Békés, 1925. (57. évfolyam, 1-101. szám)
1925-07-11 / 54. szám
MII. éwfolyam 54. szám Szombat Crynla* 19S5. Julius 11. Előfizetési árak: Negyedévre: Melyben . . . 20.000 ív Vidékre . . . 40.000 K Hirdetési díj előre fizetendő. POLITIKAI, TÁBSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 1000 loro» a Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán ős szombaton. Lukács György sikere Varsóban. Jelentettük már egy ízben, hogy Lukács György dr. belső titkos tanácsos, városunk nemzetgyűlési képviselője Varsóban tartózkodik, hogy a Népszövetségi Ligák kongresszusán képviselje és védje a magyar álláspontot. A varsói tárgyalásokról a következő hivatalos tudósítást közük: A magyar delegáció felfogását Lukács György fejtette ki. Meggyőzően bizonyította, hogy a mai eljárási szabályok mellett szinte lehetetlen a kisebbségi jogoknak érvényt szerezni, mert ezek a szabályok a gyakorlatban egyenesen útját állják annak, hogy a kisebbségi sérelmek az orvoslásukra hivatott nemzetközi fórumok elé kerülhessenek. Két ilyen nemzetközi fórum van: a Nemzetek Szövetségének tanácsa és a Hágában székelő nemzetközi állandó bíróság. Ám a Nemzetek Szövetségének tanácsa csak akkor köteles konkrét kisebbségi üggyel fog lalkozni, ha a tanács valamelyik tagja ezt kívánja ; már pedig a gyakorlat azt mutatja, bogy a tanács tagjai óvakodnak az ilyen ügyeket magukévá tenni, mert nem kivannak ellentétbe jutni azokkal az államokkal, amelyek ellen ezek a kisebbségi panaszok irányulnak, nevezetesen az úgynevezett utódállamokkal. így azután megtörtént az a szégyen, hogy bár a kisebbségek jogait nemzetközi szerződésekben a Nemzetek Szövetsége tanácsának védelme alá helyezték, a tanáes öt év alatt az özönével érkező jogosult panaszok közül mindössze két kisebbségi ügg- ggel foglalkozott érdemlegesen. A mai eljárási szabályok a másik nemzetközi fórumot, az állandó hágai bíróságot is elzárják a kisebbségi panaszok és kisebbségi jogviták elől. A hágai biróság elé ugyanis csak azok az ügyek kerülhetnek, amelyeket a Nemzetek Szövetségének Tanácsa utal oda, vagy pedig, amelyeket az érdekelt államok kormányai egyetértőén visznek a biróság elé. A gyakorlatban e két ut közül egyik sem járható. Az egyik azért nem, mert a tanács rendszeresen kerüli, hogy kisebbségi ügyekkel foglalkozzék, tehát kerüli azt is, hogy ezeket az ügyeket a hágai biróság elé utalja ; a másik ut pedig azért nem járható, mert az utódállamok elvileg tartózkodnak attól, hogy mint panaszlottak a maguk jószántából a hágai biróság elé menjenek, tehát lehetetlen az a megegyezés, amelynek alapján a hágai biróság, mint illetékes fórum eljárhatna. Ennélfogva a kisebbségek ügyének csak az olyan eljárás válhat javára, amely szabaddá teszi uz utat a kisebbségi jogsérelmek illetékes nemzetközi fórumai elé. A magyar javaslat tehát azon az alapon épül fel, hogy necsak azoknak az államoknak legyen joguk kisebbségi ügyeknek kötelező tárgyaltatására, amelyek a Nemzetek Szövetségének tagjai, Mager János földmivelésügyi miniszter a nemzetgyűlésen benyújtotta a vadászatról szóló 1883. évi 20-ik törvénycikk módosításáról szóló törvényjavaslatot A törvényjavaslat felhatalmazza a földmivelésügyi minisztert, hogy a vadászati tilalmi időket a vadtenyésztés érdekeinek megfelelően rendelettel újra szabályozza. A béke évei ben a vad tekintélyes jövedelmi forrása volt az Az Országos Stefánia Szövetség a népjóléti kormányhoz memorandummal fordult, amelyben az országos gyermekvédelmi alap számára az agglegények, továbbá a gyermektelen családok megadóztatását kérte. A javaslat szerint az agg- 1 egények 10, a gyermektelen családosok 5 és az egygyermekesek 2 aranykorona adót fizetnének évente. Az agglegényeket fenyegető javaslat sorsáról azt mondták illetékes helyen, hogy ilyen adó behozataláról a mai viszonyok közt szó sem lehet. Julius 1-től különben is közvetett adóterhek nyomják a közönséget. Ekkor lépett életbe az uj egészségügyi és gyermekvédelmi rendelet, Búd János pénzügyminiszter törvényjavaslatot nyújtott be a városok kölcsönéről. A törvényjavaslat szerint a törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú váro- s ok részére a kormány hatóságilag engedélyezett hasznos beruházások költségeinek fedezésére külföldi értékre szóló legfeljebb 1100 milliárd korona értéknek megfelelő külföldi, hosszúlejáratú, törlesztéses kölcsön felvételét engedélyezte. Ennek a rendelkezésnek a hatálya Budapest székesfővárosra nem terjed ki. hanem a többi államnak is; továbbá, hogy ugyanilyen joga legyen a faji, nyelvi és vallási kisebbségek országos szervezeteinek is, mert a kisebbségi jogok komoly védelmére csak akkor lehet számítani, ha maguknak a kisebbségeknek is megadják azt a jogot, hogy felperesként felléphessenek.-f* Lukács György beszédének sikeréről a külföldi lapok is nagy elismeréssel imák. országnak. Az utolsó évtizedek mostoha évei nemzetgazdaságunknak ezt a fontos tárgyát gyökerében támadták meg. Ezt okvetlenül sürgősen orvosolni kell. Nemzetgazdasági szükségesség, hogy a tilalmi időket az egyes vadfajok tenyésztési feltételeinek figyelembe vételével újra szabályozzák amely a községekre hárítja át az egészségügyi és gyermekvédelmi kiadásokat. A községek pedig csak a közönségtől tudják ezt valamilyen adó formájában behajtani. Ezenkívül a rokkantkérdés megoldására is a hadmentességi adó feleleveni- fését tervezik. A kultuszminiszter pedig a vendéglői étkezést akarja megadóztatni tanügyi célokra. Ezek az újabb terheli illuzórikussá teszik az adókönnyítéseket, mert a közönségen más formában hajtják be azt, amit az adóreformok során leengednek. A kölesönkötvÓDyeket a kölcsönt felvevő városok nevében négytagú bizottság bocsátja ki. A bizottság elnöke a minisztérium kiküldött képviselője. Egy tagot a bizottságba a városok küldenek, egy tagot a belügyminiszter és egy tagot a pénzügyminiszter nevez ki. Az engedélyezett törlesztéses kölcsönből mindegyik város annyit vehet igénybe, amennyit törvényes képviseletének határozata alapján a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértve engedélyez. MindUj törvény a vadászat szabályozásáról. A vendéglői étkezést megadóztatják. — IIj adók bevezetése a láthatáron. —Gyula város nem vesz kölcsönt. Békéscsaba 2 millió aranykoronát kér és határozatát beküldte a törvényhatósághoz. szept. 8-án ki lesz sorsolva. Minden vevő 10 OOO K vásárlásnál 1, 75.000 K vásárlásnál 10 drb ingyen sorsjegyet kap.
