Békés, 1924. (56. évfolyam, 1-104. szám)

1924-03-22 / 24. szám

LTI. évfolyam 24. szám. Szombat Gyula, 1924. március 22. Előfizetési árak: Negyedévre helyben vagy vidéken . 6000 K Hirdetési dij előre fizetendő. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS Kfí7fcAZT)XSZATI HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ár» 500 korona Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. buhács M és Miete. A »Pesti Hírlap« egyik legutóbbi szá­mában a kővetkező kis hir jelent meg : Dr. Lukács György nemzetgyűlési kép­viselő a Külügyi Társaság külpolitikai előadássorozata keretében szerdán délután az Urániában >A trianoni Magyarország* címen tartott előadást. Nekünk letiport magyaroknak — úgymond — nemcsak az a kötelességünk, hogy itthon teremtsünk konszolidált állapotokat, hogy csonka ha­zánkat igyekezzünk gazdaságilag és kultúra teréu regenerálni, hanem feladatuuk az is, hogy idegen uralom alatt sínylődő vérein­ket védjük, támogassuk, hogy elősegítsük boldogulásukat rájuk erőszakolt uj hazá­jukban, anélkül, hogy magyarságukról le kelljen mondaniok. Ha elszakított véreink­nek védelmét elhanyagolnék, ha velük való kap csolatunkat önként feladnók, magunk mondanánk le róluk, pedig mi egyek va­gyunk velük és egyek maradunk mindig. Megelőző számainkban a »Világ«-hói és »Magyarság«-ból — tehát a legkülönbözőbb pártállásu lapokból vettünk át híreket kép­viselőnk működéséről. MtüdeZek a közlemé­nyek önmagukban már megfelelnek helybeli laptársunk ama mostanában hangoztatott vád­jára, hogy képviselőnk »ritkán látható«, mé­gis szükségesnek tartjuk, hogy ezzel a kér­déssel kissé hosszasabban foglalkozzunk, mert ezt a vádját igazán nem értjük. Hol látható ritkán Lukács György? A nemzetgyűlésen, ahol minden jelentős alka­lommal felszólalt és ahol egyedüli volt a békésmegyei képviselők közül, aki nyílt üló- seu tiltakozott Csonka-Arad megyének Csa- nádhoz való csatolása ellen. A külföldön ahol Prágában éppúgy, mint Genfben és Iíopenhágában csak dicsőséget szerzett a magyarságnak és városunknak, amint azt a »Gyula és Vidéke« vezércikkben is elismerte ? Nagyjelentőségű társadalmi akciók­nál talán ? Hisz a tuberkulózis és a gyer­mekhalandóság elleni küzdelem teréu éppúgy a legelsők között van, mint ahogy most lett elnöke Berzeviczy Albert kívánságára a sza­badoktatásért küzdő Szabad Lyceum Egyesü­letnek és mint ahogy néhány nap előtt a legnagyobb magyar művészek köszönték meg, ahogy a fővárosi lapok hírül hozták, azt a nemes tevékenységét, amellyel elérte, hogy a különböző magyar képzőművészeti egyesülések között a magyar kultúra kimondhatatlan hasznára létrejött a béke. Hol látható te­hát ritkán Lukács György ? Ha talán arra céloz a t. eikkiró, hogy Gyulán, akkor még ebben sincs igaza. Min­den évben két-háromszor napokon át Gyulán tartózkodik, ahol minden alkalommal minden kört meglátogat és ott politikai előadást tart. Képviselősége első évének végén pedig az egész kerületben a nagy nyilvánosság előtt beszámolót is tartott. Ennél gyakrabban iga­zán nem érdeke egy kerületnek sem, hogy képviselője a választói körében tartózkodjék. A képviselőt nem azért küldik a parlamentbe, hogy a kerületében, hanem azért, hogy az országházában tartózkodjék. Az ipartestületre való célzást sem értjük. Minden gyulai tar­tózkodása alkalmával megjelent képviselőnk az ipartestülothen, ahol miudég szeretettel fogadták. Igyekezett az ipartestület kívánsá­gainak érvényt szerezni és az ő közbelépésé­nek köszönhető, hogy az államvasuti szállí­tások egy jelentős részét a gyulai lakatos­mesterek kapták meg. De Békésmegye alis­pánja és dr. Csete József Gyula város pol­gármestere egyaránt megmondhatják, hogy közérdekű dolgokban kívánságukra miudeu egyes esetben a legnagyobb buzgósággal és legtöbbször jfilemfőq eredménnyel járt pl. —^ Hogy mit és mennyit tett egyesek jogos ma- gánkivánságai tekintetében, azt mindenki tudja a gyulai kerületben. 