Békés, 1925. (57. évfolyam, 1-101. szám)
1925-05-02 / 34. szám
LVII. évfolyam 34. szám Szombat Gyula, 1935. május 3. Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben . . . 20.000 K Vidékre . . . 40.000 K Hirdetési dij előre fizetendő. WüflKAI, TÁRSADALMI ÉS KflZfiAmíSZATI HETILAP. . Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 1500 korona. | Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombatonBethlen cikke. Egy történelmi könyv, amelyet szerzője 1903-ban adott ki, Lengyelország felosztását tárgyalva, csillag alatt ezt a megjegyzést teszi : »Ez a nép még ma is hisz hazája föltámadásában«. Ami még 1903-ban szinte utópisztikus lehetetlenségnek tűnt fel, ma már bekövetkezett. Van Lengyelország! Egy nagy térképrajzolás idején támadt föl a testvér lengyel nemzet, amelynek során elvesztette régi fotográfiáját Európa térképén. Első eset ezer esztendő óta, hogy Magyarországot nem a Kárpátok koszorú zsák. Uj Magyarország van tehát uj Európában s Trianonnak eme határozatával most már le kell számolnunk. Nem szabad negyedszer: ennek keretében a kisebbségi kérdés rendezését. Ez valóban olyan programúi, amelynek kiharcolásától függ nemzetünk jövője. Az a csapás, amelyik bennünket sújtott, ezen az utón kiheverhető s igy megtudjuk mutatni a világnak, hogy megcsonkított formánkban is helyt állunk s jogunk van az ezeresztendős hagyományok ébrentartására. A trianoni béke katasztrófája abból a rövidlátásból és tudatlanságból származott, amelyik a legutóbbi időkig is csak Ausztriát ismerte világszerte s eközben Magyarország a külföld előtt egyre jobban elhomályosodott. A trianoni szerződés atyamesterei nem vettek tudomást az ezer éve fennálló függetN V len Magyarországról, ellenben azt hitték, hogy amikor önállóságot biztosítanak Csonka- Magyarországnak, ugyanakkor a függetlenséget is ők adják. Gróf Bethlen István cikke nagy szolgálatot tett hazánknak, mert felnyitotta a világ szemét Magyarország iránt, amelynek történelme az utóbbi évszázadokban egyre jobban elhomályosodott a külföld előtt. Az ilyen irányú akciók többet használnak nemzetünknek, mint a diplomácia körmönfont és szövevényes szálai s nagyon szerencsés dolognak tartjuk, ha a magyar történelem kiapadhatatlan bőségét feltárjuk a külföld előtt. Julius elsejétől teljesen átszervezik a gyulai pénzügy igazgat óságot. azonban nekünk megfeledkeznük arról, ami Lengyelországot is feltámasztotta s ez a hit. Hosszú évszázadok — több mint ezer esztendő — igazolják, hogy olyan birodalmi földiajzi egység, mint a régi Magyarország teiülete, csak akkor biztosíthat az ott élő nemzeteknek tartós életet, ha ezt a földrajzi egységet teljes egészében bírják. A nagy hóditó nemzetek, amelyek nem elégedtek meg a Kárpátok határaival, eltűntek a semmiségbe, aminthogy eltűntek azok is, amelyek csak Pannóniát, vagy Dáciát, vagy a Felvidéket bírták. Ez a nagy igazság száz és száz esztendők leszűrtmlése, tehát rendületlenül hihetünk henne. Egyelőre azonban tisztában kell lennünk azzal, hogy Magyarország uj Európába került, amelyben meg kell állania helyét. Erről a kérdésről irt gróf Bethlen István miniszterelnök terjedelmes tanulmányt a newyorki »Foreign Affaire« cimü lapban. Történelmi távlatba állítja a jelenlegi Mag yarország politikai és társadalmi kialakulását, hivatkozva a régi határok ezer esztendős sértetlenségére. Ezek a határok rendületlenül álltak a népvándorlás óta Európa zivataros ideiben, sértetlenül hagyta az Európát felforgató vestfaliai béke, a napóleoni idők, a népjogok hóditó útja, a reakciós abszolutizmus, egyedül a világháború döntötte be falait. Magyarország tehát uj problémák elé van állítva s ezeket a problémákat tárgyalja gróf Bethlen István »Magyar- ország az uj Európában« cimü cikkében. Négy feladat kiharcolását veszi programm- jába: először a gazdasági és pénzügyi újjáépítést, másodszor demokratikus újjászervezést, harmadszor a magyarság szerves összekapcsolását a nyugati kultúrával s végül Bizalma« utón szerzett értesülésünk szerint a napokban megérkezett a gyulai pónz- ügyigazgatóságboz a pénzügyminiszter rendeleté, amely bejelenti a pónzügyigazgatóságok és az állampónztárak reformját. A rendelet szigorúan bizalmas. A pénzügyigazgatás zavartalan menetének a biztosítása érdekében julius elseje előtt nem közölhető az érdekelt tisztviselőkkel, sem pedig az adózó polgársággal. A rendelet felől kiszivárgott hírek azonban valósággal lázban tartják az érdekelt tisztviselőket, akik sokkal feketébbnek látják az ördögöt, mint amilyen az valójában A rendelet legfontosabb intézkedése az, hogy az állami adóhivatalok (állampónztárak) julius elsejótőPelsőfoku pénzügyi hatóságokká lépnek elő és a pónzügyigazgatóságok hatásköréből úgyszólván minden elsőfokú intézkedés teendőit elveszik. A pénzügyigazgatóság Lipunk más helyén hirt adunk arról a hazafias ünnepségről, mely május hó 10-ón Köröstaresáu fog lezajlani. A hősök gyönyörű emlékoszlopát leplezik le ez alkalommal, melyen jelen lesz József főherceg tábornagy és Schandl Károly államtitkár, a kormány képviseletében. Az emlókbeszédet dr KovaA szegedi kereskedelmi és iparkamara közli velünk: A kereskedelemügyi miniszter már egy régebbi leiratában kívánatosnak jelezte, hogy a kamarák a kötelékükbe tartozó ipartestü- letek vezetői részére tanfolyamokat rendezzeezzel szemben másodfokú pénzügyi hatósággá lép elő és felebbezési fórumszerü jelleget kap és felruházzák őket azzal a joggal is, hogy az állami adóhivatalok működését irányítsák. Az adóhivatalokhoz beosztott fogalmazási tisztviselők a VIII. fizetési osztályig az adóhivatalok főnökei alá lesznek ugyan rendelve, de a pónzügyigazgatóságnál kell őket létszámban tartani. A pónzügyigazgatóságok ólén továbbra is V. fizetési osztályban levő tisztviselők maradnak, mig az adóhivatalok élére VII. és VI. fizetési osztályú fogalmazási tisztviselők kerülnek. A jelenlegi főnökök azonban megmaradnak, ha az uj funkcióban is megfelelnek. A jövőben a pénzügyi fogalmazási tisztviselők működésűket az adóhivataloknál fogják megkezdeni és öt évi működés után lesznek csak kinevezhetők a pénzügyigazgatóságokhoz. csics Dezső főispán fogja mondani. A főherceg fogadtatására minden előkészület megtörtént. Az ünnepségen képviselteti magát a vármegye, a Vitézi Szók, a 10-ik honvéd gyalogezred és a békésmegyei Levente Egyesület is. nek egyrészt, hogy az utóbbiak az őket érdeklő törvény és rendeleti intézkedésekkel megismerkedjenek, másrészt, hogy a tanfolyamokkal kapcsolatos eszmecsere révén az ipar- testületi adminisztráció egységes alapokra helyeztessék A szegedi kereskedelmi és iparkaj rizlíng és siller bor I a legolcsóbb napi áron kapható lézsef főherceg Békésmegyében. Békésmegyei ipartestül etek Szegeden.
