Békés, 1925. (57. évfolyam, 1-101. szám)

1925-10-28 / 84. szám

liVII. évfolyam 84. szám. Szerda Gyula, 1935. október 38. Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben . . . 20.000 K Vidékre . . . 40.000 K Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TAjt&ADAI.Ml ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szán?, ára 1000 korona. Felelős szerkesztő: DOBIT FERENC Megjelenik szerdán 6s szombaton. A képviselők. (S) A képviselők ellenzéki szárnya akciót indított a képviselői tisztelet­dijak felemelése érdekében. Óhajtá­sukhoz mérten a nemzetgyűlés gaz­dasági bizottsága tárgyalta is ezt a kérdést, de Búd János pénzügyminisz­ter és gróf Bethlen István miniszter- elnök felszólalásai után egyelőre le­került a napirendről. Nem akarjuk felületesen, a hang­zatos demagógia szólamai szerint megítélni a képviselők mozgalmát, mert ha ezt tennők, valóban bő terü­let nyilna arra, hogy őket bizonyos fokig elitéljük. Tudjuk azonban, hogy a képviselőkre megbízatásuk horribi­lis anyagi gondot ró. Mindegyiknek két háztartást is kell vezetnie s az a terület, amelyen mozognak, bizony nagy mértékben igénybe veszi anyagi erejüket is. Mégsem lehet kívánságu­kat teljesíteni a jelen körülmények között, amikor rossz vért szülne a közvéleményben, ha a tisztviselők státusrendezését megelőzően kedve­zőbb anyagi körülményeket biztosita­nának saját számukra. Ezídőszerint egy nemzetgyűlési képviselő a VI. fizetési osztály I. foko­zatának megfelelő illetményekben részesül, amely összeg valóban nem mondható busásnak. De ki kell várniok a kép­viselőknek, amig teljesen tető alá nem kerül a tisztviselői fizetések megol­dása s velük parallel jobb anyagi körül­mények közé juthatnak a honatyák is. Ma már a képviselők a demokratikus választójog érvényesülése során, ami­kor nemcsak latifundiumos s tőke­pénzes egyének képviselik a nép szé­les rétegeit, hanem igen sok esetben a legszegényebb társadalmi osztályok­ból is bejutnak képviselők a parla­mentbe, rászorulnak a tiszteletdijra s joggal támaszthatnak igényeket. A nemzetgymlés gazdasági bi­zottsága alaposan megvitatta a kép­viselők fizetésemelési kívánságát s végre is úgy döntött, hogy illet­ményeik a tisztviselők fizetésének arányában fognak emelkedni. Máskép volna, ha nyakunkba nem jön a vesz­tes háború és a forradalom, de éppen a képviselőknek kell legjobban tudniok, hogy mennyire korlátozott határok között tud ma anyagiak tekintetében mozogni az állam. Ezt ők be is látták s fizetésemelési igé­nyükkel visszaléptek. Örömmel vett erről tudomást a közvélemény, mert igy megszabadultak a képviselők azoktól az előítéletektől, melyek egé­szen bizonyosan nyomon követték volna akciójukat, ha ahhoz minden­képen ragaszkodni akartak volna. Megalakult a gyulai mentőegyesület. Lapunkban közöltük volt, hogy a vár­megyei tűzoltó szövetség kezdeményezésére moz­galom indult meg az önkéntes mentőegyesület megalakítására. A vármegyei tűzoltó szövetség október 22-en este fél 7 órára összehívta az alakuló közgyűlést. A szép számban megjelen­teket dr. Márki Barna vármegyei II. főjegyző üdvözölte s ismertette a vármegyei tűzoltó szö­vetségnek a mentői intézmény megalakítására irányuló célját, feladatát s a gyulai mentő intéz­mény életre hívásának szükségességét. Majd fel­kérte Démusz Lajos vármegyei tűzrendészen felügyelőt, hogy ismertesse ez ügyben az eddig tett intézkedéseket. A vármegyei tüzrendészeti felügyelő beszá­molt a kezdeményező munkálatokról. Bejelen