Békés, 1925. (57. évfolyam, 1-101. szám)

1925-09-19 / 73. szám

Békés 3 1825 szeptember 19 Békés vármegye Az alispán a múlt közigazgatási bizott­sági ülésen a következőket jelentette á vár­megye gazdasági helyzetéről: A községi közmunka befizetése, dacára annak, hogy az adott végső haladék már le­járt, nem kielégítő eredménnyel történik. A befizetések ellenőrzése céljából 8 naponként jelentést várok a községektől, Azok eredményé­hez képest fogom megtenni a szükséges intéz kedéseket A kormány állal útépítésekre kilátásba helyezett beruházási kölcsön engedélyezése iránt tett felterjesztésemre eddig még semmi választ sem kaptam s így még az esetre is, ha a vármegye kapna beruházási kölcsönt, azt a folyó évben az idő előrehaladottsága miatt már alig lehet felhasználni. A vármegye 1926. évi költségvetésének egybeállitási mun­Átheiyezett tanárok és tanítók. A tanfelügyelő jelentéséből: A külterületeken igen sok tanköteles nem tud kötelezettségének eleget tenni iskola hiányában. Ezen csak épít­kezéssel lehet segíteni, építkezni pedig a köz­ségek alig tudnak, mert 50 százaléknál na­gyobb pótadót nem vethetnek ki. Békés köz­ség külterületén 6. Körestarcsa külterületén 1, Mezöberény 1, Gyónta 5, Békéssámson 1, Szeg­halom 2, Tótkomlós. Békésszentandrás, Kondoros és Füzesgyarmat külterületén 1—1 tanyai isko­lai létesítésére lenne szükség hogy a külterü­leti iskoláztatás ügye némileg rendbejöjjön. A vallás és közoktatásügyi miniszter kimon dotía 67091 — 1925. sz. rendeletében, hogy a törvényhozás módot nyújtott nekf arra, hogy az éidekelt tanyai lakosságot kulturális igé­nyeinek kielégítésében az állam háztartás kedvezőtlen helyzete mellett is támogathassa. Ezért hajlandó Bókésvármegye területén leg* szükségesebb 20 tanyai iskola és tanítói lakás felépítésében az építési költségeknek részben való elvállalásával az érdekelt községeket segélyezni. Megkívánja azonban, bogy a köz­ségek, illetőleg a helyi érdekeltségek az épí­tési költségeket teljes teherbíró képességük mértékéig vállalják, s az építéshez szükséges összes kézi és igásnapszámokat természetben ingyen szolgáltassák. Ez ügyben a tárgyalá­sokat az érdekelt községekkel már megkezd tem A miniszter Nevoráil Gusztáv és Horváth István békéscsabai rém. kath., Hajas Lajos bókósszentadrási rém kath, Dankó Sámuel szarvasi ág h. ev. és Lázár István füzesgyar­mati ref elemi iskolai tanítókat nyugdíjazta és Dankó Sámuel, valamint Lázár István tanítók részére 40. évet meghaladó buzgó szolgálataikért elismerését fejezte ki. Az állami tanügyi sze­mélyzetnél következő változások történték. A miniszter Téesy Ilona salgótarjáni állami pol­gári iskolai tanárt Orosházára, Ajtay Kovács Júliát Hódmezővásárhelyről, Kovácsnó Pentsy Erzsébet tanárt Hajdudorogról Gyulára, Fá­bián Lajos megbízott tanárt Békéscsabára helyezte át, Nagy Ferenc oki tanárt a gyomai, Kovács Andor oki. testnevelő tanárt, Barta Ernő oki. gazdászt és Kutassy József oki polgári iskolai tanárt az orosházi állami pol­gári fiúiskolához rendelte szolgálattételre. A inezőberényi polgári iskolától Benczik Géza tanárt a Dunaharaszti, Bencziknó Csaby Er­zsébet tanát pedig a bicskei polgári iskolához Mílakovszky Mária orosházi polgári leány­iskolái tanárt ped g az izsáki polgári állami iskolához helyezte át. Az elemi iskolát tan- szemóiyzet közül áthelyeztettek: G'sobosnó Veres Ilona békéssámsoni állami tanítónő Nyirábrányba, ^ámecsnyik Judith Békéscsabá­ról Tótkomlósra, Lörincz Ilona Gyula remeté­ről Dobozra, Kontár Pál Orosházáról Soltrév­gazdasági bajai. kálatait folyamatba tettem. Minthogy