Békés, 1924. (56. évfolyam, 1-104. szám)
1924-10-11 / 82. szám
4 Békés Í1924. október 11. Egy gyulai iparos gyáralapltása. A Benkő textilipari r.-t., amelynek Pestszentlőrincen tiz székkel működő kéziszövőüzsme volt, mechanikai gyárrá alakult át. A kéziszövőszékeket eladták és helyükbe 22 mechanikai szövőszéket állítottak fel. A gépek részben újak, részben pedig használtak. Nagyrészt Hartmann-fále szövőszékek, pár darab C, A. Roscher gyártmány, négy darab pedig angol szövőszék. Az uj gyár hosenzeugokat, stuxot, rehhautot és pamutkendőket, általában pamutárut fog készíteni. A részvénytársaság Festszentlőrinc, Garay-utca 16—20 számú telepén teljesen uj, 60 méter hosszú, földszintes gyárhelyiséget építtetett, amelynek egyelőre csak a felét foglalja el az üzem. A gyártást fokozatosan veszik fel és pár nap múlva valamennyi szövőszék üzemben lesz. Az előkészítő és kikészítés! eljárásokat a gyár egyelőre bérben végezteti, januárban azonban úgy az előkészítésre, mint a kikészítésre berendezkedik. Az erre a célra szolgáló helyiségek már fel is vannak építve. A 20—25 munkást foglalkoztató gyár technikai vezetője Benkő József igazgató, a kereskedelmi vezetés ifj. Benkő János igazgató kezében van. Élelmiszer a hadirokkantuknak. A Hadirokkantuk, özvegyek és Árvák csoportvezetősége értesiti tagjait, hogy kedvezményes árért só, cukor és gyufára — az összeg lefizetése mellett előjegyzést eszközöl. 1 kgr. asztali bó 4900, 1 doboz svéd gyufa 400 és 1 csomag szalon gyufa 600 korona. A Kertváros építő egyesület tagjait október bó 12-én délelőtt 11 órakor a városháza nagytermében tartandó rendkívüli közgyűlésre azon kérelemmel hívjuk meg, hogy tekintettel a tágy fontosságára, azon mindannyian megjelenni szíveskedjenek. Elnökség. A Király mozgószlnházban szombaton és vasárnap az amerikai filmgyártás egyik legnagyobb szenzációja Tarzan, a dzsungel fia című exotikns i'm kerül bemutatásra 2 részben 12 felvonásban. Mindkét rész együtt. A dzsungel mélyén, oroszlánok, tigrisek, elefántok között lejátszódó izgalmas és életveszélyes kalandok rettenthetetlen hőse Tarzan, kit Elmo Lincoln személyesít, a csodás erejű és éppan ezen alakítása révén egyszerre világhírűvé lett amerikai filmművész. Téves költés. A Színházi Élet mai, leg- njabb száma lapunk szerkesztőjének a Békés ben megjelenő regényéről emlékszik meg. A közlemény egy kis tévedését helyreigazítjuk, mert regényütik nem a gyulai Kultúra, hanem a buda- pesti Kultúra irodalmi vállalat kiadásában fog megjelenni. Szerkesztői üzenet. Valtz Ferencné budapesti lakós gyulai rokona egy levélátvótele végett jelentkezzék a szerkesztőségünkben. Dr A L Sajnálatunkra, beküldött cikkét nem közölhetjük. Andor színigazgató Szeged. Megkaptuk. Köszöujük. Magyar közgazdaság Pénz Dollár 77160, Cieh koroua 2280, Lii 429, Angol font 346000, Francia frank 404§, Lira 3340, Dinár 1119, Léva 549, Hollandi forint 29405, Dán korona 12905. Termény TÍ8zavidéki búza 445000—452000, tengeri 375000— 385000, korpa 210000—*•215000 korona bndapesti paritásban. Magyar korona Magyar korona (Zürich) 0.0068 Szorzószám: 17000. Egy dollár 77.160 korona Ércpénz Ezüst 1 koronás 5850, Ezüst 2 koronás 11700, Arany 10 koronás 180000, Arany 20 koronás 360000 korona. A BÉKÉS REGÉNYE. A poigármeiter nr. (Kortörténeti regény) Irta : OROSZLÁNY GABOR. F9 Ez a két ember nyolc évig állt egymással szemben. Egyik a pénzével, eszével, hatalmával, agyafúrtságával