Békés, 1924. (56. évfolyam, 1-104. szám)

1924-11-29 / 96. szám

2 Békéi» 1924. november 20. Höviíi. táviratok. Budapestről táviratozzék: A mai Eskütt-féle tárgyaláson a bíróság elnöke ismét szigorúan megfenyítette Esküttet, ki tiszteletlen viselkedésé vei botrányt, okozott. — A bukaresti kamara elfogadta az esküdtszéki ja­vaslatot. — Miskolc városa 16 milli­árdos kölcsönt vett fel közmunkákra. — Londonból jelentik: A magyar kölcsön árfolyama 94l/8-ra emelkedett. — Korányi báró, volt pénzügyminisz­ter, párisi követ Madridba utazott kereskedelmi szerződés megkötése céljából. — A Márffy-iéXv bünpörben kedden lesz Ítélet. •— Kiss Ferencet, a hírneves magyar színészt, vissza­szerződtették a Nemzeti Színházhoz. — Aradon, az ottani pénzügy igaz­gatóságnál az összes magyar tiszt­viselőknek „felmondtak“ január 1-re. — Báró Szterényi József súlyosan megbetegedett. — Az aranykorona dollárparitás alapján 15221 papir- korona. 201) uj iskola. (S) Sokat beszélnek mostanában arról, hogy a történelmi Magyarországot a knltura fegyverével kall visszaszerezni. Ez az eszköz mindenesetre nevezhető annyira erősnek, mint a háború gyil­koló szerszámai s kézenfekvő példákkal lehet igazolni, hogy egy kisebb, de kultúráit nemzet mily erős ellenállást tudott kifejteni a nálánál nagyobb, d« kultúrában mélyen alatta álló nem­zettel szemben. Finn testvéreink századokon át állták a kultúra fegyverével a harcot az el- oroszositás ellen s a győztes, a kisebb, de kultur rában jelentékenyen magasabb szinvonalon álló finn nemzet lett. Tudvalevő, hogy ennek a kis nemzetnek a kebelén belül a legkevesebb Európá­ban az analfabéták száma. Sajnos, e tekintetben Magyarország messze [van * még finntestvéreitől. örvendetes jelenségeket tapasztalunk azon­ban, melyek ezt a helyzetet kardinália intézkedé­sekkel megváltoztatni igyekeznek. Elsősorban a népiskolákra kell figyelmünket fordítanunk, mert ez a szűkre zsugorított Magyarország bár ezek­ben a nehéz esztendőkben is megfeszített küzdel­met folytatott messze évszázadokra visszamenő kultúrájának fenntartása érdekében, népiskolák tekintetében tetteket követel. Uj iskolák építése azonban elsősorban pénz­kérdés s ez az, amivel Magyarországnak ezidő- szerint leginkább takarékoskodni kell. Az arany­költségvetés nagyon kiporciózza az egyes szak­minisztériumoknak azokat az összegeket, amelyek­kel rendelkezhetnek. Ilyen körülmények között is örömmel olvastuk a kultuszminiszter nsgyértékü nyilatkozatát, amelyben bejelentette, hogy a jövő évi építkezési kampány során 200 uj iskola építése kezdődik meg. Ez azt jelenti, hogy évente 14000 gyermek­kel többet tudunk iskoláztatni, ami viszont nem­zeti kultúra szempontjából roppant nagy horderejű. Különösen az Alföldön szükséges az iskolák épí­tése, mert például az Alföld tanyái sok vidéken, nagy területen iskolák nélkül állanak. Az a 200 uj iskolaépület, mely az elközelgő évben felépül, kis Magyarország területén lerombolhatatlan vára lesz a magyar kultúrának, élniakarásnak és a magyar tehetségek méltó érvényesülésének. Kiváló finom Tokaji-asztali és szamorodni, min­denféle palack és pecsenyeborok nagy választék­ban a legolcsóbb árak mellett szerezhetők be9 Bálint Ferenc-cégnél (syula, Városház-utca 1. «6719-§ meg és a majoritás biztosítása céljából a részvények többségét a városok tartják a kezükben, mig a kisebb részt magánosok jegyzik. Az uj részvénytársasági alakulatban Budapest 20 millió