Békés, 1924. (56. évfolyam, 1-104. szám)
1924-08-16 / 66. szám
2 Békés 1924. augusztus 15 Díszbe öltözött Gyula varas A háromnapos ünnep egész programul Ja. Szombaton este érkezik a pápai nuncins és kísérete. — 5000 résztvevő a gyulai alföldi nagygyűlésen. — A pápa áldása. Nagy érdeklődés és fényes ünnepi pompa között fog lefolyni az alföldi katolikusok nagygyűlése Békésvármegye székhelyén, Gyulán. Az ünnepség fényét és jelentőségét emelni fogja a pápai nuncius: dr. Schioppa Lőrinc őeminenciája hozzánk való érkezése, a püspöki kar és a főpapság részvétele, kiknek meghallgatására legkevesebb ötezer magyar katolikus fog városunkba seregleni. Szerencsénk lesz látni és hallani az aranyszáju püspököt, Prohászha Ottokárt és a tudós Csanádi püspököt, dr. Glattfelder Gyulát, ki lapunk vezető helyén frappáns szavakban mondja el, hogy mi is tulajdonképen a katolikus nagygyűlés hivatása és célja. A háromnapos ünnep sorrendje a következő : Pénteken, augusztus 15-én. Délelőtt fél 9 órakor: Ünnepi nagymise az anyatemplomban, Veni Sancte. celebrálja Glattfelder Gyula dr. Csanádi püspök. Szent- beszéd, tartja Tóth Zoltán dr. miskolc-alsó- városi s.-lelkész. Ünnepi szentmise a józsefvárosi templomban, celebrálja Linctenberger János dr. prelátus, püspöki helynök, debreceni prépost-plébános. Délelőtt fél 11 órakor: Göndöes Bene- dek-emlékünnep születésének századik évfordulóján, a Göndöcs-kerti pavillonban. Prológot mond Lauday János diósgyőr-perecesi áll. isk. igazgató. Emlékbeszédet mondanak: Karácsonyi János dr. c. püspök, nagyváradi nagyprépost, a m. tud. akadémia tagja. Lindenber- ger János dr. prelátus, debreceni plébános, továbbá az Orsz. Méhészeti Egyesület kiküldöttje, énekel a gyulai Erkel Ferenc-dalkör. Délután 3 órakor: A gyulai anyátem- plom felszentelése 100 éves évfordulójának jubileumi ünnepe. Szentbeszédet mond Ruszka Á. Zoltán dobozi plébános. Ünnepi vecsernye, celebrálja Brém Lőrinc prelátus-kanonok. Délután 4 órakor: A Sziv-Gárda nyilvános ünnepélye az anyatemplom és a ple- bánia közötti téren. Este 7 órakor kezdetét veszi az éjszaka1 Szentségünádás Vezeti Varga Mihály apát’ kiskunmajsai plébános. Éjjel 12 órakor: Jézus szive ájtatosság. Celebrálja SchvarcZ Gusztáv apát, rákospalotai plébános. Szentbeszéd, tartja Molnár János apát, orosházi plébános. Szombaton, augusztus 16-áu. Hajnali 2 órakor: Szentmise szentáldozással, celebrálja Bezdán József pápai prelátus, Csanádi püspöki helynök. Heggel 7 órakor: Püspöki mise, Szentségbetétei, tartja dr. Horváth Győző kalocsai segédpüspök Délelőtt fél 9 órakor: A szociális szakosztály ülése a Polgári Kör nagytermében. Elnöki megnyitó, mondja Láng János nemzetgyűlési képviselő, világi elnök. A földmunkáskérdés. Előadók: dr. Czettler Jenő egyetemi tanár, nemzetgyűlési képviselő, dr. Tóth Imre, a szegedi Kath. Kör elnöke. Elnöki zárszó, mondja Glattfelder Gyula dr. Csanádi püspök, egyházi elnök. Délelőtt fél 11 órakor: A hitbuzgalmi szakosztály ülése a Békésvármegyei Kaszinó dísztermében. Elnöki megnyitó, tartja dr. Muntyán István szegedi kir. Ítélőtáblái tanácselnök. A tanyai nép lelki gondozása. Előadó Andrássy Kálmán dr. Máv. osztályfőnök. A kath. sajtó. Előadó Vörösváry Ernő ny. táb. esperes. Elnöki zárszó, mondja dr. Horváth Győző püspök, egyház^ elnök. Délután 2 órakor: A kulturális szakosztály ülése ugyanott. Elnöki megnyitó, mondja dr. Lukács György v. b. t. t., nemzetgyűlési képviselő, világi elnök. A család védelme. Előadó dr. Mayer Márton szegedi főgimn. tanár. Elnöki zárszó, mondja Bezdán József prelátus, egyházi elnök. Délután 4 órakor: Női diszgyütés a Vár- megyeháza dísztermében. Elnöki megnyitó, mondja dr. Kovacsics Dezsőné világi elnök. Előadást tart Prohászka Ottokár dr. székes- fejérvári püspök és Farkas Edith alapítványi hölgy, a Szociális Misszió Szövetség főnökasszonya. Elnöki záróbeszéd, mondja Glatt- felder Gyula dr. Csanádi püspök, egyházi elnök. Délután 5 órakor: Férfiak gyűlése a Göndöcs-kerti pavillonban. Elnöki megnyitó, mondja dr. Kovacsics Dezső, Békésvármegye főispánja, világi elnök. Előadást tart P. Bole Kornél domonkosrendi atya, Láng János nemzetgyűlési képviselő, dr. Krüger Aladár ügyvéd, Haller István ny. miniszter, nemzetgyűlési képviselő. Elnöki zárszó, mondja Brém Lőrinc prelátus-kanonok. Este 8 óra 18 perckor: Üi. Schioppa Lőrinc c. érsek, apostoli nuncius ünnepélyes fogadtatása a vasúti állomásnál. Bevonulás. Tűzijáték a nuncius szállása előtt a Maróthy- téren. Este fél 10 órakor: Zeneestély Békés- vármegye székházának nagytermében, melynek műsora a következő : 1. a) Magyar nemzeti imádság, b) Pápai himnusz. Előadja az énekkar. 