hadakozott, a másik az ideálizmusával és a biztos tollával. Egyszer egyik, máskor másik maradt alul. Begyógyithatatlan sebeket azonban ebben az évekig tirtó harcban eddig csak Ferenczi Gábor kapott. Sok számítását húzta keresztül ez a púpos, nyegle újságíró. Már talán államtitkár lehetne, ha ennek a kócos tollrágónak nem volna olyan hegyes, éles a szerszáma. (És olyan igaz). Most ő került alól. A kormánybiztos Öméltósága intézkedett és intézkedésére Grünstem bezárta a szerkesztőség ajtaját — az ügyészség pedig kinyitotta a fogház kapuját. Nagy beteg volt Sárga János. Nem volt sáppadt, sem lázas, sem fájdalmai nem voltak és mégis úgy érezte, hogy a végzet ott settenkedik körülötte. Nagy lelkifájdalom gyötörte. Sárga János elégedetlen volt az élettel és sokszor órákon át elgondolkozott azokon a nehéz és megfejthetetlen problémákon, miket földszinre vetett a feltartózhatatlanul tovább siető óra vagy perc. Sokszor, amikor aludni tért és szemei lecsukódtak — egy láthatatlan kéz felkeltette szen- dergéséböl és nem hagyta nyugodtan pihenni. — Furcsa is ez a világ! — morfondírozott magában. Nincs igazság a földön — sóhajtotta. Máskor meg úgy találta, hogy úgy igaz az élet, mint amilyen. Kell lennie napnak és árnyéknak, világosságnak és sötétségnek, bűnnek és jóságnak. Ha nem volna hamisság, nem volna becse az igazságnak, ha nem lenne rossz, gonosz ember, a becsületnek sem lenne értéke. Sárga János maga-magát vádolta. Nem kellett volna a háború ellen írnia. Hátha a háború lesz az a csodaszer, amely megtisztítja salakjától az emberiséget. Hátha a zivatar után egészséges, tiszta levegő fogja a fertőzött közéletet felfrissíteni. Lehet, hogy szükség van a háborúra, mint ahogyan szüksége van a betegembernek a friss vérre. Sárga János lehunyta a szemét és megálmodta a maga különös világát — úgy ahogy ö azt elképzelte s ahogy szerette volna látni. Tele volt a lelke tiszta idealizmussal és gyermeki naivsággal. A mesében sincs olyan város, ahogy ő Marosvárt szerette volna látni. Szépnek, nagynak, magyarnak. Benne az embereket hazafiaknak, jellemeseknek, büszkéknek és lovagoknak. A nőket vallásosaknak, jóknak, önfeláldozóknak. A közéletet tisztának s a szellemet demokratikusnak. Ehelyett azt tapasztalta, hogy a férfiak vásárra dobják becsületüket, hogy jómódban élhessenek, az asszonyok erkölcstelenek, a közélet tele van kínos botránnyal és panamával s a szellem pedig, mely ebben a városban felülkerekedett, nemzetietlen, bűnös és halálosan beteg. Pedig, vajha hires volt ez a város. Férfiai hősök. Asszonyai királynők. Harcosak, vitézek, székelyek. De jött egy idő — a Ferenczi Gáborok korszaka, amikor egy csapásra megváltozott Marosvár képe. Az erdélyi kis székely város a nagy világvárosok életét kezdte utánozni. Az egyszerűséget, a puritánságot felváltotta a fény, a pompa. Hatalmas báltermek épültek, kaszinók, éttermek, mulatóhelyek, aranycifrás házak, bérpaloták, csak a templomok falait nem javította, nem gondozta senki. A hivatalokban elvétve lehetett egy-egy tisztviselőre reáakadni. A férfiak vadásztak, vagy hetekig tartó lumpolásaikat pihenték ki. Az asz- szonyok bálákba jártak, vagy estélyt adtak s a versenyzésben nem volt határ. A kávéházakban és éttermekben mindennap délelőtti zene -és délutáni tea volt, melyen találkát adott egymásnak a flörtölni vágyó közönség. Férfiak gymnazista fiukkal, anyák serdülő leányaikkal. Az egész városban három emberről tudtak, aki nem volt adósa a marosvári Takarékpénztárnak. Ha az első váltó lejárt, egy nagyobbal fizették a tőkét és a kamatot. Egy ploesti bojár magához váltott egyszer egy ilyen váltót s amikor az asszony várta, hogy szerelméért mivel fog kedveskedni az oláh gavalDr. TAKÁCSY LAJOS városi tiszti orvos, volt kórházi belgyógyászati alorvos rendeléseit Árpád-utca 18. szám alatt megkezdte. 