a nép­jóléti miniszter még nem közölte velem, hogy az elhagyott gyermekek után viselendő, to­vábbá az országos betegápolási költségekből a vármegyét terhelő rósz mennyit tesz ki, ezért rendkívüli vármegyei közgyűlés össze­hívása iránt nem intézkedhettem, hanem a jövő hónap elején rendes közgyűlés lesz, amelyen az az ügy, ha ugyan addig a minisz­tertől megkapom az adatokat, valamint a vár­megye jövő évi háztartási költségvetése tár gyalás alá fog kerülni. A vármegye jövő évi közúti költségvetését a decemberi közgyűlésen fogom bemutatni. A vármegyei legtöbb adót fizető megyebizottsági tagok jövő évi név­jegyzékének összeállítási munkálatait folyar matba tettem. hleyro, Tornyai Teréz Kótegyházáról Cegléd külterületre, Dóri Bazill László Szarvasról Kiskundorozsmára, Javoránszky Sarolta a gyulai pénzügyigazgatóság mellé rendelt szám­vevőségtől Köröstarcsára. Domokos Antal Köröstarcsáról Vésztőre, Hegyvári Anna Kö- röstarcsáról Lőkösházára, Horváth Lajos ig. tanító Csorvásról Balmazuj városra, Pártos Gi­zella Békéscsabáról Békóssámsonra, Tímár Ernő Csorvásról Nagyszénás külterületre, Fel- szeghy Zoltán Örkényről Csorvásra, Király Lajos Makóról Gádorosra, Tóthnó Pokorny Irén Csanádpalotáról Csorvásra. A sarkad! cukorgyárban megkezdődött a munka. A magyar cukorgyárak megkezdődött munkájáról egy szakértő a következőket mondotta: Békében rendszerint szeptember elején kezdték meg üzemüket a magyarországi cu korgyárak, de a háború óta néhány héttel ez az időpont eltolódott. Idén elsőnek a hatvani, sarkadi és szolnoki cukorgyárak vették fel üzemüket, de szeptember 20 ra előrelátható­lag az összes magyarországi gyárak megkez­dik az uj kampányt. Az üzemek megindula sát az a körülmény késlelteti, hogy az esős időjárás következtében a gazdák elkéstek a kukoricatöréssei, már gedig a gazdák legna­gyobb része még a kukoricatermését be nem takarította és el nem helyezte, nem fog hozzá teljes erővel a cukorrépa kiszedéséhez. Ez a gazdasági munkabeosztás pedig egyáltalában nem előnyös, mert ilyenkor már, különösen ha sok az eső, a földben levő cukorrépa leg­feljebb uj leveleket hajt, ami kárára van a répa cukortartalmának. Idén különben is Európaszerte gyengébb minőségű a sok eső miatt a cukorrépa, mint tavaly, átlag másfél két percenttel silányabb, mint az 1924. évi termésük és egyedül Szlovákia egyes vidékein jobb a répa, mint az elmúlt évben. A gyárak legnagyobb panasza ebben az évben is, mint. tavaly, az aránytalan és rend kívül drága vasú i fuvardijtételek ellen hang­zik A cukorgyáraknak jelentékeny mennyi­ségű szénre^van szükségük és a Máv. tarifa- politikája jóformán rákóny -neriti a bazai cu­korgyárakat arra, hogy belföldi szenet hasz náljanak, ami pedig aránylag alig valamivel olcsóbb, mint a magas kalóriáju külföldi sze­nek Hogy néhány példát említsek, a hazai szón fuvardija egy bizonyos területre békében 68 aranyfillár volt, ma pádig ugyanez 88 arany- fillérbe kerül- Míg azonban egyrészt belföldi viszonylatban védi a magyar szénbányákat a Máv., másrészt a szánexportot is meg akarja könnyíteni és a Románia felé exportált szén fuvardiját 64 aranyfillérben állapította meg, holott az ország határain belül lévő és export ra dolgozó magyar gyár ugyanilyen távolságra 190-aranyfillért kénytelen fizetni a szón fuvar- dija fejében. Ezzel a politikával szemben csak egyes jugoszláviai és romániai cukorgyárak versenyképességét fokozza a Máv. A cukorrépa szállítási költsége 100 kilo ■ méteres körzetből a békebeli 26 aranyfiilór helyett ma 40 aranyfiilór. A szárított répa­szelet fuvardíja 150 kilométerre 