Békés, 1925. (57. évfolyam, 1-101. szám)

1925-03-18 / 21. szám

Békés 1925. március 18. 2 Felderítő járőr. A passzív ellenzék úgy vajúdik az elha­tározás terén, mint az ólmos felhó, amelyik ha leesik, mint jégverés elpusztítja a zsenge vetést, ha pedig fönt úszik az égboltou, el­homályosítja az eget, elveszi az éltető nap­sugarat. Ugylátszik, valami nagy viharágyut kellene elsütni, hogy ez a nagy és csúnya depresszió eltűnjön a magyar égről. A nemzet közvéleményének elitélő szava nem használt ennek a csökönyös tábornak, mert hosszú heteken át inkább választották a „vacsorapartlamentek* hosszúiéra eresz­tett beszéd-leveseit, mint a higgadt kritikát abban a parlamentben, amelybe már mandá­tumoknál fogva is tartoznak. Most válaszút előtt állottak s ez, amint látjuk, szét is vá­lasztja őket. Miközben bőbeszédű szónoklataik­ban egyre verik a mellüket, hogy Bethlen­nel nem tárgyalunk“, „a passzivitást fenn­tartjuk* stb., eközben mégis jónak látják, ha két tagot, egy felderítő járőrt delegálnak a választójogi bizottságba. Ezt az előjárőrt Vázsonyi és Szilágyi vezeti, miközben utolsó egjüttvacsorázásuk alkalmával még kiadtak egy meglehetősen üres, de annál bárdolatlanabb kommünikét, amelyben megállapítják, hogy »ezzel a konok és reakciós kormánnyal nem tárgyalnak.« Mindamellett tehát, hogy a körmük szakad­táig erősíteni kívánják azt az állításukat, hogy »Bethlennel nem tárgyaluak«, mégis jónak látják, ha delegátusaik részt vesznek abban a bizottságban, amelyik véglegesen dönteni fog arról, hogy a választójog milyen formában kerüljön a parlament elé. Senki sem tagadja, hogy a választójog, az alkotmány egyik legfontosabb tényezője s a mai napok különösen fontossá teszik azt. Soha nem volt példa arra, hogy a vá­lasztójogi törvény megalkotása minden ellen­vélemény nélkül történt volna. Ilyen nagy- fontosságú törvénynek meg voltak mindig az ellenzékei, de az elmult idők nem mutatnak példát arra, hogy egy párt, amelyik akaratát törvényes formák között nem tudta érvénye­síteni, lesiklott volna a törvénytelenség út­jára. Nem volt még példa arra a magyar parla­mentáris életben, hogy farkas étvággyal vegyes vacsorázgatásokkal töltse el hosszú hónapo­kon keresztül idejét az az ellenzék, amelyik­nek más hivatása is volna, minthogy higlevü beszédeket tartson, amikor a nemzet nagy többsége tiltakozva fordul el tőlük azért, mert kötelességük teljesítését elmulasztják. Yázsonyi és Szilágyi megjelenése a vá­lasztójogi bizottságban azt bizonyítja, hogy ennek a tiltakozásnak a szava elérkezett már az úgynevezett radikális blokk füléhez is s jónak látják, ha valami aranyhidat építenek passzív társaik részére. "Élesdi mész építészeknek vagy nagyobb vételnél kedvezményes árban állandóan kapható 251 2-* Kéri Andor és Lajos cégnél ■I gimnázium mellett. OB A választójogi javaslat az egységespárt értekezletén. Budapestről jelentik : Az egységespárt a na­pokban értekezletet tartott, amelyen Puky Endre a választójogi javaslatot ismertette. A javaslat szerint a 24 évet meghaladott lakosok 54 6 száza­lékának lesz szavazati joga. 1874-ben csak 15 5 százalékának volt szavazati joga. A női szavazók száma meghaladja a 800 ezret. A nyilt és titkos szavazás kérdésében a Yázsonyi-javaslattal szem­ben haladás mutatkozik. Ezután Bethlen István gróf miniszterelnök szólalt fel. A nők szavazati jogára nézve — mondotta — szívesen elfogadna más megoldást is, de az erre vonatkozó formulát még nem sikerűit megtalálni. A titkosságot nem tekinti pártkérdésnek. Lehet, hogy Magyarorszá­gon is eljő az általános és minden vonalon érvé­nyes titkosság ideje, azonban egyelőre meg kell maradni az 1922. évi rendelet alapján. Azért csa­pán, hogy a külföld elismerését és dicséretét el­nyerhessük, áldozatot nem hozhatunk. Ami azt a kívánságot illeti, hogy a városokban és a fal­vakban is egyenlő szavazási rendszer léptessék életbe, nem tartja elfogadhatónak. Ezután Almássy László elnök a vitát bezárta s a javaslatot úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadottnak jelentette ki. Az értekezlet ezután áttért a főrendi­házi javaslat tárgyalására. Az előadó fejtegetése után Őiffy Imre kéri, hogy a kézmüiparosság a főrendiházban szintén helyet kapjon. Az értekez­let után pártvacsora volt, melyen felszólalás nem történt. Mecfindul a közmun Közöltük, hogy a közmunkákra 80 milliár- j dot szándékozik forditani a kormány. Vass József népjóléti miniszter erről a következő nyilatkozatot tette: — A 30 milliárdos összeg közmunka céljaira való fordítására már megtörtént az intézkedés. Az erre irányuló értesítést már meg is küldték a városoknak és megyéknek