Békés, 1924. (56. évfolyam, 1-104. szám)

1924-12-20 / 102. szám

2 Békés 1924. december 20. Halálos Ítélet Gyulán. A gyulai kir. törvényszék büntetőtanácsa Tóth Ferenc tanácselnök elnöklete alatt dfoember 16-án tárgyalta Csajhók Jézsef megyesegyházi cipész többszörös rablógyilkos bűnügyét. Csajbók József 63 -éves megyesegyházi lakos cipész 1923 augusztus 12-én Ssilasi Antalt elő­zőleg különböző hazugságokkal rávette arra, hogy vele kocsin a mezőre kimenjen. Csajbók Sziláéit ott egy vasvillával többször fejbe ütötte s azután az eszméletlenné vált áldozatának cinksodronyt hurkolt a nyakára, azt erősen megszorította, át­csavarta a karján és derekán, hogyha az illető eszméletre térne, ne mozdulhasson s azután —■ mint aki jól végezte dolgát — az áldozat kocsi­ján hazahajtott Megyesegyházára. Az arra járók ezután özilasit megtalálták és hosszas ápolás után sikerült is őt az életnek megmenteni, azonban az egyik fülére süket maradt. A proletárdiktatúra után, a felekezeti alapon történt tömeges elbocsátások idején Fodor Ernő fővárosi tanító is kenyerét vesztette. A tanító Zilahi Kiss Jenőben, a közoktatási ügyosztály akkori vezetőjében látta élete megrontóját, ezért amikor elbocsátását megfelebbezte a közigazga” tási bírósághoz, fellebbezésében azt irta Zilahi Kiss Jenőről, hogy tudva valótlant állított. — Zilahi Kiss Jenő nr — szólt a fellebbe­zés egyrésze — még kicsi pont volt a halhatatlan­ság csimborasssóján, amikor én már elismert pedagógus voltam. A Kúria első számú tanácsa dr. Papp István kúriai tanácselnök elnöklete alatt ma délután félegykor hirdette ki a Kúria ítéletét Károlyi Mihály gróf vagyonelkobzási perében. A tárgyalás iránt igen nagy érdelődés nyilvánult meg. A szokatlan nagy hallgatóság jobbára ügyvédekből és képviselőkből állott. ügy más alkalommal 1923 november 17-én Sarhadkeresztnr határában Barna Lajost azzal a valótlan előadásával, hogy ő mészáros és 3 borjut akar Sarkadkereszturról Komádiba szállítani, meg­fogadta fuvarosnak. Sarkadkeresztur felé menve azután Barna Lajost a magával vitt fejszével négyszer fejbe vágta, a kocsiról ledobta egy gö­dörbe és fejét egy rongygyal letakarva otthagyta. A kocsival, két lóval és csikóval haza hajtott. A tárgyaláson vádlott semmi megbánást nem mutatott. Délután 5 órakor hirdették ki az ítéletet, amelyen Csaibók Józsefet bűnösnek mondották ki egy rendbeli gyilkosság kísérlete, egy rendbeli gyilkosság és 2 rendbeli rablás bűntettében ás ezért őt halálra Ítélték. Úgy vádlott, mint védő felebbezéat jelentettek be az ítélet ellen. Ezután a bíróság kegyelmi tanáccsá alakult. Zilahi Kiss a fellebbezés tartalmát magára nézve sértőnek találta és becsületsértés miatt perbe vonta a tanítót. 18-ra tűzte ki az ügy fő­tárgyalását a Schadl-tanács. A tárgyaláson Fodor Ernő bocsánatot kért Zilahi Kisstől, aki a bocsá­natkérést el is fogadta, de minthogy a felhatal­mazás visszavonása nem érkezett meg a törvény­székhez, a legenyhébb büntetés kiszabását kérte. Ugyancsak enyhe büntetést kért Moldoványi kir. ügyész is A bíróság a tanítót becsületsértésért hatssáaeser korona pénshiintesésre Ítélte. A Kúria a védelem részéről beterjesztett valamennyi felülvizsgálati kérelmet elutasította és helybenhagyta a tábla vagyonelkobzási Ítéle­tét, mely ezzel jogerőssé vált Az Ítélet a felperes költségeire egymilliárd, az alperes költségeire kétmilliárd koronát, a zár­gondnokság részére pedig száz milliót állapit meg A köztisztviselők areképes igazolványainak érvényesítése. A M kir. államvasutak szegedi üzletveze­tősége közli a következőket: A köztisztviselők arcképes igazolványaikat érvényesítés végett a következő sorrendben küldjék be : 1924 december hó 25 ig Csongrád várna. 1924, december hó 26-tól 31 ig Csanád, Torontát, Arad várna. 