0 ezt mindig kö­telességnek tartotta és nem érdemnek, de nekünk és mindannyiunkuak, akik ragaszko­dunk hozzá, kötelességünk ezekre rámutatni, épp úgy mint arra a »kétesértékü« (!) babérra, amelyet a szegedi egyetemi doktorságával ért el a magyar társadalom érdekében kifejtett munkájáért. Laptársunk fent tárgyalt kifogásait a »főispán válsággal* kapcsolatban tette meg. Sem mi, sem laptársunk a »főispán válság« összes részleteit az ügy természeté­nél fogva nem ismerhetjük, azt azonban leg­határozottabban állíthatjuk, hogy dr. Lukács György semmiféle mozgalmat uem kezdett. Ha voltak »akarások«, amit uem hi­szünk, azokat nem ő és nem a gyulaiak indították meg. Ha a belügyminiszter előtt és a belügyminiszter kívánságára előadott, politikai állásra vonatkozó, politikai vélemé­nyéből azt a következtetést vonta le, hogy nem vehet részt a küldöttségben és ezt meg is mondta, ez csak nem »struccpolitika« ? Ez egyenes, uyilt eljárás. Semmiféle hálátlanságot ezzel el nem követett. 0 a legutóbbi vá­lasztáskor a kormány képviselője volt és mint ilyet a mindenkori főispánnak kötelessége volt támogatni. Ez a főispáui állás termé­szetéből folyik. Ez a kötelességszerii támo­gatás azonban soha és sehol, nem eredmé­nyezett még 1600 főnyi többséget, miut a hogy az Lukács György megválasztásánál történt. A kerület többségének bizalmát jelen­tette ez a többség és mi meg vagyunk győ­ződve arról, hogy ez a többség ma is szere­tettel és ragaszkodással viseltetik kiváló képviselője iránt, aki eddigi működésével csak dicsőséget szerzett kerületének. A parlamenti ellenzék egyik legtemperamentumosabb tagja is, Hegymegi Kiss Pál a nemzetgyűlés egyik nyílt ülésén ismerte el nagy érdemeit a genfi tárgyalások körül és mi hisszük, hogy a helybeli ellenzék nagy része is csak elisme­réssel .gondol képviselőjére. I Gróf Wenckheim Géza. : 847-1924. Békésvármegye székházának ormáról gyász­lobogó leng, mely hirül adja, hogy gróf Wenck­heim Géza gerlai nagybirtokos, volt főrendiházi örökös tag, a pápai Szent Gergely-rend nagy­keresztese hosszas szenvedés után március 19 én este 6 órakor életének 77 ik évében csendesen elhunyt. A vármegyénkben kiváló vezérszerepet betöltő, köztiszteletben és szeretetben álló Wenckheim főúri családnak ő volt ezidőszerint a legidősebb tagja és halála nemcsak a családot ejtette gyászba, de őszinte részvétet kelt minde­nütt Békésmegyében, sőt a vármegye határán túl is, ahol a nemes grófot ismerték. Jóságos arca szinte sugározta azon benső szivjóságot, fennkölt nemes gondolkozást, amely egész lényét áthatotta. Legjobban érezte magát gerlai kastélyá­ban. Nagyon kedvelte gazdaságát, különösen az állattenyésztés terén vannak kiváló érdemei. Al­kalmazottai rendkívül szerették és becsülték, ő maga minden uradalmi tisztjét, cselédjét, bére­sét, munkását segítőtársának tartotta és bármikor minden lehető segítséggel készen állott támoga­tásukra. Gróf Wenckheim Géza áldott lelkű főur családjának, környezetének, alkalmazottainak és a köznépnek valódi atyja és igazi emberbarát volt és ilyenek voltak a köztudat és a töriénelem szerint különben csaknem kivétel nélkül vala­mennyien a Wenckheimok. Gróf Wenckheim Géza ennek fényes tanujelét adta különösen a 70 es és 80 as években bekövetkezett gerlai és dobozi nagy árvizveszedelmek idején. Az elhunyt gróf Gyulán született 1847. augusztus 30 án. Középiskolai és akadémiai tanulmányait bevégezve átvette atyjának gróf Wenckheim Károlynak uradalmait s ezek veze tésében találta minden örömét. 1876. évben nőül vette Deshayes Jennit s boldog házasságukból öt gyermekük született; Károly, Matiid, Jenő, Fe­renc és Béla. A férfiak mind katonák s közülök Béla aki a 9. huszárezred tisztje volt a limanovoi nagy csatában hősi halált halt. Gróf Wenckheim Géza temetése tegnap, március hó 21-én történt Gerlán. A család a halálesetről a következő gyászjelentést adta ki: özv. gróf Wenckheim Gézáné született Deshayes Jenny úgy a maga. mint gyermekei: Károly, Matiid, Jenő és Feri, továbbá gróf Wenckheim Károlyné született. Kyd Theodora és a legolcsóbb napi áron szerezhető be Lapunk mai «zárna 4 oldal

Next

/
Thumbnails
Contents