Békés, 1925. (57. évfolyam, 1-101. szám)
1925-10-31 / 85. szám
LYII. évfolyam 85. szám Szombat Gyula, 1995. október 3fl Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben . . . 20.000 K Yidékre . . . 40.000 K Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÍRHAHAI.MI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. .Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dóba* János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza T. E. Sz. Irta: Dr. Varga Béla. A magyar társadalom parlamentje a Társadalmi Egyesületek Szövetsége, vagy — amint a köztndatban ismeretes — TESZ. Négy esztendő telt el már megalakulása óta, csöndes, de annál eredményesebb munkában eltöltött négy esztendő. Azóta a maga elé tűzött programm számottevő részét megvalósította : a társadalom értékes erőit egy táborba tömöritette s a nemzeti célok szolgálatába állította. A TESZ megalakulása és működése nemzeti életszükséglet. A reánk kéDyszeritett békeokmányokból kisarjadt rendkívüli viszonyok : politikai, társadalmi és gazdasági zűrzavar közepette pártok, szervezetek, érdekcsoportok alakultak, melyek a maguk utján keresték a reménytelen magyar éjszakából a kibontakozást. Hitte), meggyőződéssel járták a maguk elé szabott utat, mindenikük abban a tudatban, hogy sikerült megtalálni a helyes ösvényt, mely a nemzet feltámadása felé vezet. Hogy itt• ott botlások, kilengések zavarták egyik-másik csoport mindig nemes s zándéku törekvéseinek érvényesülését, na gyón is érthető és megbocsátható, hiszen éjszakában kellett botorkálniok. A TESZ egyik legfontosabb hivatása éppen az, hogy a különböző utakon, de egy cél felé törekvő társadalmi csoportokat, egyesületeket mint központi irányító szerv kormányozza és tekintélye súlyával a kilengéseket egyensúlyozza. A vesztes háború rémei: a forradalmak, megszállás, az ősi magyar föld megcsonkítása, a reánk szakadt gazdasági bajok nyomán keletkezett társadalmi ellentéttel felkavarták a lelkeket is. A területi integritás elvesztésével karöltve járt a lelkek integritásának megzavarása is. A TESZ gyújtott fáklyát s mutatott kivezető utat a reménytelen éjszakából a kétségbeejiő magyar jelenből, amikor feladatául tűzte ki hogy a nemzeten belül egységet teremt, a társadalom lelkében mesterségesen szított ellentéteket, a felgyülemlett elkeseredés áradatát, — melyet egymás ellen zúdítottak a különböző politikai elveket valló, más társadalmi rétegben elhelyezkedett és más felekezeti kötelékbe tartozó magyarok — levezeti s azok ellen irányítja, akik a nemzet minden bajának igazi okozói: ősi földünket megcsonkító ellenségeink ellen. A TESZ nem társadalmi egyesület, több annál: képviselőtestülete valamennyi hazafias céln, komoly munkát folytató társadalmi egyesületnek, amelynek az országos választmányban képviselőik utján vesznek részt a TESZ alakitó munkájában. A TESZ folyó hó 24 ón megtartott évi rendes közgyűlése rendkívüli fontos állomása volt a magyar társadalmi erők munkásságának. Az eddig folytatott szervezői tevékenységét — melynek eredményeképpen a legtekintélyesebb társadalmi egyesületeket, szám- szerint több mint 40-et — sikerült immár egy táborba tömöritenie, most már szélesebb alapokon építi tovább, kiterjeszti azt a csonka haza egész területére, hogy a nemzet egyetemét pártpolitikai felfogás, társadalmi osztálykülönbségekre való tekintet nélkül egy hatalmas egységbe kovácsolja. Ez a munka tórbelileg és idöbelileg meg nem határozható, mert ott folyik minBorongós lélekkel járom az utcákat, tereket, közhelyeket és gyűjtöm az élet riportját az újság számára. Eközben jönnek az emberek, asszonyok, gyermekek frissen kötött koszorúval, szép, hófehér őszi rózsával és a temető felé igyekeznek. Mindszent ünnepe