tette, hogy a szövetség a folyó évben Gyulán mentőtanfolyamot tartott s hogy ennek révén kellő mentő áll rendelkezésre. Ismertette a mentői intézmény megalakítását kimondó törvényt és rendeletet s a mentői intézmény felállításának megindokolt voltát, majd javasolta e célból az ön­kéntes mentőegyesület megalakításának kimon­dását. Az alakuló közgyűlés dr. Tauffer Emil kórházi igazgató elnöksége mellett az előterjesz­tést elfogadta, a mentőegyesületet meg alakította. Majd elfogadta az alapszabályt s megvá­lasztotta a tisztikart és pedig: védnökké dr. Kovacsics Dezső főispánt, diszelnökökké : dr. Dairnel Sándor alispánt, dr. Zöldg János egész­ségügyi főtanácsost és dr. Tauffer Emil kórházi igazgatót, elnökké dr. Csete József polgármestert, társelnökökké dr. Konkoly Tihamér vm. főjegy­zőt, Horti Béla számv. főtanácsost és Heilinger Károly városi főjegyzőt, ügyvezető elnökké Dé- mnss Lajos várm. tüzrendészeti felügyelőt, fő- parancsnokká : dr Takácsy Lajos városi ügyv. orvost, ügyésszé dr. Jantsovits Emilt, pénztár- nókká lömösközy Józsefet, ellenőrökké Körmendy Imrét és Enyedi Bélát, titkárrá Gergely Andort és intézővé Pettner Józsefet. Választottak 15 választmányi, 5 választmányi póttagot és 2 szám- vizsgáló bizottsági tagot. Elhatározta a közgyű­lés, hogy átiratot intéz a városhoz s kéri a mentőkocsi és szükséges eszközök beszerzését s kimondotta, hogy a közel jövőben mentőtan­folyamot tart. Megelégedéssel és elismeréssel vesszük tudomásul, hogy a vármegyei tűzoltó- szövetség régi tervét megvalósította s a mentőegye­sületet megalakította s ezzel a mentőintézményt városunkban életre hívta. Praktikus könnyítések a postán. A kereskedelmi miniszter a postaüzleti sza­bályzatban a következő nevezetesebb, a közön­séget is érdeklő módosításokat léptette életbe : Levelezőlapok méretei hosszúságban 10—15, szélességben 7—10'5 cm. ig terjedhetnek. Áru­minták hossza az eddigi 30 cm. helyett 45 cm.-ig terjedhet. Nem szállíthatók nyomtatványok gyanánt azok a papírkereskedelmi cikkek, melyeken a nyomtatott szöveg nyilvánvalóan nem alkotja a küldemény lényeges elemét. Képeslevelezőlapokat is lehet nyomtatvány­ként postára adni, ha azokon legfeljebb öt szó­ból álló üdvözlet vagy egyéb kizárólag udvarias sági kifejezésen kívül más Írott közlemény nincsen. írógépen átnyomás utján előállított máso latok nyomtatványként nem szállíthatók még akkor sem, ha azok tömegesen kerülnek feladásra. Egy és ugyanazon feladó ugyanazon cim zettnek azonos rendeltetési helyre szóló több, de legfeljebb három azonos természetű, de utánvé­tellel nem terhelt csomagot is adhat fel egy kö­zös szállítólevéllel. A belföldi forgalomban a nagyobb tömeg­ben feladott leveleket, levelezőlapokat és válaszos levelezőlapokat is, feltéve, hogy a küldemények dija ugyanaz, készpénzbérmentesités mellett is fel lehet adni. A sommás csomagokon úgy mint régen, a tartalmat és az értéket ismét ki kell irni. A helybe szóló expressküldemények ezen­túl nemcsak Budapesten, hanem az összes kincs­tári postahivatalok székhelyén is feladhatók. A feladó könyvelt küldeményeiről a feladó­vevényen kivül feladóvevény másolatot is kaphat és ilyet utólag is kérhet. Az igazgatóság által erre kijelölt postahiva­talok ajánlott levélpostai küldeményeket, sommás csomagokat, valamint távirati utalványokat a hi­vatalos órán kivül is felvesznek, ily küldemé­nyekért darabonként 3000 korona külön dij jár. a legolcsóbban szerezhetők be

Next

/
Thumbnails
Contents