Békés, 1925. (57. évfolyam, 1-101. szám)
1925-09-30 / 76. szám
2 Békés 1925 szeptember 30 Mit mondanak a gyulai gyógyszerészek „ Újra lehet gyógyszertárért folyamodni11. A kommunisták. Mit akartak azok a gonosztevők vagy félkegyelmüek, akiket a budapesti rendőrségnek sikerült ártalmatlanná tenni ? Még csak mondani sem merhetik,- hogy egy jobb, boldogabb, célszerűbb társadalmi reudet akartak teremteni. Ha ilyet mondanának, mindenki a szemük közé kacagna és odamutatna Szovjet- Oroszország siralmas állapotára. Ok tehát most már nem az állítólagos célért, a világ megváltásáért, egy ideális társadalmi, gazdasági rendért viaskodnak, bujkálnak, vesztegetnek, esküsznek össze, hanem csak az eszközért, a felfordulásért, az anarkiáért, a rombolásért. Táj mi keveset, sőt talán épen semmit sem törődnek azzal, hogy létrejön-e a romok felett az ő ideális állami és társadalmi rendük, hogyan, mennyi idő alatt, milyen áldozatok árán, nekik egyelőre semmi egyéb nem kell, C3ak minden rendnek fene- kestől való felforgatása, minden meglevőnek könyörtelen elpusztítása. Céllá lett előttük az, amit csak eszköznek hirdettek, a cél pedig a teljes, a legsötétebb bizonytalanságba veszett el szemeik elől. Vesszen, pusztuljon minden, hogy mi lesz azután, az már mellékes. Mire valami más, újabb, rosszabb vagy jobb társadalmi rend keletkeznék, akkorra ők már úgy sem lesznek, miután ők a maguk számára legalább, a felforgatott társadalmi és gazdasági rend hulladékaiból bőséges lakomát rendeztek. Ez az ő programjuk, ez az ő lelki rugójuk. Legjobban jellemezte gondolkodásukat, életfelfogásukat az a nyomorék nőszemély, aki a rendőrségi börtönben azt mondotta: »nyomorék vagyok, gyűlölök mindent és mindenkit«. Ok gyűlölnek mindent, ami van, ami él és boldogul, gyűlölik a boldognak vélt gazdagot, de talán még jobban gyűlölik az elégedett szegényt. Pusztuljon hát minden és jöjjön akármi, amit a végzet hoz. Ok azt is gyűlölni fogják és ha lesz még hozzá erejük, annak elpusztítására is képesek lesznek. A gyűlöletnek ezzel az őrületével úgy kell védekezni, ahogy az őrültekkel, a veszett ebekkel szemben. Láncra kell verni, vagy ki kell irtani. Persze egyénenként nem valamennyien őrülten gyülölkö- dők. Vannak közöttük számításból gyülölkö- dők és őrjöngők is. Akik arra spekulálnak, hogy tettetett veszettségükkel sikerül elmar- niok a társadalom meglevő javai közelóbői mindenkit, mint ahogyan ez sikerült Szovjet- Oroszországban és sikerült hat esztendővel ezelőtt egy rövid időre nálunk is. Ám ezek sem kevésbbó veszedelmesek és ha ők a veszett ebeket játszák a mi bőrünkre, akkor a veszett ebek sorsát is érdemlik. Ezt a játékot azonban csak egyszer lehetett némi sikerrel eljátszani. Sem a valódi őrültség nem fog már senkit megijeszteni, sem a színlelt őrjöngés senkit megtéveszteni. Tisztában vagyunk azzal, hogy gyűlölettel és fanatizmussal mindent össze lehet rombolni, de semmit, főkép jobbat nem lehet alkotni. Alkotni csak szeretettel lehet és ha sikerül jobbat alkotni, akkor magátől összeomlik a régi rosszabb. Ez a józan társadalom felelete a naiv rombolóknak, a gazok számára pedig van lánc és bitó. Egy helyi gyógyszerésztől a következő sorokat vettük : A népjóléti miniszter ur egy időben felfüggesztette az 1876. évi közegészségi törvénynek azt a rendelkezését, amely szerint gyógyszertári jogosítványért az indokok felsorolásával folyamodni lehet. A felfüggesztő rendelkezést most helyezte hatályon kivül, amivel a törvény intézkedése újra érvénybe lépett. Természetesen nem jelenti ez azt, hogy most aztán minden helyre gyógyszertárt adnak. A gyógyszertár nem üzlet és nem kereskedés, hanem egészségügyi intézmény. A gyógyszertér mint ilyen, az egészségügyi törvények védelme alatt áll annyival is inkább, mert ha a gyógyszertárak között verseny fejlődne ki, ennek kárát a beteg közönség és az egészség- ügyi helyzet láthatná csupán. — Addig, amig a sokkal magasabb § kulturfokon álló Német Magyar mesterművek kiállítása Gyulán. A „Gyulai Közművelődési Egyesület“ képző - művészeti szakosztálya első kiállítását a gyulai magánosok birtokában levő s erre az alkalomra átengedett magyar mesterművek alkotásaiból rendezi. Ezt a közel 200 darabot számláló kol lekciót tekintélyes mennyiséggel kiegészítik a helybeli festők, szobrászok és iparművészek munkái. A maga nemében páratlannak ígérkező kiállítás október hó 11 én délelőtt 11 órakor nyílik meg ünnepélyes keretek között a vármegyeház dísztermében. A vezetőség a mükiálli- tással kapcsolatban — egy országos tekintélyű műtörténész közreműködésével — mütörténeti előadást is rendez. Részletes tájékozódást nyuj tanak a legközelebb megjelenő falragaszok. Ezúton hivatnak fel a helybeli festő, szobrász és iparművészek, hogy jól megválasztott müveik jegyzékét október hó 5 ig juttassák József Dezső festőművész, egyesületi titkár kezeihez, hogy a készítendő műjegyzékből (katalógus) ki ne maradjanak. Egyben felkéretnek mindazok a magánosok,, kiknek tulajdonában müérlékkel biró iparművészeti remekek (csipkék, vázák, dísztárgyak, szőnyegek stb.) vannak — tűz , kár- és lopás elleni biztosítás kötése mellett az Egyesületnek kiállítás céljára átengedni szíveskedjenek, illetve ebbeli szándékukat fenti címre jelentsék be. FIG YELE Elsőrendű komlós párral sült házikenyér kapható. Viszonteladóknak árengedménnyel házhoz szállítom. •■M Lisztért kenyeret cserélek. Tisztelettel: Leopold Béla ioo41-3 siitömester. Osztrauí kétszer mosott PB“ kovácsszén leffolcsóbb árban beszerezhető LAKOS JENŐ vasüzletében Gyula. Telefon 46. 978 3-5 országban minden 10000 lakóra kerül átlagban egy-egy gyógyszertár, az ugyanilyen viszonyok között levő Ausztriában 12000 lakóra, a többi környező országban 15 —20000 lakóra s mig a megcsonkítás előtti Magyarországon 9829 lakóra esett egy-egy gyógyszertár, addig ma alig jut 6500 lélek egy egy patikára. Ez az áldatlan és sem közegészségügyi, sem más szempontból nem kívánatos, sőt veszedelmes helyzet bírta arra a népjóléti miniszter urat, hogy hivatkozott rendeletében megállapítsa, hogy „a közegészségügy érdekeit tekintve, az ország gyógyszertárakkal kellőképen el van látva“. Nagyon természetes, hogy a kérvényeket a «legszigorúbban azon körülmények szem előtt tartásával fogják elbírálni, hogy vájjon közszempontból csakugyan szükség van-e a kért gyógyszertárra, Az uj gyulai zeneiskola. Régi vágya teljesült a gyulai közönségnek. Habár nem nagyszabású s ha bár egyelőre még hajléktalan — létesült egy uj zeneiskola, mely minden kultur követelménynek megfelel. Egy igen kiváló zenepedagógus — Gattwill Gyula zenetanár vállalkozott arra, hogy Gyulán, a hol a zenekultúra és annak szeretete most kezd intenzivitással megélénkülni — zenedét állít fel saját erejéből. Amit a város nem volt képes évtizedeken át keresztülvinni, azt egy idegenből ideszakadt és a művelődésért sokat áldozott, szép képzettségű professzor csakhamar megvalósította. Beszélgettünk néhány zeneértővel, kik nagy dicsérettel nyilatkoznak Guttmill Gyula szakszerű tanításairól és tanításának biztos és könnyű módszeréről. Mi már jelenthetjük a közönségnek, hogy pár nappal ezelőtt megnyílt zeneiskolának már 37 tanulója van. Kezdők, haladók, felnőttek, ifjak és gyermekek. A 37 tanuló közül 11 zongoraszakos, 19 hegedűt tanul, 7 pedig az énektudásban képezi ki magát. Érdekesnek tartjuk közölni az uj gyulai zeneiskola tagjainak névsorát, mely a következő: Dr. Lusztig István, Lindenberger Antalné, Misits Magda, Schneider Ilona, Takácsy Dénes, liIli in Mihály, Aigner Mártha, Tóth Margit, Kukla Rózsi, Barna Guszti, Migend Magda, Major Ilonka, Schreibert József, Kocsis Mihály, Borbély Imre, Pál Antal, Nasicz Ilonka, Bekmand Ferenc, Draskovich Magda, Mildner Ernő, Bán fi Dezső, Ancsó Zoltán, Wiszt József, Báder Kálmán, Fischer Jenő, Czinczár Ferenc, Szabó Béla, Szabó Zoltán, Kertes György, Rács Barnabás, Dávid István, Berengi Zita, Kalas Ibolyka, Kalas Ilonka, Kalas Ferenc, Wittmann András Ebből a névsorból meg lehet állapítani, hogy a társadalom minden osztálya támogatja és szükségét érzi egy zeneiskolának, mely ha nem is nevel Casalsokat, de előkészíti a tehetségeket egy szép és biztos pályára. Az iskoláról egyéb véleményünket akkor fogjuk elmondani, mikor alkalmunk lesz a tanítás eredményét látni és hallani. Végül még csak annyit, hogy Gnttwill tanár az elméleti oktatás terén is elsőrangú mester, tehát jogunk van hinni, hogy a gyulai zeneiskola sikerét a közeli városok és községek közönsége is méltányolni fogja — saját érdekében. (0. G) V] pénzügylgazgató-helyettes Jön (Jynlára. Néhai vitéz Balogh Elek helyébe a miniszter Spóner Károly főtanácsost fogja Gyulára kinevezni helyettes pénzügyigazgatónak. Spóner Károly nagyszebeni ember s kiváló pénzügyi szaktekintély. Hírek szerint Spóner lesz Mátéffy Domokos pénzügyigazgató utóda is. HIBfiK.
