Békés, 1925. (57. évfolyam, 1-101. szám)
1925-06-13 / 46. szám
KiTII. évfolyam 40. szám Szombat Oynla, 1935. juntas 13, Előfizetési árak: Negyedévre: .Helykén . . . 20.000 K Vidékre . . . 40.000 K Hirdetési díj előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. •Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 1500 korona. j Felelős szerkesztő: DOBAT FERENC megjelenik szerdán és szombaton Sajtószabadság. (S.J Megszokott dolog, hogy a demokratikus blokk,különösen annak szocialista szárnya lépten-nyomon felszokta hánytorgatni, hogy Magyarországon nincsen sajtószabadság és hogy a nyugati államokban nem szokásos az, hogy a sajtó megrend- szabályozása adminisztratív eszközökkel történjék. Addig variálták ezt az önkényes megállapításukat, amig a magyar politikai kritika bágyadtsága mellett már-már az ellenzéki társuláson kivül állók is hinni kezdenek annak igazságában. Hogy ez menynyire nincs úgy, amint azt az ellenzékiek hirdetik és feltálalják, hanem egészen másképen van, arra nézve egy pár esetet hozunk fel Németország politikai életéből, melyekhez azt hisz- sziik, semmi kommentár sem kell. Köztudomású, hogy Németország birodalmi kormánya koncentrációs, vagyis benne a nagyobb politikai pártok, igy a szociáldemokrácia is egy pár miniszterrel képviselve van. Ez a kormány, tehát ismételjük a szocialisták kormánya is betiltotta a berlini Rote Fahne eitnii lapot 1925 március 5-től március 19-ig és pedig Ébert birodalmi elnök megsértése miatt. A betiltó végzés idézi azokat a klasszisokat, melyek az intézkedésre alapul szolgálnak. Ezeket a passzusokat szó • szerint idézi: „Ebért, aki a fehér terrorral, a 48. §-al, kivételes törvényekkel és szükség-rendeletekkel kormányzott a munkásság ellen, aki a munkások ^ezreit taszította fegyház- ba, halálos Ítéleteket irt alá a forradalmi proletárok ellen, de a Kappíéle büntevőket amnesztiába stb----“ To vábbá: „Ébert a monarchisták, a fehér terroristák és tisztek ügynöke volt.“ Be volt tiltva a Rote Fahne 1924 május 16-tól junius 15-ig egy kiáltványa miatt, melyben forradalmi felfordulásra izgat, továbbá 1924 április 14-től 28-ig azért, mert egy kiáltvány jelent meg benne a proletár- diktatúra szükségességéről. A betiltó végzéseket a szociálista Severing belügyminiszter irta alá. 1923-ban a Rote Fahne szintén több Ízben volt betiltva, igy 1923 április 8-től április 21-ig, mert a kormány tagjait állandóan szidalmazta és rágalmazta. Betiltották többek között a Stin- nes-féle Deutsche Allgemeine Zeitungot 1922 augusztusában azért, mert azt irta a kormányról, hogy külföldön már régen elvesztette minden hitelét és tekintélyét. A nagynémet Békésvármegye törvényhatósági bizottsága f. hó 23-án délelőtt 9 órakor dr. Ko- vacsics.Dezső főispán elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tart, melyre a meghívókat most küldte szót a vármegye alispánja. A közgyűlés-tárgysorozatának egyik legfontosabb pontja: Brém Lőrinc prelátus-kanonok, A. Gyula vidéki A „Gyulavidéki ióm. kath. néptanitóegylet“ junius 9 én Gyulán népes közgyűlést tartott, melyben a világháború alatt és azóta szünetelő — azelőtt igen tevékeny egylet működését újból éietre keltette. Minthogy az egylet régi tisztviselői Gyuláról időközben eltávoztak, meghaltak, vagy nyugalomba léptek, sőt az egyesület működési területe is az idegen megszállás folytán lényegesen megváltozott, a közgyűlés első tárgya a tisztujitás volt, mely Scherer Benedek korelnöklete alatt ejtetett meg. Elnök Barabás György békési esperes, alelnök Scherer Benedek gyulai tanító, titkár Dimdler Ferenc, jegyző Pleger Ernő, pénztáros Zimmer József. A 12 tagból álló választmány a gyulai, békéscsabai, endrődi tanítókból és a megmaradt csonkamagyarországi Deutsche Zeitung szintén betiltatott 1923 szeptember 26-án 14 napra abból az okból, mert egy nacionalista szervezet gyűléséről szóló tudósításában ritkított betűkkel közölte egy szónoknak ama felhívását, hogy vonuljanak a bajorok Berlinbe. Ebben a kormány hazaárulásra való felhívást látott. Ebből látható, hogy mindenütt retorzióval élnek, ahol ezt a nemzeti érzés, a rend és a konszolidáció parancsolja. törvényhatósági bizottsági tag és társainak indítványa: Magyarország kormányzóját ért támadásokkal szemben — a törvény- hatóság állásfoglalása. A rendkívüli közgyűlésen ezenkívül még 39 közigazgatási ügy szerepel. tanítók gyűlése. egyházmegye békés- és biharmegyei egyéb községeiből alakíttatott. A gyűlésen Pleyer Ernő a „Nemzeti nevelésről“ címen tartott felolvasást, majd Kocsán Károly, mint a Nemzetnevelés cimü országos tanügyi lap szerkesztője nagyszabású szabad előadásban tárta fel a magyar katholikus tanítóság jelenben és jövőben követendő prog- rammját, melynek minden pontját a közgyűlés lelkes tüntetéssel fogadott. A közgyűlés táviratilag üdvözölte dr. Lindenberger János volt elnököt, egyházmegyei apostoli kormányzói helynö- köt. A gyűlésen jelen volt Szirmay L. Árpád, egyházmegyei és Szentkereszthg Tivadar kir. tanfelügyelő is és képviselve voltak a gyulai egyéb népoktatási intézetek. A gyűlés után közebéd volt a Göndöcs-népkerti pavillonban A miniszterelnök hétfőn Budapestre érkezik. Bethlen gróf táviratban értesítette Vass helyettes miniszterelnököt, hogy hétfőn Budapestre érkezik és kedden részt vesz a nemzetgyűlésen. Ezután most már azt tervezik, hogy Bethlen jelenléte nélkül minél kevesebb ülést tartson a parlament. Éppen ezért a mai ülést még megtartják, szombaton és hétfőn azonban nem lesz ülés, úgy hogy kedden már jelen lesz a miniszterelnök és az ő jelenlétében folytatják a Somogyi—Bacsó—Beninczky ügyben megindult harcot. Békésvármegye felirata a kormányzóhoz. .A tör vény hatosa ff rendkívüli közffyülése 33-án lesz. HUNGÁRIA SOR kapható WEISZ MÓR ÉS TÁRSÁNÁL.
