Békés, 1924. (56. évfolyam, 1-104. szám)
1924-03-22 / 24. szám
LTI. évfolyam 24. szám. Szombat Gyula, 1924. március 22. Előfizetési árak: Negyedévre helyben vagy vidéken . 6000 K Hirdetési dij előre fizetendő. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS Kfí7fcAZT)XSZATI HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ár» 500 korona Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. buhács M és Miete. A »Pesti Hírlap« egyik legutóbbi számában a kővetkező kis hir jelent meg : Dr. Lukács György nemzetgyűlési képviselő a Külügyi Társaság külpolitikai előadássorozata keretében szerdán délután az Urániában >A trianoni Magyarország* címen tartott előadást. Nekünk letiport magyaroknak — úgymond — nemcsak az a kötelességünk, hogy itthon teremtsünk konszolidált állapotokat, hogy csonka hazánkat igyekezzünk gazdaságilag és kultúra teréu regenerálni, hanem feladatuuk az is, hogy idegen uralom alatt sínylődő véreinket védjük, támogassuk, hogy elősegítsük boldogulásukat rájuk erőszakolt uj hazájukban, anélkül, hogy magyarságukról le kelljen mondaniok. Ha elszakított véreinknek védelmét elhanyagolnék, ha velük való kap csolatunkat önként feladnók, magunk mondanánk le róluk, pedig mi egyek vagyunk velük és egyek maradunk mindig. Megelőző számainkban a »Világ«-hói és »Magyarság«-ból — tehát a legkülönbözőbb pártállásu lapokból vettünk át híreket képviselőnk működéséről. MtüdeZek a közlemények önmagukban már megfelelnek helybeli laptársunk ama mostanában hangoztatott vádjára, hogy képviselőnk »ritkán látható«, mégis szükségesnek tartjuk, hogy ezzel a kérdéssel kissé hosszasabban foglalkozzunk, mert ezt a vádját igazán nem értjük. Hol látható ritkán Lukács György? A nemzetgyűlésen, ahol minden jelentős alkalommal felszólalt és ahol egyedüli volt a békésmegyei képviselők közül, aki nyílt üló- seu tiltakozott Csonka-Arad megyének Csa- nádhoz való csatolása ellen. A külföldön ahol Prágában éppúgy, mint Genfben és Iíopenhágában csak dicsőséget szerzett a magyarságnak és városunknak, amint azt a »Gyula és Vidéke« vezércikkben is elismerte ? Nagyjelentőségű társadalmi akcióknál talán ? Hisz a tuberkulózis és a gyermekhalandóság elleni küzdelem teréu éppúgy a legelsők között van, mint ahogy most lett elnöke Berzeviczy Albert kívánságára a szabadoktatásért küzdő Szabad Lyceum Egyesületnek és mint ahogy néhány nap előtt a legnagyobb magyar művészek köszönték meg, ahogy a fővárosi lapok hírül hozták, azt a nemes tevékenységét, amellyel elérte, hogy a különböző magyar képzőművészeti egyesülések között a magyar kultúra kimondhatatlan hasznára létrejött a béke. Hol látható tehát ritkán Lukács György ? Ha talán arra céloz a t. eikkiró, hogy Gyulán, akkor még ebben sincs igaza. Minden évben két-háromszor napokon át Gyulán tartózkodik, ahol minden alkalommal minden kört meglátogat és ott politikai előadást tart. Képviselősége első évének végén pedig az egész kerületben a nagy nyilvánosság előtt beszámolót is tartott. Ennél gyakrabban igazán nem érdeke egy kerületnek sem, hogy képviselője a választói körében tartózkodjék. A képviselőt nem azért küldik a parlamentbe, hogy a kerületében, hanem azért, hogy az országházában tartózkodjék. Az ipartestületre való célzást sem értjük. Minden gyulai tartózkodása alkalmával megjelent képviselőnk az ipartestülothen, ahol miudég szeretettel fogadták. Igyekezett az ipartestület kívánságainak érvényt szerezni és az ő közbelépésének köszönhető, hogy az államvasuti szállítások egy jelentős részét a gyulai lakatosmesterek kapták meg. De Békésmegye alispánja és dr. Csete József Gyula város polgármestere egyaránt megmondhatják, hogy közérdekű dolgokban kívánságukra miudeu egyes esetben a legnagyobb buzgósággal és legtöbbször jfilemfőq eredménnyel járt pl. —^ Hogy mit és mennyit tett egyesek jogos ma- gánkivánságai tekintetében, azt mindenki tudja a gyulai kerületben. 