és mint azt a nemzet­gyűlésen elmondottam, a legsürgősebben megindul az egész akció lebonyolítása. — A magánépitkezések érdekében még tárgyalásokat folytatok Bad János pénzügyminisz­terrel. E sősorban arról van szó, hogy vissza­I állitsuk-e azokat a régi adókedvezményeket, amelyek a békeidőben megillették az újonnan építkezőket. Akkor 15—30 esztendőre terjedő adó- mentességhez jutottak az uj házak. A kötött forgalommal szemben pcdig azt kívánom elérni, hogy az nj házak teljesen a tulajdonos szabad rendelkezésére álljanak. — Szóbakerült a váltóhite leknek as egéss rónaion történő uj ssabálgosása. A pénzügymi­niszter ur ebben a kérdésben is bizonyos kedvez­ményt fog Dyujtani, amint azt az sppropriáeiós javaslat bizottsági tárgyalásán bejelentette. |^pön?iszaIstvűno A legnagyobb magyar: gróf Tissa István bánatos özvegye, mint ma reggel kapjuk a szo­morú hirt, geszti magányában elhunyt. A nagy tragédia után, amely nemcsak a Tisza családot, de árva nemzetünket i# érte, a fájó nemzeti ér­zés könyei összeolvadtak a Nagyasszonyéval, ki krisztusi békességgel viselte a csapást és a gyászt, mely minden magyar emberével közös. Meghatottsággal és mély fájdalommal Írjak le a már megváltozhatatlan valóságot, hogy néhai Tissa István gróf özvegyének nagy, nemes és önfeláldozó lelke elröppent. Tisza Istvánné ha­lála az egész magyar nemzet gyásza, mely nem csak külsőségekben fog megnyilvánulni, hanem lelkiekben is. A megalázott nemzet bánatos ma­gyarjai eddig a geszti curiára zarándokoltak, hogy a magyar tragédia hősének sirjánál uj erőt gyűjtsenek. Ez a sir ma gazdagabb lett egy nagy magyar asszonnyal, mi, magyarok pedig szegé­nyebbek egy áldottlelkü nővel, aki hét évi öz­vegység után csöndesen elhunyt A gyászoló család a következő gyászjelentést adta ki: Gróf Tisza Kálmán úgy a saját, mint az elhunyt kiskorú unokái gróf Tisza Lajos Kálmán, Jolán és József; az elhunyt nővérei Zeyk Károlyné Tisza Etelka és leánya, gróf Bethlen Pálné Tisza Jolán, férje, fia, menyei és unokája ; néhai Sándor Jánosné Tisza Anna gyermekei, veje és és unokái; az elhunyt sógornője özv. báró Radvánszky Béláné »Tisza Paulina gyermekei, veje és unokája; sógora gróf Tisza Lajos; gróf Tisza Kálmán gyermekei, valamint az összes kiterjedt rokonság nevében fájdalommal tudatja, hogy sógornője, a legjobb nagyanya, testvér és rokon borosjenöi és ssegedi ösv. gróf Tissa Ist­vánné borosjenöi Tissa Ilona életének 70. és özvegységének 7. évében március hó 16-án csen­desen elhunyt. A megboldogultnak hült tetemei március hó 19 én délelőtt 10 órakor a gyászház­ban tartandó rövid ima után a geszti családi sírboltban fognak örök nyugalomra helyeztetni. Geszt, 1925, március hó 16 án. Áldott legyen emléke! MIBE M. Rosenthal Adolf a Pesti Hazat igazgatója­A Festi Hazai Első Takarékpénztár Rosenthal Adolf nagybirtokost, a Békéscsabai Gőzmalom R-T. elnökét, igazgatójává nevezte ki. 50 millió koronára adtak el sorsjegyet Gyulán és Csabán. Néhány nappal ezelőtt fel­hívtak a közönség figyelmét a József Szanatórium Egyesület által kibocsájtott sorsjegyekre, melyek humánus célt szolgálnak. A közönség megértette a nemes célt és tehetsége szerint vásárolta a sors­jegyeket. Dacára a rossz gazdasági viszonyoknak, Gyulán, Békéscsabán és Sarkadon 50 millió ko­rona erejéig vásárolt a közönség sorsjegyet. A kö­zönség jóindulatával szemben az egyesület ezúton fejezi ki háláját és köszönetét. Szabó János halála. Ssabó János körös- taicsai református lelkész, egyházmegyei tanács- biró folyó hó 13-án hosszas szenvedés után el­hunyt. Temetése vasárnap volt. Nagynevű atyja Szabó János esperes utódja volt a köröstarcsai egyházban, mint lelkész. Mint kiváló egyházi £s világi szónok, mint költő, zeneszerző maradandó nevet szerzett. Ssabó Emil árvaszéki ülnök és Ssabó László biró testvérbátyjukat gyászolják az elhunytban. Halálozás. Részvéttel értesülünk, hogy Bekker György tisztes lakatosmester f. hó 17-én 74 éves korában ma hajnalban elhalt. Temetése szerdán délután 4 órakor lesz a róm. kath. egy­ház szertartása szerint. A nyugdíjasok megsegítése. Budapestről kapjuk a hirt, hogy a Kanss tuemorandümát, melyet a kormánynak a nyugdíjasok megsegítése végett nyújtottak át, ma tárgyalta a miniszter- tanács. A nyugdíjasok — hir szerint — épp oly segítségben fognak részesülni, mint az aktiv köz- alkalmazottak — julius 1-től kezdődőleg. Színház Szarvason. A szarvasi színházat a folyó évadra Somogyi Kálmán, a győri színház igazgatója kapta meg. Mezőberényl vásárt április hó 3., 4. és 5­napjain tartják meg. Az állatvásárra mindenféle állat felhajtható.

Next

/
Thumbnails
Contents