Békés, 1925. (57. évfolyam, 1-101. szám)
1925-01-24 / 6. szám
IjVII. évfolyam 6. szám. Szombat Gyula, 1035. Január 34, Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben . . . 20.00© K Vidékre . . . 40.000 K Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁH8AMLMT ÉS KÖZGAZDÁSZ ATI HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inlézendők. Kézirat nem adatik vissza Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. Gyula város képviselőjének nagy beszéde. Dr. Lukács György a boíbfiníetés és a Numerus clausus ellen. — Politikai körökben nagy tetszéssel fogadták a beszédet. — Egyes szám ára 1500 korona Rákosi Jenő {elhívása! A passzivitásban levő ellenzék minden igyekezete azon van, hogy abból a labirintusból, amelybe önmagát kergette bele, egér utat keressen. Belátták ók is, hogy nem lényegbevágó országos ügy miatt kerültek ebbe a zsákutcába, viszont visszatérésük feltétel eit rendkivül mélyreható országos kérdése khez fűzik. Az, hogy nehány turbulens ellenzéki képviselő botrányt okozott a parlamentben, ami a többség kizáró határozatát vonta maga után, nem annyira mélyreható jelentőségű dolog, hogy ennek liquidálása érdekében a legsúlyosabb állami kérdéseket szögezzék a kormány mellének. Rákosi Jenő, a legnagyobb magyar publicista, akinek szava a politikai életben gyakran döntő jelentőségű volt, maga is úgy látja, hogy az ellenzéknek sokkal szerényebbnek kell lennie kívánságai felvetésében. A választójog kérdése és az ellenzék visszatérése között junktimot kötni képtelenség, mert az ellenzék ezt a junktimot úgy képzeli, hogy a kormány nem tekintve kétharmad többségű pártjának véleményét, a pasz- szive viselkedő képviselők óhajának, a titkos választójognak adjon biztosítékot. Ez nem jelentene egyebet, minthogy a kormány semmibe sem véve a többség akaratát, egyenesen az ellenzéknek adna nagyobb lehetőséget az érvényesülésre. Gróf Bethlen István miniszterelnök nemrég szögezte le álláspontját a választójog tekintetében s az ő felfogása valóban a legloyalisabb, mert senkire sem akarja reá- oktroyálni véleményét, hanem a pártjának szabad terepet enged, nem téve pártkérdéssé a titkosság, vagy a nyílt szavazás ügyét. Rákosi Jenő felfogása szerint Magyar- országon ezidőszerint nagyon kockázatos politikai játék lenne a titkos választói jog, mert sajnos a mi választóközönségünk széles rétegei nem bírják a politikai iskolázottságnak azt a magas fokát, hogy a korteskedó- sek íürzivarában okosan el tudják választani a demagógiát a becsületes jószándéktól, a hordók tetején szónokló nagyhangú vezéreket a józan tehetségek szavától. Ilyen körülmények között valóban nem kétes dolog, hogy a titkos választójog az országnak töb bet ártana, mint használna. Ezt az országot malomkövek között őrölni tovább már nem szibad, mert ezek a horzsoló kövek nem szellemi és érvényesülési táplálékot, kenyeret és boldogító eszméket őrölnek ki számára, hanem saját, többször félrevezetett testének és nemzeti céljainak felmorzsolását. Nagyon helyeseljük azt a megbánást, amit a passzíva viselkedő ellenzék soraiban már tapasztalunk s őszintén kívánjuk, hogy találják meg azt a kivezető utat, amelyik visszavezeti őket arra a helyre, ahol tenniük kell. Rákosi Jenő, a nemzet nagy publicistája is felhívta az ellenzéket erre a köte- lessógteljesitésre s hisszük, hogy ennek a 80 esztendőt meghaladott, tapasztalatokkal és éleslátással alaposan felfegyverzett férfiúnak a szavát nem fogja elengedni az ellenzék a filebotja mellett. A nemzetgyűlés szerdai ülésén hatalmas beszédet mondott dr. Lukács György belső titkos tanácsos, Gyula város nemzetgyűlési képviselője. A beszéd általános feltűnést-keltett s a külföldi sajtóban is érthető visszhangra talált Dr Lukács György nagy figyelem és tetszés mellett előbb a külpolitikai kérdésekkel foglalkozott, majd a költségvetésről mondotta el komoly bírálatát. Lapunk szűk teréhez mérten, egyelőre csak kivonatosan közöljük képviselőnk beszédét, melyre természetesen még visszatérünk. Lukács György a