50 ről 82 aranyfillérre, a melasz fuvartarifája pedig 200 kilométerre 81 aranyfillórről 101 aranyfillérre emelkedett, Ezzel szemben a finomított cukor vitelét szintén nehezebbé teszi a Máv. Békében Hatvantól—Fiúméig 155 aranyfiilór volt a vasúti fuvardíj, mig most ezért az összegért Hatvantól legfeljebb Gyékényesig lehet el­szállítani a cukrot A Máv-nak ez a politikája 3 — 400000 aranykorona terhet jelent a régebbi fuvardijtótelekkel szemben gyáranként, már pedig a mai viszonyok mellett a vállalatok tiszta nyeresége is kérdés, hegy eléri-e ezt az összeget. Figyelembe veendő az a körülmény, hogy a világ cukorpiacán lanyha az irányzat. Bár a magyar gyáraknak számottevő értéke- sitetlen készletei nincsenek, az uj cukor el­adását is nehézzé teszi a momentán helyzet. A román piacra az idén egyáltalán nem számít­hatnak a magyar gyárak, talán Anglia és Franciaország fog nagyobb mennyiségeket vásárolni, viszont India és a Levante jávai cukorral vannak elárasztva. Üj piacként számíthatunk Oroszországra és valószínűleg Olaszország is nálunk fogja besze­rezni cukor szükséglete egyrészét. Ha a kereske­delmi szerződést megkötjük, remélhetőleg Ju­goszláviába is tudunk magyar cukrot eladni. Halálos tiltott műtét. Bár az utóbbi hónapok folyamán a ha­tóságok Bzámos angyalcsiuálót lepleztek le, akiket a bíróságok súlyos börtönbüntetéssel sújtottak, még mindig fordulnak elő ilyenfajta bűncselekmények. Az emberek még mindig nem tanultak és nem látják be, hogy a ter­mészet rendje szerint ui nden bűnnek meg­kell találnia a büntetését. Különösen a mag­zatelhajlási esetek azok, amelyeket, nem lehet sokáig titkolni. Most ismét egy angyalcsinálási esetet leplezett le a hatóság. A szegény bűnös, meg- tóvedt leány ezúttal azonban az éleiével fize­tett könnyelműségéért. Ancsin Ételnek hivják a szerencsétlen 27 éves hajadont aki liltott műtét következtében rettenetes kinok között balt meg a kórházban. Ancsin Etel csorvási leány Gyomárót vo­nattal utazott hazafelé. Békéscsabáig jött a vonattal és innét, a pályatest mentén gyalo­gosan igyekezett volna hazafelé. Még be sem érkezett azonban a vonat, a leány rosszul lett, úgyhogy le kellett szállnia. A mentők a kór­házba szállították, ahol a szerencsótlon terem­tés 24 órán belül nagy kinok között kiszen­vedett. Mivel a gyors halál illetéktelen beavat­kozásra, külerőszakra volt visszavezethető, a járásbíróság elrendelte a holttest felboncolását. A boncolásnál aztán kiderült, hogy a leányon halála előtt nem sok idővel valaki tiltott mű­tétet végzett A leány ugyanis anyai örömök elé nézett s hogy megszabaduljon bünö3 szerelme következményeitől, lelkiismeretlen angyalcsináfó ártalmas segítségét veite igénybe. Ezért aztán az életével fizetett. A halállal végződött tiltott műtét ügyé­ben a hatóságok széleskörű nyomozást ren­deltek el. Nem lehetetlen hogy ez a szeren esetlen eset ismét egy angyalcsináló társaság leleplezéséhez fog vezetni. Egy középiskolát végzett f!u bőrkeres­kedő tanulónak felvétetik. Dávid István bőrkereskedő Kossuth tér. 966 1-2 Köröspart utca 36 számú modern úri i»krti»áíí, mely áll 4 paikettás szoba, nagy hal), fürdőszobi, konyna, kamara, cselédszoba, pince és egy külön szoba, konyha, artézi kút fásszinből öles sí n elad«. Megtekintheti na­ponta délután 2—5 ig. 980 s—l Ketorla bükkfaszén, száraz bükk fíiziía hasábban és aprítva állandóan kapható Molnltr Albertné tüzelőanyag üzletében, Kossuth tér 18. Ugyanott előjegyzések elfogadtatnak tűzi­fának benzinmotorral való felvágására. A gépfürósz poráért fát adok. 787 8—*

Next

/
Thumbnails
Contents