Békés, 1925. (57. évfolyam, 1-101. szám)

1925-02-04 / 9. szám

LYII. évfolyam 9. szám. Szerda Cryala, 1935. február 4. Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben . . . 20.000 K Vidékre . . . 40.000 K Hirdetési dij előre fizetendő. BÉKÉS FOUflKAI, TÄRKAMLMI ÉS KfiZWAZBÁSZATI HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dóba; János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 1000 korsaa felelős szerkesztő: DOBAT FERENC Megjelenik szerdán és szombaton­Valorizáció. Bár a valorizáció kérdése szaka­datlanul foglalkoztatja a gazdasági élet és a pénzügyi kibontakozás problémái­val foglalkozó szakköröket, még min­dig nem érett arra, hogy a nemzet érdekeinek megfelelően a gazdasági élet veszélyeztetése nélkül megoldas­sák. Különösen az árpapénzek, élet- biztosítások és hadikölcsönök valorizációja Hä, mely soká nem késhet, nemcsak azért, mert közkívánatom, hanem az­ért is, mert legjogosabb pretenciója a háború és utána bekövetkezett zava- .ros idők gazdaságilag lerongyolódott és tönkrement társadalmi rétegeinek. Buci János pénzügyminiszter most biztató kijelentést tett a valorizáció­nak ezekre az esetekre kiterjedő meg­oldásáról, mely szerint, ha majd az összes adatok birtokába jut, kifejti álláspontját és sürgős megoldási le­hetőséget keres. Igen nehéz azonban elébe vágni a pénzügyi és gazdasági kibontako­zás fejleményeinek, amennyiben egy­idejűleg rendezésre vár az életbizto­sítás valorizációjával a biztositó vál­lalatok hosszú évtizedeken keresztül munkával szerzett vagyonának érdek- védelme is. Az egyes életbiztosító magán­társaságok és intézmények vagyonát csak az aranymérleg bevezetése után lehet majd tisztán látni. Ezek az intézmények, amint a pénzügyminiszter megállapí­totta, tartalékalapjuknak jelentős ré­szét voltak kötelesek állami papírok­ban elhelyezni s az igazságosság elve követeli meg, hogy ez a szempont megértő mérlegelés alapját képezze. De nem könnyű döntést hozni az átértékelés tekintetében azért sem, minthogy hosszú évekre visszamenő­en keil majd intézkedni és tekintetbe venni, hogy a viszonyok azóta telje­Bethlen miniszterelnök végleg megállapított terv szeeint ma utazik Genfbe. Genfi útjára az eddigi hírekkel ellentétben nem Búd János, hanem Szabóky pénzügyi államtitkár fogja elkísérni. Bethlen grófot szombaton felkereste Hadik gróf, Lukács László és Teleszky, akikkel a mi­niszterelnök az aktuális gazdasági kérdésekről és a mezőgazdaságnak nyújtandó külföldi kölcsönről tárgyalt. rx Népszövetségi Ligák Uniója február 9-én és a kővetkező napokon Brüsszelben ülést tart, melyen a nemzeti kisebbségek védelmére irányuló I sen átalakultak. Alapos körültekintést és megfontolást igényel tehát a valori­záció, mely valóban különösen az árvaszékekhez letétbe helyezett kis­korú árvák elértéktelenedett vagyoná­nak átmentése szempontjából a leg­nagyobb méltánylást érdemlő sürgős szükség. Hisszük, hogy pénzügyi kormá­nyunk teljesen átérzi ebben a köz­óhajban azt a nagy nemzeti és társa­dalmi érdeket, amely a vagyonát pusztulni látó egyedek bizalmának visszaállításához fűződik. Bethlen gróf külföldi útja alatt a politikai életben változás nem várható. Két hét alatt a nemzetgyűlés nem is fog mással foglalkozni, mint apróbb folyóügyekkel. A miniszterelnök elutazása miatt Rakovszky belügyminiszter a választójogi törvényjavaslatot nem is viszi a minisztertanács elé, hanem megvárja vele Bethlen visszatérését, akit távollétében Vass József fog helyettesíteni. eljárás és a csehek által megszállt felvidéken köz­ségi illetőségüket vesztett magyarok ügyei is tár­gyalás