lélegzetvissza­fojtva várta a függöny felgördülését. És meg­jelent a színen Elssler Fanny: Torkos Béláné. Sárga selyemben, aranyszőke hajjal, mosolygó arccal és minden fantáziát felülmúló szépségben. És mikor beszélni kezd, az orgona busán szoló hangja, a hárfa melodikus zenéje hallatszik. — Gyönyörű ! — ez az egy szó morajlik végig a termen, mely e pillanatban izzik a forró­ságtól A hatás akkor érte el a tetőfokát, ami­kor Elssler Fanny álmodozó lelke előtt megje­lennek a táncos párok. A lepkeüzőtáncot Papp Bibi, a bécsi kerin- gőt Madarász Manci és Dercsényi Aladár, a ma- zurkát Madarász Böske és Kardos Elek dr, a menüettet Kraft Marianne és Horti Erzsiké, a fandangót Jantsovits Kaja, a sziciliánát Paff Lilly és Fésűs Endre dr, a balletet Konrád Baba lej­tette és végül a Reichstadti herceget a fiatal Pálffy József gróf személyesítette A nagyszerűen megvilágított színpadon Antalffy Magda által betanított táncok kitünően érvényesültek. Itt már a kritikus pennája és dil- lemmába esik, hogy melyik volt bájosabb,

Next

/
Thumbnails
Contents