Békés, 1924. (56. évfolyam, 1-104. szám)
1924-09-13 / 74. szám
LTL évfolyam 74. sasán». Szombat Aynla, 1924. szeptember 13 Előfizetési árak: Negyedévre helyben és vidéken . . ‘20000 K Hirdetési díj előre fizetendő. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán,tTemplom tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések ésnyiltterek imézendők Kézirat nem adatik vissza Genfi deklaráció. (S) A nemzetek szövetségének tárgyalásai során elérkezett az a nap, amelyen végre hangot adhatott Magyarország íodelegátusa évek óta felgyülemlett keserűségünknek. Az oktrojbékeóta,melynekrendelkezéseit a legnagyobb önmegtagadással, de két- ségbevonhatatlanul becsülettel teljesítettük, nem nyílt aktuálisabb alkalom szóvá tenni sérelmeinket a kisebbségi kérdésben, előadni felfogásunkat a leszerelést illetően és kifejteni kívánságainkat amaz általános óhaj érdekében, hogy a népek testvérisége helyreáliitassék. E három irányban megnyilatkozott okfejtés szorosan összefügg magával azzal a nagy gondolattal, melyet Apponyi nyíltan és minden takargatás nélkül a vitába dobott s amely, hogy valóban nyomot is hagyott a nagyhatalmak illetékes tényezőinél, mutatja a francia félhivatalos Havas-ügynökség jelentése, mely szerint Apponyi gróf beszédének szelleme szemmel láthatóan azt a reményt tükrözte vissza, hogy a nemzetek szövetsége revízió alá veszi a békeszerződéseket. Magyarország abban a pillanatban, amidőn a népszövetség tagjainak soraba lépett, feltételezte, hogy a népek közötti egyenlőség elvén fog minden probléma kezeltetni és megoldatni és így joggal vetjük most fel a kérdést, hogy ami nekünk kötelesség, vájjon kötelességévé tétetett-e a többi államoknak is ? A legyőzött államok leszereltek a békeszerződések értelmében, mert leszerelésük előfeltételeként Íratott elő az általános leszerelésnek. Az% erre tett ígéretek beváltását követeljük s amennyiben ez meg nem történnék, Magyarországnak ki kell jelentenie, hogy reá nézve megsértették a fennálló szerződéseket. Félre kell tehát tenni minden hipokrizist és be kell vallani, hogy nem lehet kívánni belényugvást a jelenlegi állapotokba akkor, ha továbbra is egyoldalúan kezelnek ünnepélyesen tett Ígéreteket és kötelezettségeket. Üdvözöltük Genfben a leszerelés érdekében tett lépéseket, de bejelentettük, hogy az a béke, amely a világ egyetemességének óhaja, mindaddig létre nem jöhet, amig mindenféle kivételes bánásmód a népek körött íd nem tiinik. Lapunk mai «zárna 4 oldal. í50000 aranykorona Békésvármegye háztartási költségvetése. Gyula nem állított ki Szegeden. Nagyszerűen sikerült a szegedi árumintavásár s kiállítás Egy lezüllött uriasszony a fogdában. Megmarad végérvényesen a szorzószám. A pénxügyminiszter nyilatkozata a genfi konferencián. további intézkedésig a fogdába zárták. Dr. Sza- laynét helyzete annyira elkeserítette, hogy a rendőrségi fogdában szublimáttal megmérgezte magát. A szerencsétlen asszonyt nagy kínok között beszállították a csabai kórházba s ha felépül, a zalaegerszegi internáló táborba fogják vinni. Dr. Szalayné egyébként igen jó családból származik, atyja vasúti főfelügyelő volt, ő maga pedig okleveles tanítónő. Dr. Szalag Lászlóné, egy békéscsabai ügyvédjelölt fiatal szép felesége a proletárdiktatúra alatt szerepet vitt Csabán. A vörös uralom bukása után a kissé hisztérikus asszonyt a rend őrség kitiltotta az ország területéről s az asz- szonynak illetőségi helyére, Aradra kellett távoznia. Dr. Szalayné most — állítása szerint — honvágytól gyötörve, visszaszökött Magyarországba és lerongyolódva Békéscsabára érkezett. Itt felismerték és előállították a rendőrségre, hol (Saj. tud.) Megnéztük Szegeden a Baross Szövetség által rendezett árumintavásárt éss kiállítást s beszámolónk elején mindjárt leszögezhetjük, hogy a kiállítás fényesen sikerült. A város határában levő repülőtelepen rendezett kiállításon ott találjuk Kecskemétet, Hódmezővásárhelyt, Orosházát, Makót, Békéscsabát, csupán Gyula város iparosai és mezőgazdái nem állítottak ki. Ragyogó és feltűnően érdekes a mezőgazdaságnak szentelt 3 ik pavilion. Félkilós zöldpaprikák, tizennógykllós dlny- nyék, nynlekitós szőlöfflrlök, óriási fajalmák, ugorkák, paradicsomok, hagymák és zöldségfélék dicsérik Makó, Hódmezővásárhely és Szeged gazdálkodó közönségét. A haszonállatvásáron csak szegedi gazdák vettek részt tájfajta lovakkal, az alföldi vörös disznó óriásira hizlalt példányaival. Nagyon érdekes kiállítás a mezőgazda- sági és ipari gépek tekintetében is. Sok kereskedő és iparos speciális készítményét vitte ki a vásárra s a kiállítást látogató közönség nagy kedvvel vásárolta a szebbnéi- szebb, Ízléses és magyaros produktumokat. A kiállítás folyó hó 14 én zárul be, mikor is a legtöbb kiállított tárgy megvásárolható. A kereskedelmi érdekeltségek már régen követelik, hogy a kormány ejtse el az úgynevezett szorzószámot, s a papirkorona értékét úgy szabják meg. mint ahogy az arany az üzleti életben értékelve van. A helyzet ma az, hogy egy aranykorona hivatalosan 17.000 papirkorona, de a való életben egy aranykorona nem ér 17 000 papír- koronát. Jelenleg egy aranykorona 15 635 papír koronával egyenlő Genfből vett tudósítás most a következőkről számol be : A pénzügyi albizottság tegnap Magyarország pénzügyi újjáépítésével foglalkozott. A bizottság Korányi előterjesztésére elhatározta, hogy a szorzószám rendszerét meghagyja. A bizottság felfogása az volt, hogy Magyarországon az áru- drágaság csökkenni fog. mert a korona belső vásárló ereje követni fogja a külső vásárló erő emelkedését. Dr. Daimel Sándor, a vármegye alispánja elkészítette Békésvármegye jövő évi háztartási költségvetését A költségvetés 150000 aranykoronára van kontemplálva. Ebben az összegben benne van a vármegyei tisztviselők és községi jegyzők nyugdija is. Az alispán a vármegyei számvevőség részére szükséges bútorzat beszerzésére 200 milliót, a testnevelési alapra 50 millió papirkoronát vett fel. A költség- vetés realitását matatja az a körülmény, hogy a vármegyei pótadó mindössze 3 százalékos lesz.