alá kerülnek. Magyarországot e nagyfon­A.miniszterelnök ma indul G-enfbe. Lukács György Brüsszelbe utazik. Magyarország nagyfontosságu ügyeit fogják tárgyalni Atlétabál. Hatszázötvenezer koronába kerül egy mázsa búza és egy női selyemcipö ugyanannyiba. így morfondírozott az én sok leányos közalkalmazott szomszédom, amikor kegyetlen kér leiéire, nógatásra, kapacitálásra elhatározta, hogy eladó sorban levő leányát elviszi az Atlétabálra. — Házbérnegyed van — mondta rezignáltan az agyonszanált édesapa. Tartozunk a boltosnak, a mészárosnak. — fizetni kell a villanyt, a tűzifa részletet és sok egyebet. Még ha volna valami értelme a bálozásnak — nem mondom — folytatta megadással a számtanácsos ur. Még ha parthi akadna. Nem mondom De a mai fiatalság csak táncol, foxtrottozik, simyzik, jaavázik, de nem nősül. Atlétabál, iparosbál, rokkantbál, megyebál, tisztibál. Mind nagyon szép. De azt szeretném tudni, hogy hány leánynak kötik be a fejét a farsangon ? Erre válaszolj nekem. Juliska!! Juliska természetesen nem válaszolt. Mit is felelhetett volna ? Ellenben Juliska elővette redikül- jéböl a tenyérnyi nagyságú, apró kis csipkés zsebkendőjét és belesirta, belekönnyezte titkos gondolatait. — Ne pityeregj! — szólt az érzékeny lelkű számtanácsos, aki elsején délben egy órakor fel­veszi a fizetését és félkettőkor nincs már egy meg­veszekedett papirkoronája — ne keseríts — bele­egyezem, hogy elmenj a bálba! . . . Juliska magasat ugrott, mint egy igazi at­léta, megölelte az édesapját, megcsókolta az édes­anyját s boldogan jött hozzám jelenteni rossz ma­gyarsággal, hogy az apuka „meg van puhítva este ök is a jelenlevők között lesznek. Juliskáék tényleg ott voltak a sok-sok szép leány és még sokkal több gyönyörű asszony között. Az atléták felvonultak. A diszkoszdobók, a gerelyvetők, a stafétások, a centerek s a kitűnő „kapusok“. Mind deli legények, pompás színben, ragyogó kedvvel. A csárdást kivételesen jobban rúgták, mint a labdát. Juliska szakadatlanul táncolt. De nemcsak Juliska, hanem még a mamája is, annyira figyel­mesek és gavallérok voltak ezek a barna, egész­séges, vállas, szépszálfiuk. A gyulai atlétabál a farsang egyik legsike­rültebb mulatsága volt. Mindenki meg volt elé­gedve az est sikerével, még az öreg Lebovits is, aki pedig folyton azt panaszolja, hogy a gyulai fiatalság veszedelmesen józan, az idén még csak egy láda Törleyt adott el. Az atléta bálon a kővetkező leányok jelen­tek meg: Fodor Ica, Madarász Bözsike és Manci, Wei- mann Duci, Blaskovits Rózsi, Fenyödi Irén, Anta- lóczy Duci, Nagy Mici, Marik Magda és Ella, Kalocsa Klári, Kertész Ilus, Kiss Juliska, Kiss Mancy, Rováts Ilus, Idus, Mária, Vecsernyés Mar­git, Konrád Alice és Baba, Mérey Margit, ürmössy Baba, Péczely Ilona, Péczely Böske, Juhász Helén, Ásmány Eta, Vertán Joli, Vertán Magda, Mazurek Alice, Schneider Pannika, Titz Böske, Somogyi Irén, Cselowszky Juci. Vrusssonpok: Dr Konkoly Tihamérné, dr. Szilágyi Lászlóné, Osváth Béláné, dr. Konrád Ernöné, dr. Hirmann Józsefné, dr. Ürmössy Ká- rolyné, dr. Madarász Kálmánná, dr. Tóth Ernöné, Fodor Emilné, Seres Lajosné, Ulmandinger Károlyné Hevesi Adolfné, Antalóczi Nándorné, Nagy Ist­vánná, Sál Béláué, Scheibert Józsefné, Szabó Józsefné, Marik Samuné, Kalocsa Istvánné, Ker­tész Gyuláné, Kiss Imréné, Rováts Jánosné (Köte- gyán), Kiss Mihályné, Vecsernyés Andrásné, Mérey Gyuláné, Péczely Józsefné, özv. Ásmány Gyuláné, Leopold Sándorné, Vertán Emilné (Gyula­vári), Mazurek Ferencné, Schneider Józsefné, Lapunk mai száma 4 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents