Békés, 1925. (57. évfolyam, 1-101. szám)
1925-04-25 / 32. szám
2 Békés 1925. április 25. Április harmincadikán tárgyalják a táblán a csongrádi bombamerénylök ügyét. Nyolc hónappal ezelőtt tartották meg Szolnokon azt a szenzációs érdekességü monstre bünpört, amelynek során a biróság előtt elvonult három csongrádi halott és huszonnégy súlyos sebesült véres árnya. Néhány hónap után az iratok átkerültek a A gyulai református egyház híveinek az idei május 3. és 4. napja kedves ünnepe lesz. Két esemény teszi nevezetessé e napokat. Egyik a gyülekezet érdemes kántorának. Csiszár Sámuelnek 50 éves kántori jubileuma, a másik az itt tartandó egyházmegyei közgyűlés. Az ünnepség május 3 án istentisztelettel kezdődik (9 órai kezdettel), melyen az igehirde tést Harsányi Pál esperes végzi. Ez alkalommal az istentiszteleti perselypénz a Leánykálvineum árvaház létesítésére fordittatik. Délelőtt 11 órakor a templomban presbiter- diszgyülés lesz, melynek keretében végbemegy az ünnepelt üdvözlése. Déli fél 1 órakor disz- ebéd lesz az ünnepelt tiszteletére, melyen az egyházmegyei közgyűlés alkotó tagjait az egyház vendégül látja Május 3-án délután 3 órakor a gyulai ref. egyház kebelében működő Vasárnapi Iskola vezetői a templomban mintatanitást tartanak, meEgyik békésmegyei laptársunk a három évvel ezelőtt lezajlott általános képviselőválasztásokból folyóan rágalmazási perbe keveredett az ellenpárt egyik korifeusával. Az inkriminált cikkeket a lap felelős szerkesztője irta, aki a szerzőséget vállalta is és állításaiért a biróság előtt is helytállóit, azonban a főtárgyalás nem volt vele szemben megtartható, mert időközben meghalt. Ekkor a panaszos a [lap kiadója ellen fordult és a kiadót úgy a törvényszék, mint a szegedi királyi tábla elmarasztalta azzal az indokolással, hogy a kiadó mindaddig felelősségre vonható, mig a szerző ellen jogerős Ítélet nincsen hozva. A kiadó védője, dr. Megyesy Ágoston Gyulai Fokkantnap. Vettük a következő sorokat és a hozzánk intézett felhívás alapján közöljük az alábbi levelet: Mélyen tisztelt Szerkesztő nr ! A magyar vitézség és dicsőség elesett és élő hős vértanúi iránt nemzetünk kegyeletét és háláját nem róhatja le oly mértékben, mint a gazdaságilag erős nemzetek, de szent kötelessége az elesettek emlékére az év egy napját szentelni, mig az élő áldozatoknak, ha nem is fényes palotákban, de legalább szerény hajlékban biztosítani a megélhetést, mert lehetetlen, hogy társadalmunk tétlenül nézze nyomorultul való pusztulását azoknak, akik csökkent munkaképességük, elhagyott özvegységük, árvaságuk folytán hathatós támasz és pártfogás hiányában tengetik napjaikat. Az államhatalom a rendelkezésre álló anyagiakhoz mérten törekszik könnyíteni sorsukon, e nagy munkája azonban csak akkor lesz eredményes, ha eme cél elérésében a magyar társadalom erkölcsileg és anyagilag támogatja. Ecélból a „Hadröáu nemzeti szövetség gyulai csoportjának elnöki tanácsa elhatározta, hogy folyó évi május hó 31-én és junius hó budapesti táblára. Majd hetekkel ezelőtt Szolnokon újabb tanukat hallgattak ki. Az iratok ismét a táblán vannak, dr Nyires tanácselnök a pótkihallgatások után április hó 30-ára tűzte ki a felebbviteli főtárgyalást. A több napig eltartó főtárgyaláson dr. Zachár előadó fogja ismertetni az iratokat. lyen a szülők, vendégek és az érdeklődők részt vesznek. Délután fél 5 órakor a vármegyeház kistermében lelkész értekezlet lesz. 6 órakor ugyanott a tanügyi bizottság tartja meg tanácskozását. Este 9 órakor a vármegyeház nagytermében műsoros, nagy estély lesz, melynek pro- grammját legközelebb közöljük. Hétfőn, május 4 én a békésbánáti egyházmegye közgyűlése lesz. Reggel fél 8 órakor istentisztelet a templomban, biblia magyarázattal. Ezen résztvesznek az egyházmegye összes alkotó tagjai. Ezután a vármegyeház nagytermében kezdődik a közgyűlés, melyet Harsányi esperes imádsága nyit meg A közgyűlés befejezése után közebéd. Délután bírósági tárgyalások a vármegyeház kis és nagytermében. A közgyűlés elnökei : Harsányi Pál esperes és dr. Szegedy Kálmán békési ügyvéd. gyulai ügyvéd nem nyugodott meg a sajtótörvény szellemével ellenkező Ítéletben és a kúria elé vitte az ügyet A napokban tárgyalta ezt az ügyet a királyi kúria első büntető tanácsa Ráth Zsigmond kúriai másodelnök elnöklésével. A kúria tanácsa meghallgatva a védőnek alapos felkészültséggel tett előterjesztését, mindkét alsó- biróság Ítéletét megsemmisítette és kimondotta, hogy a sajtójogi felelősség fokozatában hátrább álló személyek, tehát a szerkesztő és a kiadó sajtójogi felelőssége megszűnik, ha a szerzőt az eljárás megindulásakor a biróság elé tudják állítani. Ezen álláspontból folyóan természetesen a kiadót felmentette. 1 én „Elesett és Rokkant Hősök Nap“ ot rendez, a „Hadirokkantakat, Özvegyeket és Árvákat segélyező alap“-ja javára. Az „Elesett és Rokkant Hősök Nap“-ja helyi bizottságának egyik tagsági helyét tisztelettel a tek. Szerkesztőségnek ajánljuk fel azzal a kérelemmel, hogy a cél érdekében e nap előkészitését szives közreműködésével legmesszebbmenő, szeretetteljes, megértő támogatásban részesíteni szíveskedjen olykép, hogy ezen levelünket, valamint a nap erkölcsi és anyagi sikere biztosítása érdekében további közleményeinknek nagybecsű lapjában továbbra is helytadni szíveskedjen. Fogadja őszinte tiszteletünk nyilvánítását ! Gyula, 1925. április hó 22-én. Marksteiner Ferenc Scheibert Lajos titkár. ügyv. igazgató. Szeplőt, sömört, pattanást elmulaszt, az arc üde és bársonysima lesz az „ILKO(í arckenöcs használata által, m e-s Prager JPrigyes Szent József gyógyszertára (Józsefváros). Éh Sándor q. ipái válasza. A következő közlemény közlésére kérettünk fel: Igen tisztelt Szerkesztő Ur! A »Békés« folyó évi 31-ik számában megjelent s Szerkesztő Úrhoz címzett; azonban valójában a Városház- és Megyeház-utcák kövezési költségeinek a háztulajdonosokra történt kivetése ellen beadott felebbezós szerzőjéhez intézett úgynevezett felvilágosító magyarázathoz — nehány megjegyzést kívánó k fűzni. Úgy gondolom, senki előtt sem volt titok, hogy ezt a felebbezést én fogalmaztam, — én legalább titkot épen nem csináltam belőle, azért bízvást remélem, hogy megjegyzéseimnek T. Szerkesztő Ur becses lapjában helyet ad. A beadott felebbezés egyebek között érinti a megterheltetés súlyos voltát is, de főként azt vitatja, hogy miután a Városházutca törvényhatósági ut átkelési szakasza s a Vármegyeház utca szintén a törvényhatóság által kiépített közút, mindkettő az 1890-ik évi I. t.-c. alapján épiteudő ki és tartandó fenn. A felebbezés továbbá azt vitatja, hogy amennyiben ilyen közutak építéséhez, fenntartásához egyesek bevonatni kívántainak : a bevonás alapját képező érdekeltség fennforgásának és a hozzájárulás mérvének kérdése nem városi szabályrendelet vagy határozat által, hanem az 1890. évi I. t.-c.-ben megjelölt hatóságok által ugyanezen törvényben előirt eljárás után fokozatos feleb- bezések engedésével dönteudők el, továbbá rámutat a felebbezés, hogy ezek a hatóságok egészen mások, mint a város különböző hatóságai, — közöttük a főszámvevő ur is. Ezt a főkérdést sem ildomos, sem ildomtalan hangon tartott polémiák nem fogják megoldani. Ezt a főkérdést csupán az az arra törvényszerint hivatott hatóságok jogosultak elbírálni. Amennyiben az illetékes hatóságok a felebbezést elutasítják s a főszámvevő ur által kiboesájtott fizetési meg hagyást jogérvényre emelik, ebben a döntésben implicite benne fog foglaltatni, hogy az a fizetési meghagyás jogos és törvényes volt. Viszont, ha az illetékes hatóságok a felebbe- zésnek helyt adva, felebbezőket a fizetés kö - telezettsége alól akár felmenti, akár illetékes határozás végett az egész ügyet az 1890. évi I. t.-c.-ben megjelölt hatóságokhoz utalja; abban a döntésben implicite benne leend az is. hogy a főszámvevő ur által kiboesájtott fizetési parancs, vagy h a úgy tetszik, meghagyás csakugyan törvénytelen és jogtalan. Ezért tartózkodom attól, hogy hírlapi polémiát folytassak és pedig annál inkább tartózkodom, mert annak is ellene voltam, hogy a felebbezós hírlapban leközöltessék. De ténymegállapításhoz mindenkor készséggel hozzájárulok. Ezért helyeslem azt is, ha valamely jogszabály keletkezési körülményei is tanulmányozás tárgyává tétetnek, mert a jogszabály keletkezésekor fennállott körülmények, az elhangzott indokolás és egyéb megnyilatkozások legtöbbször igen célszerű útbaigazítást nyújtanak a jogszabály helyes értelmezéséhez. A város burkolási szabályrendelete tényleg az én alispánságom idejében hagyatott jóvá, de első ízben nem a törvényhatóság által, mely a jóváhagyást megtagadta, hanem felebbezós folytán a fe- lebbezóssel meg nem támadott részében a belügyminiszter ur által, ki ugyanekkor 121702—914. sz. leiratával a megfelebbe- zett részre nézve pótlásokat rendelt s utasította a törvényhatóságot, hogy a pótlások megtörténte után az általa jóvá nem hagyott részt vegye újból tárgyalás alá s a pótolt Református napok Gyulán. Elvi jelentőségű Ítélet sajtóperben.