közeledik. Az őszi rózsa a nyár utolsó virága. Ezután már nincs élet a rózsák kertjében — jövő tavaszig. Az őszi rózsából font koszorúmat — gondolkozom — kinek a sírjára tegyem ? Arra a jeltelen sirra-e, melyben a háború elesett hőse nyugszik, vagy arra a sírkeresztre, a mely egy hazájából kiüldözött és itt porBudapesti tudósítónk írja: az uj tisztviselő- státusrói szóló rendelet november 7 én, a jövő szombaton fog megjelenni. A Tamássy-féle javaslatot jórészt változatlanul elfogadták. A tisztviselőket 3 kategóriába helyezik. Á, B és C osztályba. Az A osztályba sorozottaknak javul az anyagi helyzetük, a B osztályúak megkapják továbbra is az eddig élvezett genfi pótlékot, végül a C osztályba sorozottak fizetését leszállítják, majd végkielégitik vagy nyugdíjazzák őket. Talán furcsán hangzik a cim egy kissé, hisz nálunk igen ritka eset, hogy az iparosok diplomájukat is kibiggyesszék a nevük elé, de mégis igy van. A kecskeméti iparostársadalom egy igen értékes uj taggal szaporodott s az uj tagnak teljes cime: dr Tóth Kálmán képesített szűcs és timármester. Dr. lóth Kálmán a piaristáknál végezte középiskoláit, a kecskeméti jogakadémián folytatta jogi tanulmányait, majd megszerezvén az állam tudományi és jogi doktorátust, Lippára került szolgabirónak. A román megszállás után magyar földre hozta vissza a szive. Békésen főjegyző volt 1923-ig, amikor a B-llsla szele őt Is első dorta. Dr. Tóth Kálmán azonban nem az a férfi, denütt, ahol magyarok találhatók és addig folyik, ameddig magyarok élnek ezen a földön. Ehhez a munkához gondosan össze kell gyűjteni a fegyvereket, amelyeket a társadalmi és közgazdasági politika tárházaiban kell keresnünk. A nagy munkát és a fegyvereket a társadalomra kell bízni, mert a társadalomnak van meg az az állhatatossága és kitartása, amely biztosítja a sikert. Ha a magyar társadalomban meg van a kellő erő és a kellő akarat a munkához, úgy boldogabb jövőben reménykedhetünk, ellenesetben az enyészet fenyeget. A társadalmi egyesületek bizalmára és állhatatos támogatására számítunk. ladozó halott nyugvóhelyének beszélő me- mentója. Nincs a világnak annyi fehér őszi rózsája, hogy a magyarság minden halottjának készülhetne belőle egy koszorú. De nincs a világnak együttvéve annyi bánata sem, mint e Csonka országnak, melyet megkinoztak, megtóptek, megcsufpltak, szétdaraboltak Ó3 kegyetlen bírák halálra ítéltek. A mai szent napon nem az enyészet fáj, nem is az élet bóduíatos lármája komo- rit el. Csak reád gondolok hajdan dicső, szent, fényben tündöklő, szép, nagy Magyartissztviseiöknek. — Az összes tisztviselők számát még 7700 fővel fogják apasztani. Nagy redukció lesz az államrendőrségnél, a pénzügynél, a postánál, tanfelügyelőségnél. Az uj státusrendelet 1925 évi julius I hatállyal lép érvénybe. Az uj fizetéseket julius 1-től visszamenőleg a tisztviselők megkapják legkésőbb ez év december végéig. akit a sors csapásai egykettőre összegyűrnek. Erős karja birja a munkát és igy történt valahogy, a dr. jelzős szolgabiró, főjegyző egy szép napon beállt Budapesten szücsinasnak. Egyszerű közönséges szücsinasnak s a többi inassal együtt nem egyszer félmeztelenre vetkőzve dolgozott szakadatlanul, kérgesedő kézzel, de tántoríthatatlan kitartással és lelkesedéssel mindaddig, amig állami ösztöndíjjal ki nem küldték tovább tanulni Németországba. Berlin, Lipcse, Drezda voltak az állomásai Kitanulta a bőrcserzés és kikészítés minden titkát, csínját binját és amikor nemrégen visszatért Magyarországra, Szegeden a legnagyobb elragadtatás hangján adták kezébe a szücs- mesteri és timármesteri mesterlevelet. MÍNUSZÉN T. ország (0) 7700 a C. listások — Öröm és bánat a Dr. Tóth Kálmán szQcsmester. A volt békési főjegyző iparos lett.
