Békés, 1924. (56. évfolyam, 1-104. szám)
1924-08-20 / 67. szám
LVV. évfolyam 67, «Kam Szerda Gyula, 1924. augusztus 30 Előfizetési árak: Negyedén^ helyben és vidéken . . 20000 K Hirdetési dij előre fizetendő. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI É8 KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivataj Gyulán, Templom tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések ésnyiltterek intézendők, Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 1500 korona. Felelős szerkesztő: WOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. Az alföldi katolikusok Gyulán. Nyolcezer vendég. — A pápai nuncius hívei között. — A nagygyűlés lefolyása. — Hódolat a pápának és a kormányzónak. — Diszebéd a pápai követ tiszteletére. (0) A gyulai sivár közéletben, a hétköznapok szürke és uualmas hangulatában végre egy fénysugár. Ez a fénysugár, ez az életet- adó, soha ki nem alvó égi tűz báró Apor Vilmos plébános leikéből szóródott szót, amely az alföld katolikusait munkára hívta. Két örökéletü eszmét szolgált a Gyulára sereglett katolikus magyarok szervezkedő nagygyűlése : as Istent és a hasát. Az Istent, kit bajainkban, szenvedéseinkben, megalázott- ságunkban hívnunk és felkeresnünk kell, — a hazát, mely véres és fájó sebektől szenvedő — gyógyítanunk kell. Ezt a ragyogó, kihatásában nagy jelentőségű és tanulságokban pedig gazdag ünnepséget egy disszonáns hang sem zavarta meg. Mindenki érezte, még a más vallásfelekezetü polgáraink is, hogy a mai nehéz napokban erre a zaklatott lelkű magyarságnak szüksége van. Prohásska püspök mondotta, hogy a nemzetek ugyan nem halnak meg, de van annál rosszabb állapot, amikor haldokolnak. Az isteni gondviselés azonban vissza fogja adni ennek a nemzetnek egészségét, csak szeretni kell az Istent és szeretni kell a hazát. Mi, a kik hü krónikásai vagyunk ennek a magasztos ünnepségnek — elsősorban is a nagy közönség nevében hálánkat tolmácsoljuk a katolikus nagygyűlés főrendezői iránt, kik között Brérn Lőrinc pápai prelátus, kanonok, dr. Zöldi) János egészségügyi főtanácsos, Tancsik Lajos rendőrfőtanácsos, dr. Megyesy Ágoston ügyvéd és Takácsi) Dénes lelkész hatalmas, fel nem értékelhető munkával buzgólkodtak és dolgoztak heteken keresztül. Az egyházi esemény jelentőségét és nagyszerűségét emelte a vármegye főispánjának — Rocacsics Dezső dr.-nak támogató készsége és segítsége. Ez a három nap közelebb hozott az Istenhez, megerősített reményeikben 8 ma már könnyebb szivvel és erősebb bizakodással nézünk a közeli határok felé, melyeken túl epekedő, gyászos magyar testvéreink élnek. * Gyula vezér ősi városában lobogódiszben pompáztak az ntcák. A katolikus nap alkalmából háromszinü nemzeti lobogót és a fehér-sárga pápai zászlókat lengette a szél. Az utcákon minden irányból hosszú, zárt sorokban vonultak fel a szomszédos községek katolikusai, a távolabb: helységekből is 300—400 tagból álló csoportok érkeztek. A gyulai katolikus nap világi elnöke Wenck- hem Dénes Gróf dobozi nagybirtokos, az évszázados belvárosi anyatemplom restaurálására 200 millió koronát adományozott. Hatalmas munkát végzett az ünnep megszervezésében Apor Vilmos béró apátplébános, Brém Lőrinc prelátus, Tancsik Lajos readőrfőtanáeaos, Megyesy Ádoston ügyvéd, Takdcsy Dénes és Szabados Lajos lelkészek, Dobay Ferenc nyomda és lapkiadótulajdonos. A kormányt Breuer István helyettes államtitkár és Kovacsics Dezső dr. főispán képviselték. Már a rpggeli órákban megérkeztek a debreceni, szegedi, kecskeméti, makói, orosházi, békési, békéscsabai, eleki, kétegyházi és a többi községek és városok katolikusai, akik egyházi zászlóik alatt vonultak fel a templomba. Nagymise az anyatemplomban. Az anyatemplom falai, melyeknek másfél évszázaddal ezelőtt rakták le alapjait, már reggel 8 órakor megteltek hívőkkel. Az első misét Apor Vilmos báró mondta. Ezt követte pontosan 9 órakor az ünnepi nagymise, amelyet Glattfelder Gyula Csanádi püspök celebrált fényes segédlettel. Magasztos szentbeszédet mondott Tóth Zoltán, miskolc-alsóvárosi lelkész. — Gyula vezér hős unokái — mondotta — ti álltok itt körülöttem, akik nagy ünnepre virradtatok, a jó édes Anyánk ünnepére. Van egy szó, rövid, alig pár betűből összerakva, de ez oly erős, oly nagy, oly hatalmas, hogy át tndja fogni az egész világot. Ez a sző: Anya, Édes Anya Édes anyára van szükijégünk mindnyájunknak. Édes anyára van szüksége ennek az elárvult, lerongyo ödott, szerencsétlen magyar hazának is. Ez alatt a 3 nap alatt most itt Gyula városában seregszemle lesz. Meg kell mutatnia mindenkinek, hogy cselekedetben, gondolkozásban, érzésben méltó gyermeke annak az Édes Anyának, akinek Szent István ezt az országot felajánlotta. A nagymisével egyidőben ünnepi szentmise volt a józsefvárosi templomban is, amelyet Linden- berger János püspöki helynök, debreceni prépostplébános celebrált. A Göndöcs-emlékünnep. Lapunk múlt heti számában részletesen ismertettük Göndöcs Benedeknek, aki magát >apát, gyulai lelkészének szerette nevezni, életét s nagyarányú tudományos és közgazdasági működését. Születésének százéves fordulója alkalmából kegyelettel adóztak Göndöcs emlékének. Az ünnepen, amely a Göndöcs által a városnak adományozott parkban folyt le, több ezren vettek részt. Az emlékünnepet Németi József emelkedett hangú beszéd« nyitotta meg. Karácsonyi János címzetes püspök Göndöcs apátot, mint a Csanád- megyei Régészeti Társulat megalapítóját, Linden- berger János Göndöcsőt, mint lelkészt, Gaál Imre, mint az Országos Méhészeti Egyesület megszervezőjét jellemezte, Landai János győri iskolai igazgató pedig derűs epizódokat mondott Göndöcs életéből. Az emlékünnepet a gyulai »Erkel Ferenc Dalkör* zárta be a Szózat eléneklésével. Az anyatemplom jnbiláris ünnepe. Délután fél háromkor az anyatemplom felszentelésének százéves fordulóját ünnepelték a katolikus napra ősszesereglett hívek. A templom építését már 150 évvel előbb kezdték, de a török elűzte a népet templomának alapjaitól, amelyeket mecsetté képeztek ki. A törökök kitakarodása után visszatértek a gyulaiak városunkba és befejezték templomuk felemelését, amelyet azonban a tűzvész ismét erősen megrongált. Végre 100 évvel ezelőtt szentelték fel. Az ünnepi vecsernyét ^//«Lőrinc celebrálta, a szentbeszédet pedig Ruszka A. Zoltán dobozi plébános mondotta. — Ezt a templomot — igy szólt — két érzés építette: a törhetetlen ragaszkodás Istenhez és a határt nem ismerő szeretet a magyar hazához. Valahányszor a népek letértek az istenség útjairól, a hanyatlás és pusztulás következett. A modern társadalmat csak a kereszt tövéből felsarjadó hit mentheti meg. A vallásosságot nem lehet elválasztani a haza szeretetétől. A hazaszeretet nemcsak konzervatív, hanem konzerváló erő is. Ez fog bennünket újból erőssé és nagygyá tenni. A Szivgárda ünnepélye, Felemelő és kedves ünnepe volt a Sziv- gárdának is, amely délután 4 órakor kezdődött az anyatemplom melletti téren. Lugosy Gyula dr. ügyvéd megnyitó beszéde után az eleki sziv- gárdisták éneke, majd Király mezey Tibor lapszerkesztő ünnepi beszéde következett. Az ünnepélyt Karjár József budapesti szivgárdista előadása es a gyulai szivgárdisták éneke fejezte be. Szentségimádás egész éjjel. Este hét órakor ismét hatalmas embertömegek vonultak a templom felé : megkezdődött a Szentségimádás, amely egész éjjel tartott Varga Mihály kiskanmajsai apátplebános vezetésével. Az éjfélutáni szentáldozásban mindazok részt vehettek, akik addig nem kerültek sorra. Szakosztályok ülései. Szombaton délelőtt kezdődött a szociális szakosztály ülése Glattfelder Gyula püspök elnöklésével. Az elnöki emelvényen helyet foglalt Frohászka Ottokár székesfehérvári püspök, Horváth Győző kalocsai püspök, Czettler Jenő és Lang Janos nemzetgyűlési képviselők, Tóth Imre, a katolikus kör elnöke, továbbá F. Böhle Kornél. Az első felszólaló Lángí&nos nemzetgyűlési képviselő volt, aki rámutatott arra, hogy a szociális kérdések megoldásánál legfontosabb szerepük a vallásos kérdéseknek van. Kristálycukor 1 kg. 17.400 kor. Kristálycukor finomított I kg. 19.200 ,, Kockacukor kimérve 1 kg. 21.300 „ Kockacukor kartonban 1 kg. 20.800 „ (.apunk mai száma 6 oldal-