forgalmi adóról szólva, azt közgazdá- sdgellenesnek tartja. A pénzügyminiszternek a forgalmi adóra vonatkozó kijelentései azonban megnyugtatóak. Ezután a numerus clausus kérdésével foglalkozott. Mindig Összekapcsolja ezt a kérdést a botbüntetésről szóló törvénnyel, mert mind a két törvényt egyidőben hoztuk meg és ez a balkáni nívóra való visszasülyedést jelentette. A numerus claususnak tulajdonképen az az intenciója, hogy a zsidó ifjúságot távol tartsa. A törvény azonban kerüli a világosságot. Ha a numerus clausus szükséges is volt, A vidéki polgármesterek részvételével közgyűlést tartott Budapesten a magyar városok országos kongresszusának állandó választmánya Az ülésen Sipöcz Jenő dr. polgármester elnökölt, aki kegyeletes szavakkal emlékezett meg Szent- pályi István dr. nemzetgyűlési képviselő, Miskolc város volt polgármesterének elhunytéról A megüresedett alelnöki állásra egyhangúlag Nendtvich Andor pécsi polgármestert választották meg Rátért ezután a választmány az aktuális Január 24-én leaz az 1925. év egyetlen teljes napfogyatkozása, amely azonban es;»k az At lanti óeeán egyik zónájában és az amerikai nagytavak vidékén lesz a mag* teljességében látható. Ezeken a vidékeken a nép pár peicre teljesen el tűnik. Európában a napfogyatkozás es»k részleges ez már megtette a hatását, tehát megérett arra, hogy a törvénytárból töröltessék. Különben a külföld sem nézi jó szemmel ezt a törvényt. Kárhoztatja azért is, mert a hazafias zsidóságot rákényszeríti arra, hogy idegen kultara emlőin nevelkedjék és elszakadjon a magyar kultúrától. Hiába fordulunk panaszainkkal a Nemzetek Szövetségéhez, mert az egyoldalii és elfogult szervezet, A Nemzetek Szövetségét meg kell reformálni, mert enélkiil továbbra is a győztes államok ügynöke lesz Egy olyan szövetséget, amelyből még hiányzik Németország, Oroszország és Amerika, nem lehet a világ egyetemes képviseletének tekinteni. A lefegyverzést is csak egyoldalúan hajtották végre. Nekünk n békeszerződés revízióját kell követelnünk, még pedig teljesen nyíltan. A háború felidézésében nem vagyunk bűnösök, már pedig ha ezt tudjuk, le kell vonnunk a konzekvenciákat, mert hiszen e bűnösség miatt büntettek meg bennünket. Az egész világ érdeke, hogy a békeszerződést revidiálják. Egyébként a kormány iránt bizalommal viseltetik és a javaslatot elfogadja kérdések megbeszélésére. Elsősorban foglalkoztak a városok hiteligényével és megállapították, hogy azok a lépések, amelyeket a városok kongresszusa nagyobb kölcsön felvételére tett, máris biztató kilátásokkal kecsegtetnek. A kölcsön biztosítására három terv merült fel : állam garancia, bank garancia vagy egyetemleges garancia alkalmazása. Végleges állásfoglalásra azonban még nem került sor. lesz. Legerősebben Nyugat-Earópában lesz látható. A napfogyatkozás Magyarországon is észlelhető lesz ugyan, de csak igen kis mértékben. A nap- fogyatkozás Badapesten közvetleánl napnyugta előtt negyed 5-kor kezdődik és 16 — 18 peroig tart. Két halálos Ítélet Gyulán. A békési rablógyilkosok bűnügyében a gyulai kir. törvényszék kedden délután hirdette ki az ítéletet. Az ítélethozatal előtt a nagyszámú hallgatóság feszült várakozással várta, hogy a két gyilkost halálra itólik-e, vagy pedig életfogytiglani fegyházra. Délután y23 órakor hirdette ki Tóth tanácselnök a bíróság Ítéletét, amellyel Fesető Sándort és Pataki Jánost halálra, Pataki Gábort egtj havi fogházra Ítélte, az enyhítő körülmények figyelembevételével. Az ügyész az Ítéletben megnyugodott. Fesető Sándor és Pataki János, valamint a védők enyhítés végett felebbezé3t jelentettek be. Pataki Gábor az ítéletben megnyugodott. Az Ítélet kihirdetése után Fesető Sándor kért szót, amit az elnök megadott. Ekkor engedélyt kért arra, hogy a jelenlevő közönségtől kenyérrevalót kérhessen. Az elnök az engedélyt nem adta meg. Az elítélteket ezután visszakisérték cellájukba, a bíróság pedig kegyelmi tanácscsá alakult át. A vidéki polgármesterek gyűlése Budapesten. ST ss pfogy atkozás. l apunk mai száma 6 oldal
