Békés, 1925. (57. évfolyam, 1-101. szám)
1925-11-18 / 90. szám
LTII. évfolyam 90. szám. Szerda ftynla, 1925. november 18. Előfizetési árak: Negyedévre: H eíyben . *. . 20.000 R Vidékre . . . 40.000 K HMtUs! díj elír. Hieteml!. POLITIKAI, TÁSKÁD ALMI ÉS KÖZGAZDÁSZ, ATI HETILAP. •Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szÄm gra 1000 korona. Felelős szerkesztő: DOBAT FERENC Megjelenik szerdán és szombatonA valorizáció. A gazdasági kérdések közül igen sok szó esik a valorizációról, amelynek a pénzügyi konszolidáció szempontjából igen nagy jelentősége van. A pénzügyminiszter beterjesztette erre vonatkozó javaslatát s ez a tény az egész vonalon akkora érdeklődést keltett, hogy ma jóformán minden politikai összejövetelnek és megbeszélésnek tárgya. Abban nincsen eltérés sem a pénzügyminiszter, sem a bármely pártállásu politikusok között, hogy a pénzügyi újjászületés eszménye az volna, ha a valorizáció minden tartozására nézve keresztül vihette volna. Hogy nemcsak a magán-, de a köztartozások is átértékeltessenek. Viszont azt is mindenki tudja, hogy az ország megcsonkitása, az elvesztett háború, a forradalmak által szétzüllesztett állampénzügyi viszonyaink mellett Magyarország ma nem rendelkezik azzal az erővel és képességgel, hogy a teljes valorizáció álláspontjára helyezkedjék. Szoktak hivatkozni Németországra, ahol ezirányban erőteljesebb lépések történtek. Ez az összehasonlítás azonban egyátalában nem tárgyilagosA 80 millió lakossággal biró Nagynémetország elveszítette ugyan Elszász-Lotharingiát és más kisebb területeket, de hát ez körülbelül annak felelne meg, ha mi csupán 4—5 határszéli vármegyét vesztettünk volna el. Dehát nem ez történt, hanem egy borzalmas katasztrófa területeink kétharmadától megfosztott s a régi magyar gazdasági élet, kettétört gazdasági ereje egyensúly nélkül hever a győzök lábai előtt. A gazdasági élet egyensulyba- hozatalát, nem irányíthatják tehát kizárólag azok az erkölcsi törvények, amelyek a nemzet és a kormány egyaránt elismer, hanem csak a momentán lehetőségek. Bárha a legjobb utón vadunk ahhoz, hogy hosszú idők múlva a szűkre szorított, de pénzügyileg rendezett állam legyünk, egyelőre meg kell elégednünk azzal, amit momentán teherviselési képességünk megszab. Hiszen az adóterhek nagysága ellen mindenki jogosan panaszkodik s ezeket a feltörő panaszokat a kormány is igyekszik lehető mérséklésekkel honorálni, ahhoz azonban, hogy a teljes valorizációt keresztül vihessük, az adózók olyan megnyo- moritására volna szüksége, amely az adóalanyokat véglegesen összerop- pantaná. Be kell tehát mindenkinak látnia, hogy a legnagyobbfoku óvatosságra van ebben a kérdésben is szükség. A pénzügyminiszter javaslatában elment addig a határig, ameddig az ország erőviszonyainak mérlegelésével és megrázkódtatása nélkül elmehetett, ezen túl örvények és szakadékok vannak, ezekbe a magyar gazdasági életnek és ezzel a magyarság sorsának nem szabad belezuhannia. Ahol a kevés is sok, ott azt a keveset is, amelyet a pénzügyi kormányzat nyújthat, meg kell becsülni. Gynla város története. Nagyon figyelemreméltó, érdekes előadást fog tartani a gyulai Katolikus Kör meghívására november 29-én a városháza nugyterméban dr. Karácsonyi János c. püspök, nagyváradi kanonok, a nagynevű történetíró. Gyula város jeles fia városunk történetét fogja ismertetni a legrégibb kortól egészen napjainkig. Az összes történelmi forrásokat alaposan ismerő, nagy tudása és lebilincselő előadóképességgel rendelkező kiváló tudós eme városunkat megtisztelő előadása elé feszült érdeklődéssel néz a város lakosságának minden rétege. Az előadásra a jegyeket, — tekintettel a nagy érdelődésre, már most célszerű előjegyeztetni a Dobay-cégnél. Árak : 10 és 5 ezer korona. Képviselői beszámoló. Békéscsabán vasárnap Szeder Ferenc, a város képviselője beszámolót tartott, melyen Propper és Esztergályos nevű szociáldemokrata