Békés, 1924. (56. évfolyam, 1-104. szám)
1924-09-10 / 73. szám
«L_ LYI. évfolyam 73. szám. ■ Szerda Clynla, 1934. szeptember ÍO Előfizetési árak: Negyedévre helyben és vidéken . . 20000 K Hirdetési díj előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők| Kézirat nem adatik vissza Egyes szánt ára 1000 korona. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombatonA gyulai iparosság bármikor adott találkozót egymásnak, vagy összehozta őket a közös sors — mindannyiszor sürgetve követelte, hogy a kormány tartsa be Ígéretét és az Országos Kézműves Kamarát állítsa fel. Ma már abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a gyulai iparossággal íentartás nélkül közöljük, hogy az Iposz végre kiharcolta a maga igazát, a kézműves kamara felállítása befejezett tény s ma már arról is számot adhatunk, hogy a kézműves kamara alapszabályai készen vannak. Érdekesnek és közérdekűnek tartjuk az elkészült és jóváhagyásra váró alapszabályt ismertetni, annyival is inkább, mert e tekintetben lapunkhoz többirányu kérdés intéz- tetett az iparos polgárság köréből. Az alapszabály szerint a kézműves kamarának minden ipartestület tagja lesz. Az ipartestületek pedig tagjaik sorába vesznek minden olyan nagykorú férfit és nőt, aki önállóan üz valamilyen képesítéshez kötött kézműipart. Az országos kamarának lesz elnöksége, elöljárósága, bizottságai, rendes-, pót- és kültagjai. Az elnökség egy elnökből, egy fővárosi és egy vidéki alelnökből áll. Az elöljáróságnak tiz tagja lesz: öt vidékről, öt pedig a fővárosból. A kamara tagjai: hatvan rendes, hatvan pót- és tizenöt kültag. A kamara vezetőségét a közgyűlés választja meg, olymódon, hogy negyven rendes és negyven póttagot az ipartestületek választanak. Tizenöt különféle szakma érdekképviseletei azonkívül egy-egy tagot küldhetnek a központi szövetségbe. A kamarai tisztségre csak olyan harminc évnél idősebb magyar állampolgárt lehet megválasztani, aki legalább három év óta üz valamilyen képesítéshez kötött iparágat. Nem lehet iparkamarai tag az, aki meg van fosztva a politikai jogaitól, el van tiltva a tanonctartástól és akit az állam vagy a társadalom rendje ellen elkövetett bűncselekmény miatt elitéltek. A nők pedig azért nem lehetnek tagjai a kézműves kamarának, mert az iparüző asszonyok legtöbbjének nincsen mesteri képesítése. Később majd lehetővé teszik, hogy a képesítéssel bíró iparosnőket is meg lehessen kamarai tagnak választani. A közgyűlésen szavazati joggal bírnak az ipartestületi tagok, tehát minden nagykorú férfi és nő, akik egyúttal közvetett tagjai lesznek a kamarának. A kézműves kamarának első fontos teendője lesz, hogy rendezze az ipari szakoktasás ügyét. A tanonc- és mestervizsgákat rendszeresítik. Lehetővé teszik a segédek továbbképzését. Különféle tanfolyamokat, szakiskolákat létesítenek. Ösztöndíjakat írnak ki. A tehetségesebb segédeket elküldik külföldi tanulmányútra. Kiállításokat rendeznek. Ipartestületi A főispánokat és alispánokat A miniszterelnök-helyettes magához kérte az ország összes főispánjait és alispánjait, hogy velük a közmunkák elrendelésének ügyét tüzetesen megbeszélje. Úgy tervezik, hogy már ösz- szel megkezdik a magyarországi összes utak és hidak javítását. A törvényhatóságik szorult gazdasági helyzetükben nem rendelkeznek a javítás céljaira szükséges összeggel, ezért Vass József miniszter tisztviselők kiképzéséről fognak gondoskodni. Fejleszteni akarják a kézműves szakirodalmat. Ipari statisztikát készítenek. Nyilvántartást fognak vezetni, hogy a termelés egyensúlyban tartásával az iparcikkek kelendőségét szabályozzák. Azt akarják, hogy a közszállitásokban a kisipar kellőképen részesedjék. Kézművesipari anyagbeszerző szövetkezeteketfognak létesíteni. Rendezni akarják a kisipari hitel kérdését. A munkaképtelen és elöregedett kézművesek támogatására ipari betegsegélyző- és nyugdíjintézetet állítanak fel. Amint látjuk, a tervezetet nagy alapossággal dolgozták ki s megvagyunk győződve, hogy a Kézműves Kamara mielőbbi létesítése a kézműves iparra rendkívüli horderejű lesz. ✓ ___ Buda pestre hivta a kormány. elnök helyettes érintkezést keresett a pénzügy- miniszterrel, hogy a törvényhatóságok hitelt kapjanak a közmunkákra. Ma délelőtt a vármegye közigazgatási bizottsága ülést tartott, melyen szintén szóba került a munkanélküliség enyhítésére szolgáló közmunka létesítése. Úgy értesülünk, hogy a kormány meghívására szer dán vagy csütörtökön utazik a fővárosba dr. Kova- csics Dezső főispán és dr Daimel Sándor alispán. Ünnepély a gyulai postahivaflban. Egy postafelügyelö és egy Tegnap, Kisasszony napján szép és megható ünnepség folyt le a gyulai m. kir. postahivatalban. Révész Pál postafelügyelő és Kiss Imre I. oszt. postaaltiszt 25 éve szolgálják az intézményt és ezen idő alatt úgy a postaigazgatóság, valamint a kartársak és a nagy közönség teljes elismerését érdemelték ki. A szegedi m. kir. postaigazgatóság mindkét jubilánsnak elismerő okiratban fejezte ki megelégedését és a fiatal tisztviselők elé, mint példát állította oda a két közalkalmazott negyedszázados munkásságát. altiszt 25 éves jubileuma» A két ünnepeltet a gyulai postahivatal tisztvise- lőikara és személyzete tegnap délelőtt üdvözölte, kiknek nevében Szász Domokos postafőnök mondott beszédet. Mi, a magunk részéről is nagy elismeréssel tartozunk Révész Pál postafelügyelőnek, ki nehéz viszonyok között — több ízben, mint a gyulai postahivatal tulajdonképeni vezetője, törekvéssel és lekötelező udvariassággal szolgálta a közönség eminens érdekeit. Pöi'ösködés egy volt főjegyző és Mezőbeeény község között. Megírtuk nemrégen, hogy Kolozsy Endre volt nemzetgyűlési képviselő és községi főjegyző 590 millió korona erejéig bepörölte Mezöberény községet. A pör azon földek megváltási árából származott, melyeket Kolozsy mint községi főjegyző élvezett, de később ezen földeket a község megváltotta, hogy legyen a mezőberényieknek nagyobb közlegelőjük. Ebben a 'pörösködési ügyben már hallatta szavát a vármegye törvény • hatósági bizottsága is, de nyugvópontra még sem került az ügy Most a gyulai bír törvényszék Is meghozta e pörben Ítéletét s a felperest keresetével elutasította A gyulai törvényszék Ítéletét szombaton tárgyalta Mező- berény község képviselőtestülete s az a nézet alakúit ki, hogy a község megkísérli volt főjegyzőjével perenkivüli egyezségre lépni. Lapunk mai száma 4 oldal. T