1925. január 1 tői 10 ig Békésvármegya területén szolgálatot teljesítő közszolgálati alkal­mazottak és ezen vármegyék területén lak® nyugdíjasok. A közszolgálati alkalmazottak részére ez idő szerint érvényben álló menetkedvezmény az 1924—25. költségvetési év tartamára változatla­nul megmarad A kedvezményt újabb kate­góriákra nem terjesztették ki. Minden egyes arcképes igazolvány után az államvasutaknak fizetendő téritmény összege 14 aranykorona, amely a rendeletileg megállapí­tott és a megújítás, illetőleg kiváltás hónapjában érvényben lévő szórzószá n alapján számítandó át papirkoronára. Úgy a tényleges, mint nyugdíjas közszol­gálati alkalm zottak kérelmét a hivatali felsőbb- ség, illetve közigazgatási hatóság záradékolása után az illetékes számfejtői hivatalnak kell meg­küldeni. Az előbb jelzett városi, községi, tanintézeti, közalapítványi stb. alkalmazottak részére, az arc­képes igazolványok az 1925. évre csak abban az esetben fognak a m. kir. államvasutaknak arra kijelölt üzletvezetőségei által érvényesíttetni, ha az illető igényjogosultak felsőbbsége, illetve felügyeleti hatósága (alispán, polgármester, tan­kerületi főigazgató, tanfelügyelő, közalapítványi ügyigazgatóság stb.) a minden egyes arcképes igazolvány után járó 14 aranykoronát (a rende­letileg megállapított szorzószám alapján papirko­ronára átszámítva) az ehhez szükséges s a fe­lettes minisztériumtól nyerhető cheque lappal előzetesen befizeti s az erről szóló cheque elis­mervényt a szabályszerű igazolásokkal ellátott s a kiállítási illetékek lerovására szolgáló m. kir. postatakarékjegyekkel felszerelt kérelmekhez, illet­ve kimutatáshoz csatolja. Egy cheque lappal egy­szerre több együttes kérelmező után esedékes összegek is befizethetők. A tényleges állami alkalmazottak által uj kinevezések és átköltözködésük alkalmából eddig élvezett 50 százalékos szállítási kedvezmény, to­vábbá a cselédek utazására ezidőszerint még fennálló menetkedvezmény, az 1924—25. költ­ségvetési év tartamára egyelőre érvényben marad. Érvényesítési illeték és az igazolványnak kérelmező részére történt első kiállítás esetén a kiállítási illeték 0 50 aranykoronának megfelelő értékű postabélyeg egyébként 1 50 aranykorona. Ezen illeték mint fentebb is közöltük postabé­lyegekben vonandó le s a kérelmekre, illetve ki­mutatásokra teljes egészükben felragasztandók. Az 1925 február 15-ike után beérkező ké­relmek után háromszoros illeték vonandó le. A kérvényekhez Írandó különböző záradé­kolási mintákat lapunk szerkesztőségében meg­tekinthetik az érdekeltek. A tisztviselők „tulkiadásain fedezésére megdrágítják a vasutat, a telefont és az illetékeket. A MTI. jelenti: Az állami tisztviselők tul­kiadásainak fedezésére a következő tarifaemelés fog szolgálni: Vasúti díjszabás valamennyi osz­tályban 10 százalékkal, távbeszélő díjszabás 20 százalékkal fog emelkedni Felemelik továbbá a bélyegilletéket, valamint több más illetéket is. A KANSz vezetőségének köréből erre vo natkozólag a következő információkat adták : — A mai nap is folynak a tárgyalások a pénzügyminisztériumban, a szorzószám ieszálli tása következtében beálló uj helyzetre nézve. A tisztviselői fizetések megállapításánál ugyanis az a helyzet, hogy amennyiben a szórzószámo- kat leszállítják, a tisztviselői fizetéseket fel kell emelni legalább arra a színvonalra, amelyen je­lenleg vannak. Minden valószínűség szerint nem marad hátra más megoldás, minthogy annak el­lenére, hogy a kormány leszállítja a szorzószá­mot, a tisztviselők fizetésének megállapításánál az aranykoronát mégis 17000-el fogják megszo­rozni. Erre a különbözetre a kormánynak ter­mészetszerűleg felhatalmazást kell kérni a nem­zetgyűléstől. Elítéltek egy elbocsátott tanítót Zilahi Kiss Jenő megsértéséért. Véglegesen elkobozták Károlyi Mihály vagyonát. Milliárdos költségek a per folyamán. 9 • r rum, likőr, cognae és bor a legolcsób­ban szerezhető be és az árakból még külön 6 százalék engedmény Hász és Kovácsnál.

Next

/
Thumbnails
Contents