képviselők is beszéltek. Egyéb baj nem történt. gyulai intelligencia estélye. A Szociális Misszió Társulat tegnapi ragyogó esijén valahogy úgy éreztük magunkat, mintha nem volnánk Gyulán. A nyugat szelleme, hangulata, melegsége, szépsége, bája érintett meg s a Király Mozgó helyisége egyszerre átalakult egy meghitt, intim, kis színházzá, melyben a vallásos érzület és a lélekből fakadó áhitat réz* geti a zsúfolásig megtelt terem atmosferájában. Mint haldokló ősszel a természet áldását, úgy hordták ide össze segítő és áldó kezek mindazt, amiben gyönyörködni lehet, a mi a szémnek szép. a mi a léleknek drága, a mi a mostani idők sivárságában megnyugtató és vigasztaló. A vallásosság, a hazafiság, a könyörü- letesség, az áldozatkészség-estje volt a tegnapi, melyet hetekig tartó, fáradságos munkával dr. Kovacsics Dezső főispán neje, Kauffmann Ödönné és Losoncsy Istvánnéúrasszonyok valósítottak meg. A szép és Gyulán eddig együtt alig látott nagy közönség szűnni nem akaró tapsjai tulajdonképen a rendezőket illeti, kik e kis város lethar- gikus életébe megmozdulást, ébredést, társadalmi összemelegedést vittek bele A műsor a Közművelődési Egyesület szin- fonikus zenekara által előadott nyitánnyal kezdődött, melyet már alkalmunk volt hallani s melyet dr. Kovalszky Róbert ezúttal is kitünően dirigált. A mi kedves és már országos hirü költőnk Székely (.Nuszbek) Sándor prológját Ürmössy Ilonka interpretálta. Amilyen meghatóak voltak ezek a gyöngyszemsorok, olyan bensőséges érzéssel peregtek le. Ürmössy Ilonka érző szívvel, csodálatraméltó rutinnal és meggyőző erővel öntötte élő formába a költő ihletett gondolatait. Ezután a vallásos élőképek következtek, csodás és megkapó összeállításban. Jézus a kisdedek között, Jézus és a Szamaritánus nő, Jézus Máriánál és Mártánál, majd Szt. Cecilia A szereplők : Wiszt Alajos, gróf Woracziczky Hanny, Steigerwald Iluci, Voit Imre, Heilinger Gabi, Cs. Varga Izuka és Edit, Csete Zolika, Szilágyi Sárika, Niedermayer Magda, Misits Magda, Sípos Jolán, Szentkereszthy Magda, Horti Lenke, Ga- jewszky Maca, Somogyi Manyi, Misitz Bella, kicsinyek és nagyok működtek közre s a közönség alig tudott betelni a hatásos és hozzáértő kezek által összeállított igazi szentképek látásától. Ezután egy fővárosi énekmüvésznő, Stampf törvényszéki elnök nagy tehetségű leánya: Stampf Anette énekelt Wagnertől, Liszttől és végül Kacsóh Pongráctól, részben áriákat, részben pedig müdalt. Zongorán nővére Stampf Ilona zongoraművésznő kisérte. A művésznő kellemes, iskolázott és a magasabb regiszterekben tisztán és finoman csengő hangja oly hatást ért el, hogy a közönség többször megújuló, zugó tapsja alig akarta leengedni a színpadról Különösen lágy és leheletszerű pianói voltak szépek. Rövid szünet után Elssler Fanny — End- rődy Béla táncos jelenete következett. A teremben elcsitult a zaj és mindenki lélegzetvisszafojtva várta a függöny felgördülését. És megjelent a színen Elssler Fanny: Torkos Béláné. Sárga selyemben, aranyszőke hajjal, mosolygó arccal és minden fantáziát felülmúló szépségben. És mikor beszélni kezd, az orgona busán szoló hangja, a hárfa melodikus zenéje hallatszik. — Gyönyörű ! — ez az egy szó morajlik végig a termen, mely e pillanatban izzik a forróságtól A hatás akkor érte el a tetőfokát, amikor Elssler Fanny álmodozó lelke előtt megjelennek a táncos párok. A lepkeüzőtáncot Papp Bibi, a bécsi kerin- gőt Madarász Manci és Dercsényi Aladár, a ma- zurkát Madarász Böske és Kardos Elek dr, a menüettet Kraft Marianne és Horti Erzsiké, a fandangót Jantsovits Kaja, a sziciliánát Paff Lilly és Fésűs Endre dr, a balletet Konrád Baba lejtette és végül a Reichstadti herceget a fiatal Pálffy József gróf személyesítette A nagyszerűen megvilágított színpadon Antalffy Magda által betanított táncok kitünően érvényesültek. Itt már a kritikus pennája és dil- lemmába esik, hogy melyik volt bájosabb,
