Békés, 1925. (57. évfolyam, 1-101. szám)
1925-05-09 / 36. szám
2 Békés 1925. május 9 hetnó. Nincs a legénységnek tisztességes ágyneműje, takarója, mosdója és törülközője. De elismeréssel állapítja meg a miniszter a polgármester jelentéséből, hogy törekszik a tűzoltóság fejlesztésére és a költségvetésbe e célra Dagyobb összegeket vett fel. Gyulán, a polgármester — a miniszter rendelete szerint — a kiküldötte által észlelt hiányok haladéktalan megszüntetésére utasítandó, mert a polgármester jelentésével szemben hangsúlyozza, hogy kiküldöttei annakidején a hiányokat nagyon helyesen állapították meg, amennyiben a Reisner gyufagyárban bekövetkezett s emberáldozatot is követelő tüzeset a gyár kellően nem ellenőrzött tüzMint már megírtuk, Köröstarcsa község a világháborúban hősi halált halt fiai emlékének megörökitésére emlékszobrot készíttetett, amelynek ünnepélyes leleplezése folyó hó 10-én, vasárnap lesz a következő programm szerint: Vasárnap reggel Köröstarcsa község elöljárósága a község határánál várja és fogadja az autón érkező József főherceget, ki ottan átszáll a község négyes fogatára s lovasbandérium kísérete mellett a községi főjegyzőnél berendezett lakására hajtat. Délelőtt 9 órakor a református templomban alkalmi ünnepi istentiszteletet tart Harsányt Pál gyomai ref. esperes. Istentisztelet után délelőtt 11 órakor díszközgyűlés lesz a ref. templomban, mivel a községháza tanácsterme kicsiny a nagyszámú ünneplő közönség befogadására. A díszközgyűlést Moldoványi János békési járási főszolgabíró nyitja meg a küldöttség által meghívott József főherceg megérkezése és a helybeli dalárda »Himnusz« éneke után. A »Hiszek egy Istenben« elimádkozása és a főszolgabírónak 5—6 perces megnyitó beszéde után a községi főjegyző felolvassa a szobor történetét, az állami elemi iskola igazgatója a községi képviselőtestület nevében méltatja a nap jelentőségét, azután a főszolgabíró berekesztő szavai és a dalárda »Szózat« éneke után a díszközgyűlés véget ér. rendészeti berendezését nyilvánvalóvá tette. Egyébként a Reisner-féle gyufagyárban előfordult tüzeset folytán kiküldött jelentése alapján, a belügyminiszter 228796—1925V IX. számú rendeletében megállapítja, hogy a gyár tűzrendészed berendezése egyáltalán nem megfelelő, miért is 12 pontban egész szerkezeti átépítéseket kívánó munkálatokat rendelt el; ajtók, ablakok megfelelő zárakkal való ellátása, faállványoknak vasállványokkal való kicserélése, a termekben a vízvezeték csapokra tömlők és sugárcső felszerelése, gyúlékony anyagok megfelelő kezelése, raktározása stb. utasítja. A díszközgyűlés után József főherceg kíséretével együtt a ref. templom előtti térségen felállított szobor előtti díszsátorba vonul. A dalárda elénekli a »Hiszek egy Istenben« c. éneket, mely atán a főszolgabíró felkéri Jóssef főherceget a ssobor leleplezésének elrendelésére. A főherceg bessédet mond, amely kösben a ssoborról a lepel lehull. A föhercegi beszéd után Kovacsics Dezső dr. főispán ünnepi beszédet mond s átadja a szobrot a községnek. A községi főjegyző a község nevében átveszi a szobrot. A dalárda által előadott »Nyugosznak ők, a hős fiuk« c. dal után az ünnepség bezárul. A szobrot megáldja Harsányi Pál ref. esperes. Azután következnek a koszorúk letevése. Áz első koszorút József főhprceg teszi le, azután Schandl Károly dr. földmivelésügyi államtitkár koszorúja s a többi küldöttségek koszorúi következnek. Az emlékszobor megkoszorúzása után a volt 4-es honvédek, 10i-esek és a járási vitézi szakasz elvonul József főherceg előtt. Az ünnepség után a községházán a vendégek ismerkedése s déli fél 2 órakor diszebéd lesz, melyen az első felköszöntőt a főispán mondja a kormányzóra. Konkoly Tihamér dr. vármegyei főjegyző József főherceget köszönti fel s azután következnek a többi felszólalások. W edge wood. Ki ne hallotta volna hírét Wedgewood ezredes urnák ? Úgy írtak róla a fővárosi újságok, mint a nagy angol birodalom nagytekintélyű képviselőjéről. Nagy ágyúként hatott, hogy jön Wedgewood ezredes, akinek a nevét a „Siru jelzővel szokták kiírni. Abból a neméből való az előkelő idegeneknek, akiket „Sir“ előnévvel tisztelnek az újságok. Magyarul egyszerűen »ur«-at jelent, de hát még jobban hat a megijedt magyarra, hogy ha az angol »Sir« szót teszik eléje. Hány ilyen »Sir« járt nálunk a kommün óta? Nem egyről kitűnt, hogy a »Sir«, az angol kapitány, vagy ezredes egyszerűen a kisántánt spiclije 8 Amerikába keveredett ki. Onnan jött ide, mint fajangol megijeszteni a magyarokat. Kevesen tudták nálunk, hogy ezek a »kapitányok« és »ezredesek« csak üres címként vették föl nevük mellé a jól hangzó katonai rangot. Ilyen volt Wedgewood ezredes is, akiről most szól az ének. Most az »ezredes« ur elment két társával Bulgáriába, szintén a kommunistaellenes kormányzat tanulmányozására. Véletlenül a szófiai borzalmas kommunista merénylet után tett jelentést az »ezredes« ur. Minden józan ember azt gondolná, hogy a nagy »ezredes« a kommunisták gonosztetteit ítéli el és azokra tereli az angol nemzet figyelmét. Nem, nem azt tette. Miközben Szófiában kétszáz ártatlan ember vére gőzölög a kommunista gyilkosság következtében s a bolsevikok nap-nap után követnek el orgyilkosságokat, az »ezredes« ur és elvtársai a rendcsináló bolgár polgári kormányra szórja vádjait és panaszait. Ezzel aztán végleg lehullt az álarc emberbarátságáról. De egyúttal tanulság ez részünkre is. Ne várjunk igazságot és emberszeretetet külföldről, még akkor sem, ha egy »ezredes« ur a közvetítő. Szeplőt, sömört, pattanást elmulaszt, az arc üde és bársonysima lesz az „ILKO“ arckenőci használata által. 360 s-s Prager Frigyes Szent József gyógyszertára (Józsefváros) Holnap érkezik József főherceg Köröstarcsára. A hősök emlékszobrának leleplezése. t A K c A. A három királykisasszony. Irta és a Közművelődési Egylet szarvasi kulturestélyén felolvasta : Oroszlány Gábor. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ne méltóztas- sanak perhoreszkálni, hogy a mai est művészi programmszámai közé beiktattunk egy felolvasást. Amit én most elmondani fogok, nem lesz katedrális értekezés, disszertáció, komoly, tudományos vagy filozófiai fejtegetés. Amire vállalkoztam, nem egyéb, mint csevegés a müértő és intelligens közönséggel, mindössze 20 percig, mert a rendező bizottság ennyi időt szabott nekem egy izgató probléma megoldására. Kezdhetném azzal hogy Smith Jeremiás helytartó, aki gyorsan és meglehetős kesztyűs kézzel Csonka Magyarországot amerikai zsenialitással szanálta, újabban tervbe vette, hogy áldó kezét kiterjeszti a nősülés és a férjhez menés hihetetlenül sivár terepére is és itt is konszolidációt teremt. Első, kissé bizarr gondolata az volt, hogy a szerelmet is B. listára kell tenni, de Gömbös Gyula aki a magyar fajvédelem lánglelkü apostola, azt a közbeeső indítványt kockáztatta meg, hogy ezt a kérdést előbb a takarékossági bizottsághoz kell utalni, mert nem lehetetlen, hogy a nősülés és férjhezmenés problémája tisztán gazdasági természetű. Voltak olyanok, akik ezt a kérdést egyenesen a Népjóléti Minisztériumhoz, mint lakásügyi hatósághoz tartozónak mondották, míg végre a kisgazdapárt egyik kiváló reprezentánsa : Csontos bácsi a szegfejére ütött : — A házasság problémáján nem kell sokat tépelődni — mondotta. A Földbirtokrendező Bíróság ítéljen meg minden nősülni óhajtó fiatalembernek néhány száz hold földet, a máséból tudom Istenem, hogy egy év alatt minden hajadon leánynak bekötik a fejét Magyarországon. Az eszme, valljuk meg, nem is utolsó gondolat. De mégis kivihetetlennek látszik, mert mint tudvalevő, a földbirtokreform már évek óta húzódik, ólomlábakon jár s ilyen tempó mellett nősülni óhajtó fiatalembereink akkor kapnák meg a 100 hold földet, mikor már a szerelmes ifjúból rokkant aggastyán lenne. Mégis ezzel a kérdéssel állandóan és szüntelenül foglalkoznunk kell, mert a világstatisztikai megállapítás szerint a kontinensen Magyarországon történik a mai időben a legkevesebb házasság s nem kell mondanom, hogy a magyar faj pusztulásának veszedelmét nem a fajvédő Ulain Ferenc, vagy a nővédő Eckhardt Tibor, de nem is a gyermektelen Kiss Menyus nemzetgyűlési képviselőink fedez ték fel, hanem a mindnyájunk által tisztelt m. kir. állami anyakönyvvezető, aki szelíd lelkének és kitűnő tehetségének egész erejével könyvelne, de nincs kit és nincs mit. Méltóztatnak tudni, hogy a mai fiatalság minő kategóriákra oszlik Vass József népjóléti miniszter szerint hat osztályba sorozhatok azok, akiket házasságra kitűnő médiumoknak tart. Az első osztályba tartoznak azok, akik férjhez akarnak menni. A másodikba, akik férjhez szeretné nek menni. A harmadik klasszisba, akik férjhez mennének. A negyedikbe, akik nősülésre vannak predesztinálva. Az ötödikbe, akik frigykötésre alkalmasok és végül a hatodikba, akik családalapításra érettek. Mindezekből könnyen megállapítható, hogy bármelyik osztályba sorozzuk is a mai fiatalságot, az előfeltétel, a szándék, az óhajtás, az elhatározás megvan és csakis a ki vitel tekintetében vannak még lerombolható forgalmi akadályok. A napokban, amikor Szarvason jártam, hogy ezt az estét előkészítsem, egészen véletlenül találkoztam egy igen kedves, régi barátommal. Valójában gyönyörködtem férfiasságában. Szimpatikus ember, csinos, kedves, az élet csak úgy duzzad benne Bátran nevezhetném őt Achillesnek, olyan délceg, hatalmas, szépszál ember Értelmes intelligens, valódi gavallér. Bankhivatalnok, akinek nagy jövőt jósolnak. Az én Pista barátomnak melegen megszorítottam a kezét. Aztán megöleltem : — Hogy vagy, mit csinál az asszony, a gyerekek ? — kérdeztem azzal a megérzéssé 1, mellyel csak egy pattenűrozott férj érdeklődhetik. Egy oroszlán aki eleget volt elefánt. Pista barátom reám nézett, merően a szemembe nézett és elmosolyogta magát. — Hova gondoláz ? — szólt némi megütközéssel. En még nőtlen ember vagyok, barátom ! Nőtlen, a szó legteljesebb értelmében, Hiszen nem mondom — folytatta — megnősülhettem volna De mire? Arra a kis alamizsnára, amit a bank fizet minden hónap elsején, délben 12 órakor s amiből egy krajcár sem marad déli 1 órakor. Mire nősüljek? Az asszonyt el kell tartani, az asszonyt öltöztetni kell. az asszonyt szórakoztatni kell. Honnan, miből ? Pista barátomat kapacitálni igyekeztem. Hivatkoztam a genfi tárgyalásokra a beígért fizetésemelésekre, a forgalmiadó eltörlésére, felhoztam hogy a búza ára esett, hogy a sertésnek tekintélye mélyen aláhanyatlott, hogy vége a lét- számapasztásnak, hogy junius 1 tői a legjobb dolga megint a hivatalnoknak lesz, hogy itt a tavasz, hogy virágzik a borostyán, hogy illatozik a gyöngyvirág. Pista barátom lehorgasztott fejjel hallgatta szelíd érveléseimet és keserű szívvel felelt: — Könnyű neked! Te már túl vagy a veszélyen. De mit szóljak én, az örök kétkedő. A házasságot én sorsjátéknak tartom. Az nyer rajta, aki nem vesz sorsjegyet Bármennyire sértő és banális volt konok bankhivatalnok barátom válasza, nem engedtem magam leigázni. Összeszedtem rábeszélő képességem minden erejét és igy szóltam hozzá:
