Békés, 1924. (56. évfolyam, 1-104. szám)
1924-04-02 / 27. szám
EiVI. évfolyam 2 7, szám. Szerda Ctynla, 1924. április 2 Előfizetési Arak: Negyedévre helyben vagy vidéken .0000 K Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI É8 KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők, Kézirat nem adatik vissza Egyes szám Ara 500 korona. Felelős szerkesztő: DOBAY FEKENC Megjelenik szerdán és szombatonA pénzügyi szanálás a nemzetgyűlés előtt. A Magyarország pénzügyi szanálására vonatkozó népszövetségi jegyzőkönyvek aláírásával most már a magyar törvényhozásra vár az a feladat, hogy az újjáépítéssel kapcsolatos törvény- javaslatokat tető alá hozza. Ezek a javaslatok immár a nemzetgyűlés előtt fekszenek éB hivatottak arra, hogy törvényerőre emeltetvén, megnyissák előttünk a kibontakozás útját. Kiindulási pontul a Népszövetség bizottságának munkálata szolgált, mely a magyar gazdasági helyzet betegségét ebben állapította meg : »Magyarország költségvetése nincs egyensúlyban. A kiadások felülmúlják a bevételeket. A deficitet inflációs rendszabályokkal fokozzák. A korona egyre vészit értékéből.« Ez az értékvesztés tovább növeli a deficitet, mert csökkenti az adójövedelmek valódi értékét, másfelől megbénítja az ország egéBz gazdasági életét. Ugyanakkor az ország kereskedelmi mérlege határozottan passiv, ami jórészt szintén a korona esésének tulajdonítható. A helyzet csak akkor orvosolható, ha rendbehozzák az ország költségvetését és pénzügyeit, másrészt helyreállítják kereskedelmi mérlegét. A pénzügyi rendbehozatal céljából a bizottság a következőket ajánlotta: Az infláció megállításával stabilizálni kell a msgyar koronát és ezzel kapcsolatban független jegybankot kell létesíteni. A költségvetést a kiadások fokozatos spasztáBával és a bevételek fokozatos emelésével 1926. junius 30-ig egyensúlyba kell hozni, még pedig oly módon, bogy a közbeeső idő alatt n. n. újjáépítési kölcsönből fedezzék a deficitet. Éhez a tervezethez képest a nemzetgyűlésen most benyújtott és tárgyalásra kerülő javaslatok részletesen intézkednek az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról és a Jegybank felállításáról. Az államháztartás egyensúlyának helyreállítására vonatkozó javaslat bárom főrészre tagozódik. Az első rész megadja a felhatalmazast a külföldi kölcsön felvételére, egyben általános felhatalmazást ad a kormánynak, hogy 1926 közepéig a költségvetési kiadások apasztása és a bevételek fokozása érdekében minden szükséges intézkedést megtehessen, anélkül, hogy a törvény hozás hozzájárulását lenne köteles kikérni. A javaslat második része a kiadások csökkentésének eszközeit a következőkben jelöli meg: az állami igazgatás egyszerűsítése; az állami bevételek középponti kezelése; a tisztviselők létszámának további apasztása; az állami üzemeknek megfelelő vezetése és hasznosítása. Ezenkívül meg fog szűnni a közélelmezési minisztérium, megszüntetik a hatósági iísztellátást és megfelelő intézkedéseket visznek keresztül a városi és községi háztartásokban is. A bevételek fokozásának módozatai a javaslat szerint ezek: a közszolgáltatásokat arany-alapon állapítják meg: a földadó kulcsát a mostani 20 százalékról felemelik a kataszteri tiszta jövedelem 25 százalékáig : progresszív adókulcsot alkalmaznak a jövedelem őa vagyonadóra, úgyhogy 200000 aranykoroná8 jövedelem mellett (mai értékben 3-6 milliárd) az adókulcs 40 százalékáig emelkedjék ; átmenetileg fokozottabban megadóztatják a háborús és konjunkturális vagyonokat; a társulati adónál a legkisebb adótétel kulcsát (5000 aranykoronánál nem nagyobb adóalapnál) 5 százalékban, a legnagyobb adóalap (150 ezer aranykoronán felül) adókulcsát pedig 25 százalékban állapítják meg ; megfelelően emelik az örökösödési illeték kulcsait, módosítják az illeték-értékhatárokat; az őrlési adót megszüntetik és a forgalmi adót kiterjesztik a gabonakereskedelemre és a malomüzletre; a részvénytársaságok és szövetkezetek 1923. év végi részvényállományának 5 százalékát beszedik; a lakbéreket emelik, ngy hogy azok 1926. májas elsejére (az üzletbérek azonban már egy évvel előbb) az aranybéreknek tekintendő 1917. november 1-jei bérek 50 százalékát tegyék. A harmadik rész az ötődféléves költség- vetést tartalmazza röviden összefoglalva. A jegybank felállításáról intézkedik a másik törvényjavaslat, amely lényegében megegyezik az osztrák nemzeti bank létesítéséről szóló törvénnyel. Látnivaló, hogy ezek számos keserű pilulát hoznak az országnak. Az adóterhek emelése az egész vonalon óriási megpróbáltatások elé állítja egész gazdasági életünket, oly megpróbáltatások elé, amelyek mai nyomorúságos helyzetünkben szinte elviselhetetlennek látszanak. Azonban meg kell nyugodnunk abban, hogy a Népszövetség feltétlenül tisztában van azzal, hogy mit csinál és nekünk — immár az ő égisze alatt — vállalnunk kell az elénk