Békés, 1924. (56. évfolyam, 1-104. szám)

1924-10-29 / 87. szám

LTL évfolyam 87* szám. Szerda Gyula, 1924« október 29 Előfizetési Arak: Negyedévre helyben és vidéken . . 20000 K Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TitSAMLMI ÉS KÖZOA&PÁSZATI HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők Kézirat nem adatik vissza Lapunk mai.száma 4 oldal. Fenegyerekek. (S.) A nemzet törvényhozásának házában egy folyósói nyilatkozat kapcsán levették álarcukat azok a fanatikusok, akik ugylátszik törvény hozói hivatásukat is csak köpeny ég­nék tartják arra, hogy alatta tőrt rej­tegessenek a társadalmi rend és jog- biztonság megtámadására. Ez a féke­vesztett hazafiaskodó megnyilatkozás a kevés számú fajvédő csoport vezére részéről történt, de aligha csalódunk, hogyha kijelentésének érdemi részét és vehemenciáját az egész csoport lelkiállapotának tudjuk be. Őket nyilván a ^fővárosi törvény- javaslat során a radikális, demokra­ták vezérének, Vázsonyi Vilmosnak a főváros egykori és mostani rezsimje között, természetesen saját hivéinek javára tett összehasonlitása hangolta akkora indulatra, hogy elvesztették tisztánlátásukat is és olyan kijelen­tésekre ragadtatták magukat, amilyen épensóggel nem való törvényalkotó honatyák szájába. Gömbös Gyula ugyanis kijelentette, hogy ha volt merszük a nemzet érdekében még a királlyal is szembefordulni, lesz majd bátorságuk, ha k*dl erőszakkal is megakadályozni, \Vázsonyiék radikális iránya surranjon a budapesti városház Nem kell túl nagy jelentőséget tulajdonitani az eféle fenegyerekes el­szólásoknak, hiszen felelőtlen helyről hadsereg nélküli hadvezéri önjelölttől jön, akinek elvbarátaival szemben ott áll a szilárd és igazságos államhatalom s ennek felelős kormánya, amelynek mindenkor megvolt ésimeglesz ereje és elszántsága hozzá, hogy a polgá­rok szabadságát és szabad vélemény- nyilvánitását bárhonnan jövő táma­dással szemben erélyesen megvédel­mezze. A nyílt erőszak emlegetése kétség­telenül forradalommal való fenyegető­zés, mely azonban eltévesztette hatását, mert ahelyett, hogy lelkesedésre gyúj­tana, minden józan emberben csak megerősíti azt a hitet, hogy amig ilyen lobbanékony és meggondolatlan lelkek és népvezérek agitálnak az nrs7Hcrhfln a knrmánv nam hairvhatia el helyét. Elvártuk s örömmel kons­tatáljuk, hogy az országos közvéle­mény eme várakozásában egy pilla­natra sem csalódott a tekintetben, hogy Bethlen István gróf miniszter- elnök haladéktalanul kellő értékére szállította le a Gömbös-féle folyósói egzaltáció valódi értékét s hangosan, hogy a külföld is hallja és értsen belőle, utasította vissza az erőszakos­kodással fenyegetőző felelőtlen jobb­szélső ellenzéki hangot, rámutatván arra, hogy van még a magyar kor­mánynak hatalma és erólye fellépni és lehetetlenné tenni minden rend­bontásra irányuló titkos és nyílt törekvést! A belüéyniniszter a gyulai városi kölcsönről. (Saját tudósitónktól). A magyar városo­kat most főképpen az a kérdés foglalkoztatja, hogy az állam mintájára maguk is nagyobb kölcsönöket vegyenek fel és beruházásokat létesítsenek. Mint már több Ízben megírtuk, Gyula város polgármestere is tárgyalásokat kezdett a fővárosban egy nagyobb kölcsön felvétele végett, mely elsősorban a vasútvonal meg­építésére, továbbá több közhasznú és kultu­rális intézmény megvalósítására volna szük­séges. Rakovszky Iván belügyminiszter az Egységespártban több képviselő intervenciójára nyilatkozott a városok és így Gyula város által is felvenni szándékolt kölcsönről és annak a nézetének adott kifejezést, hogy a városok érdekében nem látja keresztül- vihetőnek a kölcsön tervét. Az annuitás és kamat, amit a városoknak fizetni kell — a jelenben igen kedvező, (12 százalék) de nem lehetetlen, hogy a pénz után fizetendő kamat pár év alatt a normálisra leszáll és akkor a kölcsöntfelvevő város anyagilag a tönk szélére jut. A belügyminiszter horribilisnek tartja a közvetítő dijakat is, melyet a város háztartása nem fog elbírni. Ma — mondotta a miniszter — a kölcsönvett pénz után mindenki örömmel fizet 12 százalékos kamatot, amikor a ban­kok 30—40 százalékot számítanak fel. Ez a helyzet azonban csak átmeneti és lehet, hogy jövőre már 12 százalék kamat is sok lesz. Husz-harminc évre kölcsönt kötni 12 százalékos kamattal — legalább is merész­ség, hogy ne mondjam — előrelátás nélküli könnyelműség. Ez azonban nem zárja ki, hogy a városok rentábilis vállalkozásokba ne bocsátkozzanak. Megindulnak a gazdasági tárgyalások az összes utódállamokkal. Budapestről telefonálják: Még el sem kéz Jődtek a cseh-magyar gazdasági vonatkozású árgyalások, a kormány máris foglalkozik azzal í gondolattal, hogy az előkészítő tárgyalásokat neginditja a többi utódállamokkal is. Csehország itán jönne Ausztria, Ausztria után Jugoszlávia is Románia, amely államokkal szintén normális iereskedelmi szerződést akar a kormány kötni. Ez a sorrend bizonyos tervszerűséggel állapitta tott meg, mert a pénzügyminisztériumban azt a felfogást vallják, hogy mezőgazdasági termé­nyeink elhelyezése érdekében fontosabb az ipari jellegű államokkal való szövetség megkötése és csak azután kezdik meg a szomszédos agrár­államokkal is a tárgyalásokat. Újéviül megszűnik a kávéházi záróra. Budapestről jelentik: A záróra korlátozásá­nak, illetve a régi rend visszaállításának kérdése már két éve foglalkoztatja a kormányt, azonban mind- ezideig még nem látta elérkezettnek az időt a tel jesen szabad és korlátlan idejű kávéházi és ven­déglői forgalomnak. Uiabban Rakovssku Iván belügyminiszter a főváros előterjesztésére úgy döntött, hogy a kávéházak nyitvatartási korlá­tozását 1925 január elsejétől kezdődően függeszti fel, úgy hogy az idei szilveszteri éjszakával nyí­lik meg ismét a majdnem egy teljes évtizedig korlátozott kávéházi forgalom.

Next

/
Thumbnails
Contents