0 ezt mindig kötelességnek tartotta és nem érdemnek, de nekünk és mindannyiunkuak, akik ragaszkodunk hozzá, kötelességünk ezekre rámutatni, épp úgy mint arra a »kétesértékü« (!) babérra, amelyet a szegedi egyetemi doktorságával ért el a magyar társadalom érdekében kifejtett munkájáért. Laptársunk fent tárgyalt kifogásait a »főispán válsággal* kapcsolatban tette meg. Sem mi, sem laptársunk a »főispán válság« összes részleteit az ügy természeténél fogva nem ismerhetjük, azt azonban leghatározottabban állíthatjuk, hogy dr. Lukács György semmiféle mozgalmat uem kezdett. Ha voltak »akarások«, amit uem hiszünk, azokat nem ő és nem a gyulaiak indították meg. Ha a belügyminiszter előtt és a belügyminiszter kívánságára előadott, politikai állásra vonatkozó, politikai véleményéből azt a következtetést vonta le, hogy nem vehet részt a küldöttségben és ezt meg is mondta, ez csak nem »struccpolitika« ? Ez egyenes, uyilt eljárás. Semmiféle hálátlanságot ezzel el nem követett. 0 a legutóbbi választáskor a kormány képviselője volt és mint ilyet a mindenkori főispánnak kötelessége volt támogatni. Ez a főispáui állás természetéből folyik. Ez a kötelességszerii támogatás azonban soha és sehol, nem eredményezett még 1600 főnyi többséget, miut a hogy az Lukács György megválasztásánál történt. A kerület többségének bizalmát jelentette ez a többség és mi meg vagyunk győződve arról, hogy ez a többség ma is szeretettel és ragaszkodással viseltetik kiváló képviselője iránt, aki eddigi működésével csak dicsőséget szerzett kerületének. A parlamenti ellenzék egyik legtemperamentumosabb tagja is, Hegymegi Kiss Pál a nemzetgyűlés egyik nyílt ülésén ismerte el nagy érdemeit a genfi tárgyalások körül és mi hisszük, hogy a helybeli ellenzék nagy része is csak elismeréssel .gondol képviselőjére. I Gróf Wenckheim Géza. : 847-1924. Békésvármegye székházának ormáról gyászlobogó leng, mely hirül adja, hogy gróf Wenckheim Géza gerlai nagybirtokos, volt főrendiházi örökös tag, a pápai Szent Gergely-rend nagykeresztese hosszas szenvedés után március 19 én este 6 órakor életének 77 ik évében csendesen elhunyt. A vármegyénkben kiváló vezérszerepet betöltő, köztiszteletben és szeretetben álló Wenckheim főúri családnak ő volt ezidőszerint a legidősebb tagja és halála nemcsak a családot ejtette gyászba, de őszinte részvétet kelt mindenütt Békésmegyében, sőt a vármegye határán túl is, ahol a nemes grófot ismerték. Jóságos arca szinte sugározta azon benső szivjóságot, fennkölt nemes gondolkozást, amely egész lényét áthatotta. Legjobban érezte magát gerlai kastélyában. Nagyon kedvelte gazdaságát, különösen az állattenyésztés terén vannak kiváló érdemei. Alkalmazottai rendkívül szerették és becsülték, ő maga minden uradalmi tisztjét, cselédjét, béresét, munkását segítőtársának tartotta és bármikor minden lehető segítséggel készen állott támogatásukra. Gróf Wenckheim Géza áldott lelkű főur családjának, környezetének, alkalmazottainak és a köznépnek valódi atyja és igazi emberbarát volt és ilyenek voltak a köztudat és a töriénelem szerint különben csaknem kivétel nélkül valamennyien a Wenckheimok. Gróf Wenckheim Géza ennek fényes tanujelét adta különösen a 70 es és 80 as években bekövetkezett gerlai és dobozi nagy árvizveszedelmek idején. Az elhunyt gróf Gyulán született 1847. augusztus 30 án. Középiskolai és akadémiai tanulmányait bevégezve átvette atyjának gróf Wenckheim Károlynak uradalmait s ezek veze tésében találta minden örömét. 1876. évben nőül vette Deshayes Jennit s boldog házasságukból öt gyermekük született; Károly, Matiid, Jenő, Ferenc és Béla. A férfiak mind katonák s közülök Béla aki a 9. huszárezred tisztje volt a limanovoi nagy csatában hősi halált halt. Gróf Wenckheim Géza temetése tegnap, március hó 21-én történt Gerlán. A család a halálesetről a következő gyászjelentést adta ki: özv. gróf Wenckheim Gézáné született Deshayes Jenny úgy a maga. mint gyermekei: Károly, Matiid, Jenő és Feri, továbbá gróf Wenckheim Károlyné született. Kyd Theodora és a legolcsóbb napi áron szerezhető be Lapunk mai «zárna 4 oldal