94$ 3-3 lér — majdnem elájult, hogy a férje váltójával fizetett Az asszony idegrohamában összetépte a váltót, de volt még annyi lélekjelenléte, hogy a bojárral egy újat Íratott alá. Minden napnak meg volt a maga pikáns, sokszor szörnyű, vagy tragikus szenzációja. A váló- pörök tiz bírót foglalkoztattak. A leánynevelőintézetet be kellett zárni, mert a tanárok viszonyt folytattak a növendékekkel. A Kaszinókban olyan szemérmetlenül ment a hamis játék, hogy a klub szolgája fölmondott. Egy husztagból álló deputáció tisztelgett másnap a kaszinó Jánosánál, hogy maradásra birja. A deputáció minden egyes tagja nagyobb összeggel tartozott neki, hát „Zsán“ kegyesen visszavonta lemondását. A városnak öt év alatt 12 fogata volt és száz millió adóssága. A városházán külön nyolc tisztviselő dolgozott azon, hogy a tőkék és törlesztési határidők nyilvántartassanak. Minden tanácsosnak másszinü szobája volt — ugyanolyan szinü bőrgarnitúra és szmirna Dr. Ferenczi polgármester egy kékselyem szobában trónolt és székének támlájába bele volt vésve az ősi Marosvár címere, amint egy vitéz egy lángoló szivet nyilaz keresztül. Szegény, szerencsétlen, magyar város! Senki sem törődött vele, hogy kelet egyik védbástyája sülyed s ma-holnap az «idő elnyeli. Csak Sárga János irta kíméletlen igazsággal komor cikkeit, amelyben a féltés szent tüze égett s amellyel a közönbös, egyben elvakitott polgárságot akarta feltüzelni és egy jobb életre hívni. (Folyt, köv.) NPOHT. Igen érdekes meccsben lesz része a gyulai futballtszerető közönségnek. Mint az idei eredményekből kitűnik, sem a Gyte, sem az Építő* munkások futballcsapata nem ér fel még a Gyac csapatának játéktudásához. Oka ennek az, hogy mindkét csapatnak vannak még gyengébb játékosai, akiknek tudása nem elegendő abhoz, hogy a kiforrottabb technikával játszó Gyac fölényei játékát megakadályozzák. Pedig mindkét csapatnak vasnak jó emberei s ezt mutatják a Gyae elleni eredmények: Gyte 1:5, 1:7. Epitőmunká* sok 0:3. A Gyte mindkét mecosén a Gyac fölényes játéka dacára if tudott gólt rúgni, mig az Epitőmunkások a sikeres védelemre helyezték a fösulyt. Szerencsés gondolatnak bizonyult tehát az, hogy a Gyac vasárnapi ellenfele a Gyte és Epitőmunkások válogatott csapata lesz. Így a két csapat legjobb emberei valÓBzinüleg ellensúlyozni fogják a Gyae jó játékosait, mert a Gyac-nak is vannak természetesen gyengébb emberei. A mérkőzés délután 3 órakor kezdődik, előtte a II. csapatok játszanak. Szerkesztő: OROSZLÁNY GÁBOR Vármegyeház-utea 9. számú és Város- ház-utca 24. szánni házak kedvező fizetési feltételek mellett eladók. Bővebb felvilágosítást ad a kiadóhivatal. 535 27 -• Uhrin Mária női divatterme Kossuth JLajos-u. ÍO. sz. 834 u—|Q Munkácsy Mihály-utca 23. és Ecsedi-utca 2. számú sarokház kedvező fizetési feltételek mellett eladó. Érdeklődni lehet Stéberl András hentesüzletében. 1002 1—* VESZEK: Heremagot, kölesmagot, napraforgót, tökmagot, mákot, diót és mindennemű terményt. Krausz Jenő liszt- és terménykereskedő. Telefon 77. 900 7—*
