Békés, 1925. (57. évfolyam, 1-101. szám)

1925-01-31 / 8. szám

LiVII. évfolyam 8. szám. Szombat Gyula, 1935. január 31. Előfizetési árak : Negyedévre: Helyben . . . 20.000 K Vidékre . . . 40.000 K Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KfiWMZDÁSZATI HETILAP. .Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom tér Dóba; János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részéi illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 1500 korona. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. Vasúti katasztrófa két halottal Kétegyházán. Szilágyi fejet akar Még pedig a miniszterelnök fejét! Ezt határozottan és kétségtelenül leszögezte egyik legutóbbi nyilatkozatában, amelyet a passzi vitás kérdéséről tett a passzivista vezér. Ki­jelentette, hogy csak egy dolog oldhatná meg a helyzetei, >ha a miniszterelnök ur lemondana és ez a diktatórikus berendezés megszűnnék«. Ha Szilágyi ehhez a feltételhez köti az ő parlamenti bevonulását (mások parlamenti bevonulásáról nem beszélhetünk, mert nem tudjuk, hogy tulajdonképen hány hive is van Szilágyinak, akik tűzön-vizen át köve­tik), akkor a mai jelek szerint a tisztelt volt cs. és kir. vezérkari százados ur nagyon hosszú ideig csak kívülről szemlélheti a par­lament épületének nemes kontúrjait. Mert hát a helyzet úgy áll, hogy Szilágyi leg­hőbb kívánsága, a miniszterelnök bukása, be­látható időn helül nem fog bekövetkezni. Szilágyi azt mondja, hogy addig pedig nincs békeé Ezt nyilvánvalóan csak úgy ért­heti, hogy közte és a miniszterelnök között. Hiszen a passzivitásba vonult elleuzék józa­nabb része egyáltalán nem méltányolja Szi­lágyi túlzott álláspontját, hanem nagyon is komoly formában keresi a lehetőséget a parlamentbe való bevonulásra. A volt cs. és kir. vezérkari százados ur nyilatkozatában megemlíti a régi liberális frontnak, a munkások és polgárok szövetsé­gének újból való megalakulását. Elképzelhet­jük, bogy milyeu heves vágyakozás rouza őt Bethlen Istváu feje után, ha ő, aki annak idején egyáltalán nem árult el valami külö­nös rokonszeuvet a munkások iránt, most még a munkásságot is hajlandó felhasználni céljai elérésére. ' Szilágyi mindig azt mondja, hogy ő egy rendszer elleu harcol, de esak egy személy bukását kívánja. Ezzel a magatartásával abba a régi naiv tévedésbe esik, amely egy ország életében mutatkozó irányzatot tisztára egy személyhez kapcsol, elfeledkezve arról, hogy személyeken felül álló történelmi szükség- szerűségek vannak, amelyeknek tulajdonképen esak szolgálatában áll az illető személyiség. Szilágyi Lajos meg fog maradni a ma­gyar politikai élet kis mérgelődőjének, aki valamikor szebb napokat ért s most nem tudja elfeledni a dicsőség óráit, basonlóképeu ama Birotteau-hoz, akit Balzac elevenített valósággá. Szilágyi Lajos valamikor azt hitte, hogy valaki. Azt hihette pedig a körülmé­nyek és véletlenek összejátszása folytán, nem p edig azért, mintha igazi belső erőt, komoly és mély tehetséget érzett volna magaban. Amint nagy megpróbáltatások és nagy idők következtek az országra, a Szilágyi Lajos- féle csöndesen dekkoló cs. és kir. vezérkari századosok az események viharában vissza­hullottak arra a pozícióra, amely képességeik alapján egyedül felel meg számukra. Kétegyházáról ma vasúti katasztrófát je­lentenek, melynek két áldozata van. A sze­rencsétlenségről a következőket jelentik ne­künk : Folyó hó 30-án hajnali 4 órakor ha­lálos kimenetelű szerencsétlenség történt Kótegyháza állomáson, ahol egy tehervonat tolatott, amikor az állomásra befutott a nagy ködben a budapesti személyvonat. A