Békés, 1925. (57. évfolyam, 1-101. szám)
1925-03-18 / 21. szám
Békés 1925. március 18. 2 Felderítő járőr. A passzív ellenzék úgy vajúdik az elhatározás terén, mint az ólmos felhó, amelyik ha leesik, mint jégverés elpusztítja a zsenge vetést, ha pedig fönt úszik az égboltou, elhomályosítja az eget, elveszi az éltető napsugarat. Ugylátszik, valami nagy viharágyut kellene elsütni, hogy ez a nagy és csúnya depresszió eltűnjön a magyar égről. A nemzet közvéleményének elitélő szava nem használt ennek a csökönyös tábornak, mert hosszú heteken át inkább választották a „vacsorapartlamentek* hosszúiéra eresztett beszéd-leveseit, mint a higgadt kritikát abban a parlamentben, amelybe már mandátumoknál fogva is tartoznak. Most válaszút előtt állottak s ez, amint látjuk, szét is választja őket. Miközben bőbeszédű szónoklataikban egyre verik a mellüket, hogy Bethlennel nem tárgyalunk“, „a passzivitást fenntartjuk* stb., eközben mégis jónak látják, ha két tagot, egy felderítő járőrt delegálnak a választójogi bizottságba. Ezt az előjárőrt Vázsonyi és Szilágyi vezeti, miközben utolsó egjüttvacsorázásuk alkalmával még kiadtak egy meglehetősen üres, de annál bárdolatlanabb kommünikét, amelyben megállapítják, hogy »ezzel a konok és reakciós kormánnyal nem tárgyalnak.« Mindamellett tehát, hogy a körmük szakadtáig erősíteni kívánják azt az állításukat, hogy »Bethlennel nem tárgyaluak«, mégis jónak látják, ha delegátusaik részt vesznek abban a bizottságban, amelyik véglegesen dönteni fog arról, hogy a választójog milyen formában kerüljön a parlament elé. Senki sem tagadja, hogy a választójog, az alkotmány egyik legfontosabb tényezője s a mai napok különösen fontossá teszik azt. Soha nem volt példa arra, hogy a választójogi törvény megalkotása minden ellenvélemény nélkül történt volna. Ilyen nagy- fontosságú törvénynek meg voltak mindig az ellenzékei, de az elmult idők nem mutatnak példát arra, hogy egy párt, amelyik akaratát törvényes formák között nem tudta érvényesíteni, lesiklott volna a törvénytelenség útjára. Nem volt még példa arra a magyar parlamentáris életben, hogy farkas étvággyal vegyes vacsorázgatásokkal töltse el hosszú hónapokon keresztül idejét az az ellenzék, amelyiknek más hivatása is volna, minthogy higlevü beszédeket tartson, amikor a nemzet nagy többsége tiltakozva fordul el tőlük azért, mert kötelességük teljesítését elmulasztják. Yázsonyi és Szilágyi megjelenése a választójogi bizottságban azt bizonyítja, hogy ennek a tiltakozásnak a szava elérkezett már az úgynevezett radikális blokk füléhez is s jónak látják, ha valami aranyhidat építenek passzív társaik részére. "Élesdi mész építészeknek vagy nagyobb vételnél kedvezményes árban állandóan kapható 251 2-* Kéri Andor és Lajos cégnél ■I gimnázium mellett. OB A választójogi javaslat az egységespárt értekezletén. Budapestről jelentik : Az egységespárt a napokban értekezletet tartott, amelyen Puky Endre a választójogi javaslatot ismertette. A javaslat szerint a 24 évet meghaladott lakosok 54 6 százalékának lesz szavazati joga. 1874-ben csak 15 5 százalékának volt szavazati joga. A női szavazók száma meghaladja a 800 ezret. A nyilt és titkos szavazás kérdésében a Yázsonyi-javaslattal szemben haladás mutatkozik. Ezután Bethlen István gróf miniszterelnök szólalt fel. A nők szavazati jogára nézve — mondotta — szívesen elfogadna más megoldást is, de az erre vonatkozó formulát még nem sikerűit megtalálni. A titkosságot nem tekinti pártkérdésnek. Lehet, hogy Magyarországon is eljő az általános és minden vonalon érvényes titkosság ideje, azonban egyelőre meg kell maradni az 1922. évi rendelet alapján. Azért csapán, hogy a külföld elismerését és dicséretét elnyerhessük, áldozatot nem hozhatunk. Ami azt a kívánságot illeti, hogy a városokban és a falvakban is egyenlő szavazási rendszer léptessék életbe, nem tartja elfogadhatónak. Ezután Almássy László elnök a vitát bezárta s a javaslatot úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadottnak jelentette ki. Az értekezlet ezután áttért a főrendiházi javaslat tárgyalására. Az előadó fejtegetése után Őiffy Imre kéri, hogy a kézmüiparosság a főrendiházban szintén helyet kapjon. Az értekezlet után pártvacsora volt, melyen felszólalás nem történt. Mecfindul a közmun Közöltük, hogy a közmunkákra 80 milliár- j dot szándékozik forditani a kormány. Vass József népjóléti miniszter erről a következő nyilatkozatot tette: — A 30 milliárdos összeg közmunka céljaira való fordítására már megtörtént az intézkedés. Az erre irányuló értesítést már meg is küldték a városoknak és