tűzött feladatokat. Az állami kölcsönelöleg befizetésének szabályozása. A pénzügyminiszter az állami kölcsönelöleg takarékkoronában való befizetését az elszámolás megkőnnyitése oéljából agy szabályozta, hogy az április 1-től 7-ig bezáróan történő befizetéseknél minden 100 takarékkorona 110 papirkoronával számíttassák. Összesen 222 milliárd folyt be idáig kényszerkölcsön címén. Kényszerkölcsönelőleg címén a postatakarékpénztár utján a mai napig 222 milliárd koronát fizettek be összesen 425000 tételben. Az összeg- ban benne van az előleg első részlete is. Megállapítható, bogy a második részletet kevesebb tételben fizették, mint az első részletet. Lakbéremelés. A februári bérnegyedben fizetett bérösszegek 50%-os többlete április 1-én vált esedékessé. Ez a bértöbblet az agynevezett tiszta bér ntán fizetendő, a tiszta bérhez pedig, a novemberi bérrendelet szerint, az u. n. közüzemi pótlékot is hozzá kell számítani. Eszerint a februárban fizetett egész bérnek felerészét kell most még pótlólag fizetni és ezen többlet után természetesen kincstári haszonrészesedés is jár. Árvizek mindenfelé. A hirtelen olvadó hó és az esős időjárás egész Earópában árvizveszedelmeket okozott, amelyek emberéletben és vagyonban nagy károkat okoznak. OlaBzomágben, Amalfiban, a Cazneto folyó mentén számos község viz alá került és száznál több emberélet elpusztult. Lengyelországban a Visztula öntött ki és több nagyobb városnak, igy Varsónak is külvárosait elöntötte. Eszafemagyar- orbzágon szintén pnsztit az árvíz. Nagyszombaton 70 ház dűlt össze éa családok százával maradtak hajlék nélkül. Sátoraljaújhelyt a kis Ranyva-patak vize öntötte el, amely most határfolyó lett Cseh- Szlovákia felé és ép ezért elmaradt a szabályozása, aminek már meg kellett volna történnie. Magyarország elismeri a szovjet- kormányt és kereskedelmi szerződést köt Oroszországgal. Feltétlenül megbízható forrásból az alábbiakról értesülünk: A magyar kormány a közeljövőben fel fogja venni az érintkezést Szovjetoroszország kormányával. Arról van szó, hogy Magyarország is a nyugati hatalmak után elismerje Oroszország szovjetkormányát és ennek megtörténte után kereskedelmi szerződés kötésére indítson tárgyalásokat. Mint ismeretes Németország volt az első, amely fölismerve azokat a nagy gazdasági érdekeket, amelyek Szovjetoroszországban Németországra báramolhatnak, elismerte a szovjetkormányt és előnyös kereskedelmi szerződést kötött. A kezdeményező lépés után a nyugati hatalmak is belátták, hogy iparuk és kereskedelmük érdekében nem lebet a splendid isolation politikáját folytatni a szovjet kormánnyal szemben és egymásután elismerték a szovjetkormányt. A magyar kormányt is az a szándék vezeti, bogy a kihasználatlan területeken Magyarország számára előnyös gazdasági összeköttetéseket létesítsen. Ennek első előfeltétele azonban természetesen az, bogy a szovjetkormány politikailag elismertessék. Illetékes helyen ugyan még cáfolják ezt a tervet, azonban ezen nem lehet csodálkozni, mert hiszen a közönség nagy rétegeiben bzonyos ellenszenvvel fogadják azt, hogy az az ország ismerje el az orosz szovjetkormáuyt, amely négy hónapig nyögte a kommün »áldásait«: A Keresztény Szocialistapárt zászlóbontása Békéscsabán. Az Orzzágos Keresztény Szocialistapárt április 6-án, vasárnap délután fogja zászlóbontó nagy népgyülését megtartani. A népgyülésre a budapesti pártközpontból lejönnek : Kóródy Katona János volt nemzetgyűlési képviselő, Kooán Károly a Keresztény Szocialista Földmivesszövetség elnöke és Lóskay István a Hadirokkantszövetség alelnőke. A népgyülés iránt Békéscsabán máris nagy az érdeklődés és arra a párt pártkülönbség nélkül minden keresztényt meghív. Felemelték a bírósági értékhatárt. A Hivatalos Lap közli, hogy az igazságügyminiszter a pénzértéknek csökkenése következtében ismét felemelte a polgári peres eljárásban és a munkaügyi bíráskodásban irányadó értékhatárokat. Ezentúl a járásbíróság hatáskörébe a 25 millió koronát meg nem haladó értékű perek tartoznak s a járásbíróság véglegesen határoz az 500000 koronánál nem nagyobb értékű perekben ; szabály szerint nem lesz helye további perorvoslatnak a törvényszék olyan ítélete ellen, mely 5 millió koronát meg nem haladó értékű pertárgyról határoz; a királyi Kúria elé a járásbirósági ügyek közül csak azok kerülnek, amelyek tárgyának értéke 25 milliót meghaladja, a többiben a harmadfoka felebbvitel az ítélőtábla elé kerül. A munkaügyi bíróság pedig azoknak a munkavállalóknak az ügyében fog eljárni, akiknek évi fizetése huszonnégy millió koronánál nem nagyobb s nem lesz helye felebbezésnek az olyan Ítélete ellen, amelynél az érték egymillió koronát nem balad meg. Az erről szóló rendeleteket a Hivatalos Lap vasárnap megjelent száma közölte. Zsirszóda 130° 1 kgr. 10000 Petroleum 1 liter . . 3400 K K Hisz is Mull Lapunk mai száma 2 oldal.