váltó tilosra volt állítva, de a tehervonat épp a váltón állott, amikor a budapesti személy­Az iparospart tegnapi-ülésén javaslatot fogad­tak el a forgalmiadó módosítására. Az nj rendszer alapelve az, hogy a forgalmiadó kivetésében az anyagot a munkától különítsék el. Az anyagot minden fázisában, amikor az átlagváltozáson megy keresztül, terheljék meg a forgalmiadéval úgy, hogy amikor a kész anyag végső feldolgozásra kerül, az anyag átvételekor már minden adó benne foglaltassák. Az osztályo­zások a legkülönbözőbb kulcsok szerint történné­nek, úgy hogy azok tulajdonképen az úgynevezett egyszeri forgalmiadó lerovást eredményeznék) Az anyagot ily módon az iparos már az Aratási rendeletet küldött A földmi vei ésügyi miniszter rendeletet inté­zett a vármegye alispánjához, amelyben közli a jövő évi aratásra és az aratórászesek alkalmazá­sára vonatkozó általános kívánalmakat. A rendelet mindenek előtt kimondja, hogy az aratás alkalmával mindenütt a lehetőséghez képest munkásokat kell alkalmazni. Ha ez nem lehetséges, akkor elsősorban a vármegye területé­ről kell aratókat szerződtetni s csak ba ez nem sikerülne, lehet más megyéből hozni embereket az aratáshoz. A munkaközvetítők kötelesek állan­dóan pontos jegyzéket vezetni a munkásokról és a munkaalkalmakról. Ismeretes, hogy Békésvármegye fegyelmi választmánya hivatalvesztésre Ítélte Lachata Mátyás és Szokolai Pál tötkomlósi tanítókat, akik a román megszállás alatt nemzetellenes propagandát folytattak és résztvettek azon a gyűlésen, mely kimondotta, hogy Békéscsaba román imperium alá óhajt csatlakozni. A mi­vouat az állomásra be akart futni. Az össze­ütközés nagy erővel történt. Kiss István váltókezelő és a vonatvezető meghalt, a féhezőnek pedig a kerekek mindkét lábát levágták. Utóbbit azonnal beszállították a békéscsabai kórházba. Az utasoknak az ijed­ségen kívül egyéb bajuk nem történt. A vizs­gáló-bizottság mai nap folyamán kiszállott a katasztrófa helyszínére. anyagot terhelő összes forgalmiadókkal venné át és őreá folytatólag az háramlanék, hogy csak a munkának megfelelő adót rójja le. Ezt a forgalmi­adét, melyet a munka után fizetnének, oly mó­don kellene kalkulálni, hogy az magában foglalja a rezsi és haszon összegét is. A kisiparost, aki esak önmaga dolgozik, egy munkásnak vennék, a tanoncokat és egyéb segédmnnkaerőket, szintén munkásszemélyként számolnák el, bizonyos ará­nyosító beosztással, a forgalmiadóknak a munka­bér utáni teljesítését szintén bizonyos osztályo­zással vinnék keresztül. A javaslatot megküldik hozzászólás végett az összes ipartestületeknek. a miniszter a vármegyére. Az aratóknak mindenkor részes művelést kell biztosítani, a hadirokkantakat pedig mindenki más felett előnyben kell részesíteni. Yégül hang­súlyozza a rendelet, hogy az aratógépeket mind­addig ne vegyék használatba, amig a vármegye területén munkanélküli kézierő található. Rendelet tehát már lenne az aratásra, most már csak egy jó kiadós hótakaró kellene a ritkás vetésekre, hogy aratás Is legyen, de ha igy jár az idő, attól lehet tartani, hogy nem kerül sor az aratásra. niszter most értesítette a vármegyét, hogy Lachatát pénzbüntetésre, Szokolai Pált pedig csupán dorgálásra ítéli. Csodálkozunk a mi­niszter döntésén, amikor igen sok derék ta­nítót B listára helyeznek, hogyan történhetett, hogy e két rosszhirü agitátornak megkegyel­mezett. Az iparosok javaslata a forgat mi adó módosítására. A miniszter megkegyelmezett két tanítónak. iMh iw i ur. ion n. Hisz ís mtíBi (.apunk mai száma 6 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents