Békés, 1925. (57. évfolyam, 1-101. szám)
1925-01-28 / 7. szám
4 Békés 1925. január 28. Pécs környékén as antant katonai ellenőrző bizottsága kutatást rendesett elrejtett fegyverek után. Mi sem természetesebb, minthogy nem talált semmit. A pécsi közönség tűntetett a kutatók ellen. Csódönkivüli egyezségek tömegei. A gyulai kir. törvényszék előtt ma a következő csődön- kivüli egyezségek jöttek létre. Kereskedelmi részvénytársaság Orosháza hárommilliárd korona tartozása ügyében a hitelezők csupán 100 százalékos egyezséget fogadtak el, az összeg megfizetésére azonban adósnak 8 hónapi haladékot engedélyeztek. Steiner Barnát orosházai kereskedő 300.000.000 korona tartozása ügyében a hitelezők a felajánlott 50 százalékos egyezséget elfogadták, mely összeget adós 5 hónap alatt megfizetni tartozik. Grónich Jakab medgyesegyházai és Mensa- tlorf Antal orosházai kereskedő ügyében a hitelezők a felajánlott egyezséghez nem járultak hozzá. A törvényszékhez ma uj bejelentés is érkezett, Rósner József kézmöárus kereskedő békéscsabai lakos részéről. A gyulai Ali. elemi Iskola kebelében működő Napközi Otthon intéző bizottsága hálásan nyugtatja az alábbi kegyes adományokat: N N, 337264 K, N. N. 13904 K, Hangya Szövetkezet 250000 K, Dostal N. 50000 K, N. N. 5500 K, az áll. elemi iskolai gyermek szinielőadás jövedelme 4458800 K, N N. 20000 K, Faluszövetség 1000000 K, állami és vármegyei számvevőség k03zoruváltság címén 155000 K, gróf Wenckheim József 500000 K, az állami polgári leányiskola 27000 K, Eeisner malom 25 kg. liszt, sarksdi cukorgyár 10 kg. cukor, Pánczél József 50 drb tojás, gróf Almásy Dénesné 10 kg. zsir, 50 kg. répa, Lóráníffy Egyesület 75 kg. burgonya, 7 kg. bab, 7 kg. lencse, a gyürkehelyi áll. elemi iskola 50 kg. búza, N. N. 1 kg. rafia, az áll. polgári leányiskola 40 kg. liszt, 9‘25 kg. bab, 22 tg répa és kalarábé, 66 75 kg. burgonya, 1 kg. zsir, 76 drb tojás, 21 kg. borsó, 2 kg. szalonna, 11 5 tg- lencse, 2 5 kg. griz, 3 kg. hagyma, 0 75 kg. rizs, 0 5 kg. kenyér, T5 kg. tarhonya, 2 8 kg. bus és hurka, 100 kg. aprított fa, 1 köcsög lekvár. Ki javít varrógépeket gyorsan, lelkiismeretesen és olcsón? (Singer Co. varrógép R.-T. Békéscsaba, Andrássy-nt 11. 971 30 Törvénykezés. A békési gyilkosok. Régen megállapított dolog, hogy a háborút az erkölcsök elvadulása követi, aminek titkos jele, hogy a bűncselekmények száma megszaporodik. Mi persze magyarok vagyunk és ennek a megállapításnak is — mint mindennek a világon — ellentmondunk, sőt nemrég olvastán egy olyan hírlapi cikket mely bebizonyítani akarta, hogy a fronton levő katonákból csupa szamaritánus érzéseket váltottak ki. Mi ezzel szemben csak a tényekre hivatkozunk. Nemrég tárgyalta a kir törvényszék annak a mintegy 12 békési rabló- gyilkosnak az ügyét, akik vagy 30—40 rendbeli rablás közben a frontról hazahozott fegyvereikkel három embert megöltek Majd következett a Csajbók József ügye, akit a törvényszék két gyilkosság és egy rablógyilkosság kísérlete miatt halálra Ítélt. E héten tárgyalta azután a kir. törvényszék a Fesető—Pataki 4 szeres gyilkosok ügyét. Ennyi súlyos bűncselekmény a háború előtt két évtized alatt sem merült fel Békésvármegyében. Mi azonban nem filozófusok, hanem az események krónikásai vagyunk, akik a követ- kezőkben^számolunk be a Fesető—Pataki ügy főtárgyalásáról, amelyet e hó 20 napján tartottak meg, a közönség nagy érdeklődése mellett. Az itélőtanács elnöke: Tóth Ferenc kir. törvényszéki tanácselnök, tagjai: Unghváry János és dr. gróf Bolza Alfonz, jegyző : Ondrus Pál. A vádhatóság képviselője: dr. Varjú Zoltán kir. ügyész Védők: dr Ürmöäsy Károly és dr. Gábor Imre ügyvédek. A főtárgyalás megnyitása után elnök ismerteti a vádat, amely a következő. Fesető Sándor 46 éves, földmives és id. Pataki János 56 éves, földmives békési lakosokat a kir. ügyészség 4 rendbeli gyilkosság bűntettével, 3 rendbeli rablás bűntettével, 46 rendbeli lopás bűntettével és 3 rendbeli személyes szabadság megsértésének vétségével vádolta meg. A leg súlyosabb bűncselekményekre, t i. a 4 gyilkosság és 3 rendbeli rablásra vonatkozólag a következő tényállás állapítható meg : 1919 április 16-án éjjel Fesető Sándor és Pataki János előzetes megállapodás s a végrehajtás tekintetében is megállapított terv szerint s hideg megfontolás mellett este 9 és 10 óra közötti időben szálláskérés ürügye alatt bementek Fekete Palné szül. Nagy Julianna egyedül lakó sarkadi lakos özvegyasszonyhoz, vele egy szobában lefeküdtek s midőn az asszony elaludt Pataki János a konyhában talált kaptafát elővette s azzal Fekete Pálnét többször fejbeverte Midőn Feketéné többször segélyért kiáltott mindkét terhelt kezével annak torkát folytogatni kezték míg az elalélt s akkor Fesető Sándor utasította Pataki Jánost, hogy az asztal fiókból vegyen elő egy kést, hogy azzal Feketéné torkát elvághassa. Pataki János az asztalfiókból a kést tény leg elővette s azzal Fesető Sándor Fekete Pálné nyakát átvágta. Kezüket és a kést az áldozaton volt dunyhában megtörölték s a szobában egy cseréptálba vizet öntöttek abban véres kezöket megmosták A kést és kaptafát a helyszínén hátrahagyták, az ablakot párnával berakták s a lakást pénzkeresés végett átkutatták s a lakásból több női ruhát összecsomagolva a lakást bezárták s eltávoztak. Az elrabolt dolgokon útközben megosztoztak. Fesető Sándor és Pataki János továbbá előzetes s a kivitel tekintetében is teljesen megállapodva az elkövetendő gyilkosság minden részletét megfontolva 1922 március 23 án délután fél 1 órakor békési lakásukról elindulva a Békés község nyugati részén levő Rózsa temető sarkánál találkoztak s onnan a soványháti majorba mentek azon ürügygyei, hogy ott munkát fognak kérni, ezt azonban csak azért tették, hogy az elkövetni szándékolt bűncselekménnyel leendő gyanúsításuk esetén alibibijüket igazolni tudják. Innen a földvárpuszta nyugati részére mentek s ott az estét bevárták, majd a földeken keresztül onnan déli irányban 2 kilométer távolságra levő Kovács János békési 374 számú tanyájára mentek. Este 9—10 óra között oda megérkezve Pataki János az ablakot megzörgette és Kovács Jánostól szállást kért azzal, hogy „én Pataki vagyok s eressze be őket“. Erre Kovács János a konyhaajtót kinyitotta s mindkét embert a szobába eresztette Ott kevés beszélgetés után Pataki János a fekvő helyük után érdeklődött, Kovács János, ki időközben ágya szélére ült felállva mondotta, „Jöjjenek az istállóba, ott jó meleg van meghálhatnak“. Erre Kovács János elől, Fesető Sándor utána a konyhán keresztül Papagáj ruhafesték kifelé indultak, s midőn Kovács elől a konyha ajtóhoz lépett Fesető Sándor ki a baltát kabátja alatt elrejtve tartotta, azt elővette s abban a pillanatban, midőn Kovács a konyhában az ajtó kilincsétől balra egy szegre felakasztva volt kabátját le akarta venni, Fesető Sándor baltafokkal kétszer egymásután úgy halántékon ütötte, hogy az ott összeesett, Pataki János ki még a szobában volt a kezében tartott klostánnyaj (csizmadia által sarok készítéshez használt gömbölyű fára reá erősített vas) az ágyban fekvő Kovács Jánosnét több üléssel fejbe ütötte, minek következtében az ott fektében elszédült. — Kovács Juliánná a meggyilkoltnak leánya, látván hogy szüleit meggyilkolták, fekvő helyéből felugrott s rimánkodva ezen szavakkal „János bácsi ne bántsa szüléimét“ azok mentésére indult, mire a szoba ajtóhoz ért Fesető Sándor ki a leány sikoltására figyelmes lett, Kovács bántalmazását a konyhában abban hagyta s a szoba ajtón kilépni akaró leányt a kezében volt balta fokával egyszer élűiről fejbe ütötte, erre Pataki János is abban hagyta Kovácsné ütlegelését s szintén a leányhoz lépve a kézében volt klostánnyal azt hátulról néhányszor fejbe ütötte, mire a leány az ajtóban összeesett. Ezután Fesető Sándor a konyhában fekvő Kovács János sértetthez, Pataki János pedig az ágyban fekvő Kovács Jánosnéhoz lépett s mindegyik áldozatára még néhányat ütött. E közben a leány Kovács Juliánná fekvő helyzetéből felállott s ismét sikoltozva bizonytalan lépésekkel Pataki Jánoshoz szólt: „János bátyám hagyja meg az életemet“, az ajtón kilépni akart a konyhába. Ekkor Fesető Sándor elől a konyhából Pataki János pedig hátul a szobából a kezükben volt előbb említett szerszámokkal addig ütötték a fejét, mig az a padka mellett a földön összeesett és kimúlt. Ezek után mindketten a szobában volt párnákkal azon célból, hogy a világosság ki ne szűrődjön, az ablakokat betakarták s a párnákat a házban talált késekkel és villákkal a falhoz erősítették. Ezek után mindketten megnézték az áldozatokat, hogy meghaltak e s mi után ebben bizonytalanok voltak Fesető Sándor a kenyérzsákjában ezen célra már lakásáról történt elindu'ás előtt betett kést kivette, mindhárom áldozat nyakát elvágta Azután Kovács Jánost a konyha ajtó mellől behúzták a konyha belső falához, Fesető Sándor a fejét kis teknő- vel betakarta, azután Kovács Juliánnát a padka mellől a szobában a szövőszék hosszúságában lábbal keletnek a földre lefektették s azt a szobában elővett szürke pokróccal letakarták, majd a szobában volt vetetlen ágynak a párnáival Ko vács Jánosné hulláját is betakarták Ezek után mindketten a szobában volt összes szekrényt, ágyat s egyéb bútorzatot átkutatták s igy' á szobában volt vetetlen ágyban az ágy végéhez dugva egy könyvecskében volt 11700 korona pénzt megtalálták s ezen összegen még a helyszínen megosztoztak. A konyhában volt szekrényből mindegyik vádlott minden fehérneműt magukhoz vet ek s a kamarakulcsot a szobában meglelve a kamarába mentek, onnan kevés szalonnát és a kenyeret magukhoz véve eltávoztak földvárpuszta nyugati irányában. Egy kilométer távolságra érve Pataki Jánosnak eszébe jutott, hogy a kabátját, amit kutatás közben magáról levetett, a helyszínen hagyta, azért a helyszínére visszament érte Midőn Pataki János a kabátját n helyszínen megtalálta, a falon volt egy darab ezüst zsebórát magához vette. Ezenkívül vádlottak Kiss Gábor sértettől 1921. év őszén a tanya udvarán levő ásót és kaszát magukhoz véve azzal a fenyegetéssel, hogy „összes pénzed add ide halál fia vagy, senki meg ne mozduljon“ sértettet és családját )
