Békés, 1924. (56. évfolyam, 1-104. szám)
1924-12-03 / 97. szám
2 Békés 1924. december 3. rázata, hogy a miniszter ezen a költségvetésen lényeges változtatásokat kíván eszközölni. A közgyűlés tárgyai közül kiemeljük Sebök Elek törvényhatósági bizottsági tag indítványát, mely igy szól: „A közelmúlt szomorú parlamenti események és az októbrizmus elötörése miatt, valamint a házszabályrevizió tárgyában történő állásfoglalás iránt “ A hangulatból már is megállapítható, hogy Békésvármegye törvényhatósága egyhangúlag fogja elítélni és megbélyegezni azt a forradalmi hangot, melyet az októbrista szellem a parlamentben meghonosítani kíván. Értesülésünk szerint, ez indítványnál többen föl fognak szólalni, Beliczey Géza, Ambrus Sán- törvényhatósági bizottsági tagok fognak lesújtó Ítéletet mondani arról a parlamenti botrányról, melyet a demagógia közismert lovagjai idéztek elő. A törvényhatóság meg fog nyilatkozni és demonstrálni fog atekintetben is, hogy a legnagyobb bizolommal viseltetik gróf Bethlen István miniszter- elnök iránt és őt nemzetvédelmi harcában továbbra, is lelkesen támogatni fogja. A közgyűlésnek további tárgyaként szerepel az alispán évnegyedes jelentése, 5 közigazgatási bizottsági tag választása, több vármegyei bizottságban megüresedett tagságok betöltése és négy törvényhatóság felirata hasonló szellemű határozattal leendő támogatás végett A gyulai vasul. — Vasad összeköttetéseink megjavítása — Gyula városának a Máv. fővonalába való bekapcsolása, bár az illetékes fórumoknál megfontolás tárgyát képezi, minden valószínűség szerint máról-holnapra bajosan lesz megvalósítható ama felmerült nehézségeknél fogva, melyek az ügynek főleg anyagi részére vonatkoznak. Épen ez okból városunknak és a vármegye közönségének egyelőre a jelenlegi, meglevő vasúti hálózat keretén belül kell jobb és gyorsabb összeköttetések megteremtésére törekednie, illetve azt az illetékes fórumoknál nyomatékosan szorgalmaznia. így első sorban megvalósítandó volna a Budapesttel való közvetlen kocsi összeköttetés» egyrészt úgy a Gyuláról éjjel 22 óra 21 perckor induló, mint a hajnalban fél 5 órakor Pestről leérkező személyvonaton, másrészt a délben 12 órakor induló és délután 15 óra 36 perckor érkező személyvonatokon is. A Budapestről este 21 óra 30 perckor induló személyvonat később volna indítandó, 23 óra körül, úgy hogy Csabára 6 óra, Gyulára pedig 7 óra körül érkeznék meg, nem pedig egy teljesen lehetetlen hajnali időpontban. Ezen éjjeli személyvonat Budapestről való későbbi indításának még azaz előnye is meg volna, hogy a dunántúli részekről (Dombóvár, Szombathely) felől későn este a keleti pályaudvarra befutó vonatok csatlakozást nyernének Csaba, Gyula, Arad felé. Csabáról hajnali 4 órakor induló személyvonat Gyuláról való csatlakozással, esetleg közvetlen kocsikkal Csabáról reggel 7 órakor indittassék Budapestre déli 13 órás érkezéssel. E vonat tehermentesítené némileg a délelőtti Budapestre menő és igen gyakran késő gyorsvonatot is. Viszont a Budapestről 13 óra 25 perckor induló személyvonat menetideje gyorsittas- sék meg olyképen, hogy az vagy még az esti Budapest felől jövő gyorsvonat előtt vagy rövid idővel utána befusson Csabára s Gyulára mint közvetlen Budapestről jövő vonat esti 20 óra 30 perc körül érkeznék meg. A Budapesttel való összeköttetés javítását célozná továbbá a második gyorsvonatpár beállítása Budapest—Csaba—Gyula között. E kérdés oly módon lenne megoldható, hogy a Budapest keleti pályaudvarról reggel 7 óra 30 perckor Biharpüspöki—Debrecen felé induló gyorsvonathoz két-három, Szolnokon lekapcsolandó és Csaba—Gyula felé irányítandó kocsit csatolnának s Szolnokról e most említett és még egynéhány kocsiból alakított uj gyorsvonat haladna Csaba—Gyula felé, hová délelőtt 11 óra 20 perc— 11 óra 40 perc körül érkezhetnék meg. A Budapestre visszafelé menő második gyorsvonat pedig Gyuláról délután 17 óra körül, Csabáról 17 óra 45 perc körül indulna, Szolnokon beleolvadna a Debrecen—Biharpüspöki felől jövő és Budapest keleti pályaudvarra 21 óra 45 perckor érkező