Békés, 1924. (56. évfolyam, 1-104. szám)
1924-04-09 / 29. szám
L¥I. évfolyam 29. szára Szerda ttyula, 19M. április 9, Előfizetési Arak: Negyedévre helyben vagy vidéken . 6000 K Hirdetési díj előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szánt ára 800 korona Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC .Megjelenik szerdán és szombatonA nagy kérdés. Csakugyan foglalkoznak-e politikusaink a királyság vagy a restauráció kérdésével, nem tudjuk. Ltplársunk állítja, hát elhisszük. Egyébként mm is nagjon hihetetlen a dolog, ha meg- gon döfjük, hegy valamivel csak kell foglalkoztok poli tikosainknak, hogy pedig az ország züllésnek indu lt közgazdasági helyzetével, a kétségbeejtő közn yomorral foglalkoznának, azt nem igen vesz- szűk észre. Ezen a terrénumon nem igen terem babér magyar politikusok számára, nem volna tehát csodálatos, ha olyan vizekre evezne feszülő energiájuk, ahol még szabad a pálya, tág tere van a lehetőségeknek és a legegyénibb érdekek szülte tervezgetéseknek. Lehet továbbá, hogy a malom alatt is tárgya még a csendes konspirációknak a legitimizmus meg a szabad- királyválasztás, mert hiszen a malom alatt — negyedmilliós búzaár mellett — most is könnyű politizálni. Elhihetjük tehát azt, hogy foglalkoznak politikusok a legitimizmus meg a szabadkirályválasztás kérdéséivé/, elhihetjük azt is, hogy folyik valahol rejtett harc a két szélsőirányzat között csak egyet nem szabad elhinnünk, azt, hogy komoly magyar ember ezeket a kérdéseket, ezt a harcot eldőntöttnek tekintheti egy néhány soros vezércikk, egy-két könnyed, olcsó argumentumával az egyik vagy másik álláspont mellett. A sajtó komoly felvilágosítással tartozik a haza minden polgárának, ezt pedig egy szükre- szabott vezércikk keretében lehetetlen megadni. Ez a cikk sem azzal a célzattal lát napvilágot, hogy megfeiebbeühetetlBnüék tartott véleményt nyilvánítson valamely felfogás mellett, csak rá akar mutatni a kérdés roppant horderejére, az országra nézve nistenciális jellegére. Magyar- országra nézve királyság és dinasztia kérdése egyenesen az állami lét kérdése legalább is négyszáz esztendő óta. Magyarország kedvező földrajzi fekvése, népének vitézsége független állami létet biztositó tényezőkké csak akkor válhatnának, ha a magyarság teljesen be tudná tölteni a Kárpátok és a Duna alkotta természetes földrajzi kereteket. Ez azonban, sajnos, tudjuk, nem igy van. A széthúzó erők csodás konglomerátuma a mi hazánk; minden tényező, amely egymástól elválasztani képes embereket, faj, nemzetiség, vallás, világnézet, bőségesen adott itt egymásnak találkozót. Természetesen a régi, integer Magyarországról beszélünk, mert hiszen talán senki sem hajlandó az alkotmány ilyen vagy amolyan formájáért feláldozni Magyarország ezeréves határait. Mar pedig vannak alkotmányformák, amelyeknek léte el sem képzelhető a régi határait visszanyert Magyarországban. Például a köztársaság. Ha tehát elképzeljük magunkban az annyira óhajtott, régi határaival biró Egész-Magyarországot, széles autonómiára vágyakozó nemzetiségeivel, a legellentétesebb világnézeteknek hódoló társadalmi osztályaival, teljességgel semmiféle egyesítő erőt nem találunk és nem képzelhetünk, mint csak egy erős, osztatlan tekintélynek örvendő dinasztiát. Van-e, lesz-e egy ilyen dinasztia, ezen fordul meg nemcsak az egységes, egész Magyarország, de egész Közép Európa sorsa is. Másféle módon konszolidáció, ha a Leninék módszere szerint való konszolidációt nem akarjak számításba venni, nem képzelhető Közép-Európában, de még kevésbbé képzelhető a régi mo- aarkia területén. A Kelet hóditó hatalmaitól szüntelenül ostromolt, nemzeti és vallási egységében régóta megbontott Magyarországnak elkerülhetetlenül szüksége volt és van egy olyan, ígyesitő és a Kelet törekvéseivel ellentétes érdekű <rő támogatására, amely a lehető legbiztosabb rédelmet nyújtja részekre bomlása és ezzel a Zsirszóda 130° 1 Petroleum 1 liter Keletről feltörekvő hatalmak prédájára jutása ellen. Ennek a szükségletnek biztosítását kitünően megtalálta a nemzet négy évszázadon át a Hab- sburg-dinasztiában. Mennyire komoly és erőteljes igazság volt ez, mutatja, hogy a dinasztia elten folytatott sok harc egyike sein irányult soha komolyan a dinasztia eltávolítására. Csak kétségbeesett őnfeledtségben akadt két’országgyülés (az ónodi és a debreceni), amelyeknek törvényességét azonban a história a legalaposabban kétségbe vonja, amelysk a dinasztiát trónfosztottá nyilvánították. Mindkét határozat felett, mint kétségbeesett elkeseredésben fogant, nem komoly határozat felett tért a nemzet napirendre. Teljesíthetné-e a Habsburg-dinasztia ma is, a gyökeresen megváltozott viszonyok közepette is azt a feladatot a magyar állam népeivel szemben, amelyet négy évszázadon át teljesített, ez