megyéknek és mint azt a nemzetgyűlésen elmondottam, a legsürgősebben megindul az egész akció lebonyolítása. — A magánépitkezések érdekében még tárgyalásokat folytatok Bad János pénzügyminiszterrel. E sősorban arról van szó, hogy visszaI állitsuk-e azokat a régi adókedvezményeket, amelyek a békeidőben megillették az újonnan építkezőket. Akkor 15—30 esztendőre terjedő adó- mentességhez jutottak az uj házak. A kötött forgalommal szemben pcdig azt kívánom elérni, hogy az nj házak teljesen a tulajdonos szabad rendelkezésére álljanak. — Szóbakerült a váltóhite leknek as egéss rónaion történő uj ssabálgosása. A pénzügyminiszter ur ebben a kérdésben is bizonyos kedvezményt fog Dyujtani, amint azt az sppropriáeiós javaslat bizottsági tárgyalásán bejelentette. |^pön?iszaIstvűno A legnagyobb magyar: gróf Tissa István bánatos özvegye, mint ma reggel kapjuk a szomorú hirt, geszti magányában elhunyt. A nagy tragédia után, amely nemcsak a Tisza családot, de árva nemzetünket i# érte, a fájó nemzeti érzés könyei összeolvadtak a Nagyasszonyéval, ki krisztusi békességgel viselte a csapást és a gyászt, mely minden magyar emberével közös. Meghatottsággal és mély fájdalommal Írjak le a már megváltozhatatlan valóságot, hogy néhai Tissa István gróf özvegyének nagy, nemes és önfeláldozó lelke elröppent. Tisza Istvánné halála az egész magyar nemzet gyásza, mely nem csak külsőségekben fog megnyilvánulni, hanem lelkiekben is. A megalázott nemzet bánatos magyarjai eddig a geszti curiára zarándokoltak, hogy a magyar tragédia hősének sirjánál uj erőt gyűjtsenek. Ez a sir ma gazdagabb lett egy nagy magyar asszonnyal, mi, magyarok pedig szegényebbek egy áldottlelkü nővel, aki hét évi özvegység után csöndesen elhunyt A gyászoló család a következő gyászjelentést adta ki: Gróf Tisza Kálmán úgy a saját, mint az elhunyt kiskorú unokái gróf Tisza Lajos Kálmán, Jolán és József; az elhunyt nővérei Zeyk Károlyné Tisza Etelka és leánya, gróf Bethlen Pálné Tisza Jolán, férje, fia, menyei és unokája ; néhai Sándor Jánosné Tisza Anna gyermekei, veje és és unokái; az elhunyt sógornője özv. báró Radvánszky Béláné »Tisza Paulina gyermekei, veje és unokája; sógora gróf Tisza Lajos; gróf Tisza Kálmán gyermekei, valamint az összes kiterjedt rokonság nevében fájdalommal tudatja, hogy sógornője, a legjobb nagyanya, testvér és rokon borosjenöi és ssegedi ösv. gróf Tissa Istvánné borosjenöi Tissa Ilona életének 70. és özvegységének 7. évében március hó 16-án csendesen elhunyt. A megboldogultnak hült tetemei március hó 19 én délelőtt 10 órakor a gyászházban tartandó rövid ima után a geszti családi sírboltban fognak örök nyugalomra helyeztetni. Geszt, 1925, március hó 16 án. Áldott legyen emléke! MIBE M. Rosenthal Adolf a Pesti Hazat igazgatójaA Festi Hazai Első Takarékpénztár Rosenthal Adolf nagybirtokost, a Békéscsabai Gőzmalom R-T. elnökét, igazgatójává nevezte ki. 50 millió koronára adtak el sorsjegyet Gyulán és Csabán. Néhány nappal ezelőtt felhívtak a közönség figyelmét a József Szanatórium Egyesület által kibocsájtott sorsjegyekre, melyek humánus célt szolgálnak. A közönség megértette a nemes célt és tehetsége szerint vásárolta a sorsjegyeket. Dacára a rossz gazdasági viszonyoknak, Gyulán, Békéscsabán és Sarkadon 50 millió korona erejéig vásárolt a közönség sorsjegyet. A közönség jóindulatával szemben az egyesület ezúton fejezi ki háláját és köszönetét. Szabó János halála. Ssabó János körös- taicsai református lelkész, egyházmegyei tanács- biró folyó hó 13-án hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése vasárnap volt. Nagynevű atyja Szabó János esperes utódja volt a köröstarcsai egyházban, mint lelkész. Mint kiváló egyházi £s világi szónok, mint költő, zeneszerző maradandó nevet szerzett. Ssabó Emil árvaszéki ülnök és Ssabó László biró testvérbátyjukat gyászolják az elhunytban. Halálozás. Részvéttel értesülünk, hogy Bekker György tisztes lakatosmester f. hó 17-én 74 éves korában ma hajnalban elhalt. Temetése szerdán délután 4 órakor lesz a róm. kath. egyház szertartása szerint. A nyugdíjasok megsegítése. Budapestről kapjuk a hirt, hogy a Kanss tuemorandümát, melyet a kormánynak a nyugdíjasok megsegítése végett nyújtottak át, ma tárgyalta a miniszter- tanács. A nyugdíjasok — hir szerint — épp oly segítségben fognak részesülni, mint az aktiv köz- alkalmazottak — julius 1-től kezdődőleg. Színház Szarvason. A szarvasi színházat a folyó évadra Somogyi Kálmán, a győri színház igazgatója kapta meg. Mezőberényl vásárt április hó 3., 4. és 5napjain tartják meg. Az állatvásárra mindenféle állat felhajtható.