Békés, 1925. (57. évfolyam, 1-101. szám)
1925-06-03 / 43. szám
IiVKI. évfolyam 43. szám. Szerda Ctynla, 1935. jnnlns 3. Előfizetési árak: Negyedévre: BÉKÉS Hirdetési díj előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. .Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dobat János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 1000 korona Felelős szerkesztő: DOBAT FERENC megjelenik szerdán és szombaton. A városok kölcsöne. A mai magyar élet körfolyamatának egyik legnagyobb kérdése: megfelelő kölcsönök biztosítása. Az ipar, kereskedelem, mezőgazdaság, mind tőkék után áhítozik, mert csak megfelelő pénzbeli injekcióval képes a jelen pillanat stagnációs állapotán átlábalni s egy jobb jövő felé lendülni. A mezőgazdaság részére folyósítandó kölcsön ügye már hónapok óta komoly megfontolások tárgyát képezi s remélhető, hogy rövidesen kedvező elintézést fog nyerni, hasznára a termelésnek, de hasznára az országnak is. Nemkevésbbé fontos probléma azonban az, hogy a háborús évek és az azt követő felfordulás következtében elmaradt fejlődésü magyar városok megfelelő kölcsönhöz jussanak, hogy ezzel némi részben pótolhassák a múltban akaratukon kívül elkövetett mulasztásukat. Bizony be kell vallani, hogy városaink fejlődése az utolsó tiz esztendőben sok kívánni valót hagyott hátra s úgy közmüvek létesítésében, mint város- rendészeti kérdésekben, továbbá a múlhatatlanul szükséges közegészségügyi intézmények létesítésében és fejlesztésében nagy hiányok mutatkoznak. Nem hanyagság, vagy mulasztás ennek az oka, hiszen e kérdések elég vita tárgyát képezték, hanem az az óriási gazdasági megrázkódtatás, amely egész Csonka- magyarországot egyöntetűen sújtotta, tehát a városokat is. Trianon kíméletlen sarcolása óta szegény ország lettünk s szegénységünket nem győzzük eleget hangoztatni a külföld előtt. A miniszter- elnök gigászi fáradozásainak sikerült megszerezni 250 millió aranykoronás kölcsönt, amely azonban egyébre nem használható, csak az államháztartásban esetleg mutatkozó deficitek fedezésére. Úgynevezett beruházásokra ebből a pénzből eddig egyetlen fillért sem vehettünk el s ha a jövőben történik is ilyen lépés, az csak a népszövetség hozzájárulásával történhetik. * Epen ezért ma a magyar pénzA nemzetgyűlés és a magyar kormány május utolsó vasárnapját a hősök napjává avatta. Az egész országban, igy Gyulán is bensőségteljes lélekkel ünnepelték meg ezt a gyásznapot. A templomokban a hősökért imádkoztak — a temető keresztfáinál pedig a magyar hősökről, a mi apáinkról, fiainkról, testvéreinkről, rokonainkról emlékeztek meg. Az eltávozott hősök, akik ottmaradtak Volhinia mocsaraiban, a Doberdó kőpoklában, az ismeretlen országok névtelen temetőkért- jeiben, apostolok voltak valamennyien, apostolai a nemzeti gondolatnak, a nemzeti érzésnek, hiszen egy célért, egy gondolatért hullottak el valamennyien, az ezeréves Magyar - ország érintetlenségéért, boldogulásáért. — Életet csak a halál árán ad a végzet és a történelem. Az a nemzet, amely nem tud halottakat adni, nem tudja megbecsülni az ügyi politika tovább haladva a nagy államkölcsön által jelzett utón, azon fáradozik, hogy a külföldi barátságos érzületü államoknál úgynevezett beruházási kölcsönöket szerezzen. Számos helyen folynak különböző tanácskozások s örvendetes tényként állapítható meg, hogy a pénzügyminisztérium közlése szerint a városok kölcsönigénye minden valószínűség szerint rövid időn belül kielégíthető lesz. Hősök napja Gyulán. élőket sem. Az élet kapuja és a halál sikátora egymás mellett vannak s az élet kapujához a halálon visz az ut. A hősi kultusz minden nemzet élniakarását és életrevalóságát határozza meg. Minden korszakban, finden nagy nemzeti véráldozat után megszólal a nemzet lelke, hogy áldozzon a hősöknek és serkentse az utódokat az apák példájának követésére. Ez az igazi egészséges nemzeti önzés, amely nélkül nem lehet államót fenntartani. A gyulai katholikus, református és izraelita temetőben ünnep elsőnapján délután tartották meg a gyászünnepet, miután Gyulán még nem hirdeti a magyar dicsőséget a hősök emlékoszlopa. Az ünnepségen képviseltette magát a vármegye, a város, a katonaság, az egyesületek, köztük első helyen a Vitézi szék és a rokkantak. Nehéz helyzetbe jutott a. gyulai A Kecskeméti Lapok ma ideérkező száma írja-' A gazdasági válság szomorú helyzetbe juttatta a színházakat. Napról-napra hallunk híreket csődbe jutott színházakról. Kecskemét—szolnoki színészekről is szomorú hírek érkeznek. A színház nagyon rosszul megy, a közönség csak akkor jár színházba, ha neves fővárosi vendég szerepel, aki viszont fellépti dija fejében elviszi az egész bevételt. A nagy bajba jutott Csáki) Antal színigazgató nem tudja színészeit rendesen fizetni, akik között állandóan nő az elégedetlenség. Egy-egy gázsi napon rossz időkre emlékeztető módon, hosszú sorban állanak a színészek a direktor ajtaja előtt és vágják zsebre a fizetésükből elmaradt 50—100 ezer koronákat. A folyó hónapra még egyetlen színész sem vette fel teljesen fizetését, legtöbb még CBak 3—500 ezer koronát kapott. A szomorú helyzetre jellemző, hogy a színtársulat tagja közül már ketten kíséreltek meg öngyilkosságot afeletti elkeseredésükben, hogy nincs péns sem élelemre, sem lakásra. Az elégedetlen színészek Somogyi vezetésével szervezkedéshez fogtak, hogy a színházat kiveszik a direktor kezéből és az ügyek további irányítását színészek konzorciumára bízzák. A mozgalomnak Somogyin kívül kezdetben Zilahi volt a szószólója, aki Ívvel kezében járt kollégái között és gyűjtött aláírásokat, de eredménytelenül. Most éjjeli előadásokkal fognak kísérletezni. Magyarországnak agusztusban aranyvalutája lesz. A Financiel Times szerint Magyarország valutáris érckészlete különösen kielégítő és igy a magyar bankjegyforgalom ércfedezete sorrendben az ötödik helyen áll Európában. Jelenleg több mint kétszer olyan nagy a magyar ércfedezet, mint az osztrák, amely mindössze 25 szá zalékot tesz ki. Ezzel szemben a csehek arany- fedezete csupán 13 százalék, a jugoszlávoké pe dig -4- noha ez az állam látszólag a leggazda gabb valamennyi állam között — csupán 1—2 százalék. A magyar ércbiztositék jelenleg 54 százalék, de általánosságban felteszik, hogy valójában még 20 százalékkal magasabb, úgy hogy hitelt érdemlőnek látszik az a híresztelés, amely szerint Magyarorsság augusztusban arany- valutát fog kapni. Ezen híresztelésnek még nagyobb alapot ad az a körülmény, hogy a Nem- s éti Bank már aranypénsben fis ette ki as osztalékot. i SÄiÄEUS; Hisz is Misül