aranykoronával van ér­dekelve. A városok uj gazdasági intézmé­nyének első feladata lesz a vidéki városok részére régóta kilátásban levő nagyobb összegű külföldi kölcsönt megszerezni és lebonyolítani. Ebben az ügybén már a -kö­zeli napokban eredményes lépések történnek. Már megint a forgalmi adó. A. pénzügyminiszter uj rendelete. A hivatalos lapban jelent meg a pénzügy­miniszter következő rendelete : Becslés utján foganatosítandó adókivetésnek van helye akkor is, ha az adózó az általános forgalmi adót bélyegjegygyel rója le és fenn­forognak azok a körülmények, amelyek mellett készpénzben való fizetés esetén az adóalapot becslés ntján kell megállapítani. Bélyegjegygyel való adólevonásnak minősül az az eset is, ami­kor az adózó a pénzügyi hatóság intézkedése folytán az adót készpénzben fizeti ugyan be, de adóvallomási iv beadására kötelesve nincs. Azok a körülmények, amelyek mellett az adónak bélyegjegygyel való lerovásánál az adó­alapot becslés utján kell megállapítani, a követ­kezők: a) ha az adó levonását a pénzügyi ható­ság helytelennek, vagy aggályosnak taiálja b) ha az adózó forgalmi adóierovási (pénztári, be­vételi) könyvet nem vezet, vagy nem szabály­szerű módon vezet; c) ha az adózónak megfelelő könyvei, feljegyzései, levelezései egyáltalán nin­csenek, vagy azok oly módon vezettetnek, hogy azokból az adólevonásnak helyessége nem ellen­őrizhető ; d) ha az adózó a lerovás helyességére nézve kielégítő felvilágosítást adni nem tud, vagy attól vonakodik ; e) ha az adózó a forgalmi adó- lerovási (pénztári, bevételi) könyvben a saját vál­lalatából a háztartásában való fel- vagy elhasz­nálás végett elvett áruk pénzértékét nem tüntette fel, vagy az e címen feltüntetett összeg aggályos­nak tetszik. tiáitai fordított az osztrák* Az utóbbi napokban sok szó esett arról, hogy szerződés jön létre Ausztria és Magyaror­szág között, amelynek értelmében a két állam bizonyos engedményeket ad egymásnak az export­import tekintetében. Ilyen irányban már folytak is tárgyalások, ezek azonban most megszakadtak, mert az osztrák kormány egyelőre nem tartja szükségesnek, hogy ezek a tárgyalások befejeződ­jenek. Az osztrák kormány ugyanis azon a véle­ményen van, hogy konfingentális szerződést addig nem köthet Magyarország­gal, amíg Magyarország nem hoz létre egy ilyen szerződést Cseh­országgal. Minthogy azonban a cseh-magyar tárgyalások bi­zonytalan időre megszakadtak, a tárgyalások vég­leges befejezését Ausztria nem tartja időszerűnek. Zeneiskola lesz Gyulán. Régi óhajtása fog teljesülni, — ha igaz — a gyulai közönségnek. Ebben az intelligens vá­rosban a zenekedvelő közönség nagyon szeretőé pótolni azt a régen hangoztatott hiányt, hogy Gyula városának legyen egy megfelelő, modern, előkészítő zeneiskolája. Úgy halljuk, hogy nehány neves tanerő, kik részben eddig megszállott terü­leten működtek, leakarnak telepedni Gyulán, ha a város megfelelő iskolahelyiségről gondoskodik éB biztosítja a kiváló zenetanárok lakásigényét. Gyulán eddig nehányan foglalkoztak ugyan zon- goratanitással — mellékfoglalkozásból, de t városnak nem volt egy rendszeres zeneiskolája hol a növendékek bármely zenei szakra kiképez­hetek volnának. Dr. Bódi Ernő temesvári zene­tanár, felesége és még két kollégája a napokban fogják felkeresni a város polgármesterét és fel­veszik a tárgyalásokat atekintetben, hogyan le­hetne Gyulán a zenekultúrának hajlékot biztositau i.

Next

/
Thumbnails
Contents