gyorsvonatba. Itt tehát a takarékossági elv azáltal érvényesülne, hogy külön uj gyors vonat csupán a Szolnok—Csaba—Gyula közötti vonalszakaszon lenne beállítandó. A Kötegyán—Gyula—Csaba—Orosházán át Szeged felé irányuló összeköttetés szintén igen sok pótlásra szorul. A hajnali 3 óra 10 perces indulás Gyuláról Csaba felé reggeli 6^VS7 órára teendő átcsatlakozással — mint fentebb említve volt, — a Budapest felé Csabáról 7 órakor indi tandó személyvonathoz. Nagy fontosságú és igen sürgős lenne a gyulaiakra nézve egy uj személy- vonatnak indítása Kötegyánról este 17 óra (esti 6 óra) körül, mely Gyuláról 18 óra 30 perckor (esti fél 7 körül) indulna Csabára, hová 19 órakor érkezhetnék, 19 óra 40 perc körül pedig tovább indulna legalább Orosházáig, hová esti 21 óra felé érkezhetnék meg s ezzel a csabaiak és orosháziak is esti csatlakozást nyernének Gyulával, az orosháziak pedig ezenkívül még a Budapest felől jövő esti gy'ors- és személyvonatokhoz is. E vonat hiányát tehát nemcsak Gyula, de Csaba, Orosháza is igen érzik. A Szeged—Csaba—Gyula között közlekedő vonatoknak egy óra hosszáig tartó indokolatlan ácsorgása Békéscsabán szintén megszüntetendő, így van ez pld. a Csabára reggel Orosházáról jövő és Gyulára csak 1 órai állás után tovább induló, valamint a délután ellenirányban haladó személyvonatoknál. Végül javítandó lenne a Gyula—Szarvas és Gyula—Szeghalom közötti összeköttetés is, sűrűbben, gyorsabban és esetleg közvetlenül közlekedő vonatok beállításával. Dr. Frank Géza. ad a 1153 4~10 PESTI NAPLÓ előfizetőinek és olvasóinak Részletek a j,PESTI NAPLÓ“-ban. Rövid táviratok. Budapestről táviratozzék: A nemzetgyűlés a botrányt okozó képviselőket különböző időre eltiltotta a parlamenti ülések részvételétől. — A nemzetgyűlésen a házszabályreviziót tárgyalás alá vették s a karácsonyi szünet előtt letárgyalják. — Temesváron a magyar tisztviselők a román nyelvű vizsgán megbuktak. — Bárány Sándort a nagyatádi kerül etében egységes- párti képviselőnek megválasztották. — Szentesen „Fekete rém“ cimen egy zsarolóbanda működik. A rendőrség nagy apparátussal nyomoz. — A kivezetett szocialista képviselők nem jelennek meg a mentelmi bizottság előtt. — Gróf Bethlen István miniszter- elnök kétezernél több üdvözlőtáviratot kapott az országból, melyben arra kérik a kormányelnököt, bogy a rendbontókkal szemben könyörtelenül járjon el. — Budaházy százados a keleti pályaudvar éttermében inzul- tálta Ruppert képviselőt. — Az aranykorona mai árfolyama dollárparitás alapján 15’075.5 papirkorona. Képkiállitás a „Komlói-bán 1192 i-4 MIRE K. Egy gyulai oroszfogoly levele és verse. Páskuj Ferenc gyulai illetőségű fiatalember, aki jelenleg Oroszországban sínylődik, mint fogoly, Gyulára érkezett levele szerint Ekáterinos lawski táborban várja szabadulását. A költőilelkü, derék honfitársunk levele mellé két verset csatolt és arra kéri a címzettet, — adná közzé a gyulai újságban az ő egyszerű poémáját. A verseket eljuttatták a Éékés szerkesztőségéhez és mi örömmel teszünk eleget honfitársunk óhajtásának már annyival is inkább, mert Páskuj Ferenc verséből a meleg szív és a hazafias érzés csillan ki. A nekünk közlés végett beküldött költemény „Magyarok“ címet viseli és a következőleg hangzik : Szeretnék köztetek lenni, Veletek vígan csevegni, A rég elmúltakról Estenként, pipaszó mellett Regélnék sokat tinektek Élők, meg holtakról. Vigadni szeretnék egyszer, Amolyan magyaros kedvvel, Magyarok, veletek ! . . . Itt én csak bánattal élek, Nincs zene, bor meg ének Pedig én is szeretek . . . Szeretném hazámat látni, Érte az Istent imádni, Veletek, Magyarok l — — Azután már azt se bánom, Ha a Kaszást meg is látom — Nyugodtan meghalok! . . . Kívánjuk Páskuj Ferencnek, hogy a „Kaszást“ minél később lássa meg s mihamarabb friss egészségben, derült kedéllyel jöjjön haza — Magyarországba, az oroszországi fogolytáborból. Kiváló finom Tokaji-asztalt és szamorodni, mindenféle palack és pecsenyeborok nagy választékban a legolcsóbb árak mellett szerezhetők be Bálint Ferenc-cégnél Gtyula, Városház-utca 1. 667 3o-s