ma a . nagy kérdés. Ennek eldöntésén fordul meg a legitimizmus politikai indokoltsága. Akik könnyedén nemmel felelnek erre a kérdésre, azok abból indulnak ki, hogy a Habsburg-dinasztia régen elvesztette azt a hatalmat, amellyel a XVI. században rendelkezve, egyesítette jogara alatt a most szétzüllött népeket. Elfeledik azonban ezek azt, hogy csakugyan régen elveszítette régi hatalmát és mégis hossza időn, két-háiom évszázadon át egyesítve tudta tartani birodalmát. Az utolsó két évszázadban már nem támaszkodhatott a dinasztia olyan erőre, amelyet népei erejétől és ragaszkodásától különállónak mondhatott volna. Ezen a hosszú időszakon át egyedül népeinek ragaszkodása, amely abból a — talán tudatalatti — meggyőződésből fakadt, hogy békés együttélésüket a dinasztia egysége biztosítja és sa’iat kormányzati bölcsességük voltak azok az erők, amelyek a birodalmat fenntartották és népsit le nem tagadható virágzásra emelték. Vájjon ez a ragaszkodás is kihalt-e a népekből és kihalt-e a Habsburgokból a kormányzás művészete is ? Ha biztonsággal megállapítható, hogy igen, úgy politikai anakronizmus és logikátlanság restaurációról álmadozni és beszélni, ha csak szunnyad ez a ragaszkodás és alkalomadtán felébreszthető, úgy nem szabad elszalasztani ezt az alkalmat. íme, csak egy röpke pillantást vetettünk abba a rejtelmes mélységbe, amelyben Magyar- ország integritásának és Közép-Eaiópa konszolidációjának problémája öt esztendővel ezelőtt belezuhant és csodáB tanulságokra és tapasztalatokra bukkantunk. Olyan igazságok és történeti tapasztalatok ezek, amelyek csak a legnemesebb ínten- cióju, a legfenköitebb gondolkodású politikusok bonckésáre méltók és amelyek felett egy köny- nyelmü »eb ura fakór kiáltással nem lehet napirendre térni. A kölcsönelölegre eddig 292*5 milliárd folyt be. Az állami kölcsönelőleg, vagy helyesebben kényszerkölcsőnre az első határidőben 222 milliárd, a második részletből március 15-től a mai napig külön 70 5 milliárd lett befizetve. Eszerint a befizetések t ddigi összege 292‘5 milliárdot tesz. Mivel az előirányzat 350 miiliáidra szólott, valószínű, hogy a még hiányzó öO^millíárd papirkorona a harmadik részlet esedékessége idején simán be fog folyni. A kényezerkölcsönnel kapcsolatos munkálatokat a postatakarékpénztárnak sikerült oly módon lebonyolítania, hogy a rendes kereskedelmi forgalmat semmiben sem hátráltatta. Nyomdásztrájk a budapesti nyomdákban. A budapesti nyomdavállalatok szedői hétfőn délben bérdifíererciak miatt sztrájkba léptek. A sztrájk következtében több déli és esteli lap nem jelent meg. A déli lapok közül biztosan megjelenik az »Ujnemzedék« az esteli lapok közül >A Nép«. A munkaadók szindikátusa hétfőn este a sztrájk ügyében értekezletet tart. Az oláhok kifosztották a szerbeknek átadott területeket. Nagykíkindai jelentés szerint Módos és Pár- dár községeket a határszabályozásról kötött egyezmény alapján történt kiürítés alkalmával a román hatóságok valósággal vandál módon kifosztották. A románoknak ez az eljárása belgrádi körökben rendkívül kínos benyomást keltett. Az első női detektív. Rakovszki Iván belügyminiszter nevéhez fűződik az első magyar női detektív kinevezése. Az első magyar nő, akit a belügyminiszter érdemesnek tartott, hogy a budapesti detektivtestület kötelékébe tartozzék: Maidau Claudia. Eddig a fogház és toloncház jóléti intézményének volt a vezetője, ahol kitüntette magát hozzáértésével és több alkalommal tett bizonyságot nem mindennapi rendőri képességeiről. Majdan Claudia az első msgyar női detektív természetesen továbbra is megmarad a toloncosztály jóléti intézményének az élén, a külömbség csak annyi, hogy ezentúl mint az állam felesküdött detektivje látja el nehéz munkakörét. Városi tisztujitás. Gyula város képviselőtestülete április hó 7-én (hétfőn) töltötte be az üresedésben volt tisztviselői állásokat dr. Daimel Sándor alispán vezetése alatt tartott városi közgyűlésben. A választás eredménye a következő : Polgármester: dr. Csete József. Főjegyző: Heilinger Károly. Adóügyi jegyző és tanácsnok: Wiszt Konrád. Főszámvevő: Krízsán Béla. Számvevő: Illich István. Birtoknyüvántartó: Kohn Dávid. Adótisztek: Démnsz József és Treba István. Mérnök: Szadry Ferenc. Tűzoltóparancsnok: Pettner József. Arvaszéki kiadó és iktató: Wittmann József. írnokok: Utmandinger Károly és Tottál Sándor. Sztrájkolnak a szabó munkások! Tisztelettel értesítjük az igen tiszteit ruharendelő közönoéget, hogy a szabó munkások sztrájkba léptek Ezen rajunk kívül álló okból a már megrendelt ós munkában levő ruhákat késéssel tudjuk csak leszállítani, miért is kérjük ezúton szives türelmüket. Gyula, 1924. április hó 8 án. 364 1-1 Tisztelettel a gyulai férfi és női szabó mesterek. kgr. 9500 K . . 3400 K {.apunk mai száma 4 oldal