2. Vieuxtemps: I. és II. tétel a D-moll hegedűversenyből. Előadja Gróh Klára hegedümüvésznő. 3. a) A. Thomas: Ária a Mignon c. operából. b) J. S Bach: Bist Du Bei Mir . . . c) Max Reger: Maria’s Wiegenlied. Énekli dr. Székelyhidyné Marschalkó Rózsi, a m. kir. Öpera tagja. Szünet. 4. a) Schubert: Ave Maria. b) Hubay: Szerenád. c) Vecsey: Valse Triste. d) Schubert: Wiegenlied. Előadja Gróh Klára hegedű művésznő. 5. a) perbáli Hodula István szerzeményei Előd Marcell verseire: Én elátkozott királyfi . . . Te vagy a hajnal . . . b) dr. Koudela Géza szerzeményei: Teller Vince: Meghalt a dal . . . Papp Mihály: Magyar miatyánk. Énekli dr. Székelyfffdyné Marschalkó Rózsi. 6. Czuczor Gergely—dr. Koudela Géza: Riadó. Énekli a 8 szólamu vegyeskar. zongorán kiséri dr. Kovalszky Róbert. A zongoraszólamokat perbáli Hodula István zeneszerző játssza, az énekkart dr Koudela Géza zeneszerző, a budapesti egyetemi templom karnagya vezeti. A műsor egyes számai alatt az ajtók zárva lesznek. TÁRCA. Alföldi harangszó. Az aranykalásszal ékes rónaságon végigzug a harangok óriás riadója. Az Alföld száz fehér tornyában zug és csilingel, riad és imádkozik, busong és ujjong száz harang sziveteligézó szava. A végtelen magyar térségen újra szerbe gyűlnek a magyarok, akiknek ősei ezer esztendeje ezen a rónán alkották eggyé és csalhatatlanná a magyar határt. Akkor harci kürtök zsongása szólította nagy tanácsba a hét törzs minden nemességét. Ma szelíd tornyok ájtatos harangja hirdeti a keresztény szivek nagy gyülekezőjét. Az ezeréves mü összeroppant. Amit fegyver és férfisziv szerzett, ezer év múltán latrok orv hadának zsákmánya lön. De az ezeréves határokon túl, az emberi hitványságon túl és túl áruláson, kislelküségen, múlandó anyagi erőkön él a lelkek évezredekkel dacolni kész láthatatlan egysége. Amit a hét vezér hadja szerzett, most idegenek bitangságára jutott. De amit a Megváltó szelid kedélye alkotott ezen a földön, a magyar krisztusi egyház ezeresztendős valósága büszke méltóságban él és virágzik a csonka országban, az elbitangolt tartományokban, a Kárpátok havas homlokától a fehérfodros kék Adriáig, a dévényi sziklától az erdélyi határhavasokig. Az Alföldre gyűlnek össze most az Egyház hivő gyermekei a magyarnak megmaradt magyar rónára, ahonnan kiindult egykor, most ezer éve, a honalapitás nagy munkája És ahonnan a a diadalmas hit élő erejéből lángot fogva ki kell indulnia a második honalapitás müvének. Az Alföld széttópett országunk szive, a nemzet életének ezeresztendős bölcsője^ ahol a magyar állam megszületett, legyen az a darabja ennek a sarkaiból kifordult világnak, ahonnan visszabillen az élet a maga egyensúlyába, ahonnan ki fog indulni a magyarság ujraszületésének isteni alkotó munkája. Ha vigasztalan esténkben istápot keresünk, forgassuk egy kicsit a történelem könyvét. A megprópáltatások hosszú sora sújtotta ezt a nemzetet. Hibáiért sokszor megbünhödött, de bünhödésében mindig áldást talált. Mert a keserv évtizedeiben, a rabbilincset csörgető évszázadokban, a balsors bus éjszakájában talált mindég magára a nemzeti lélek, amely a boldogságtól sokszor mámorosán támolygott, a jólétben bizakodó volt, a szikrázó naptól sokszor elvakult. Az Isten sújtó keze bármi gyakran nehezedett ránk, mindig újra fel is emelt bennünket. És mindég meggyógyulva, megokulva, egymásra- utalva, az egyetértés drága , erejét újra föllelve keltünk föl a sárból. Ha azt kérdezné valaki tőlünk, mi volt az erő, mi volt a titoktartó talizmán, amely megőrizte balsorsában, bukásában már annyiszor a magyarságot, mi volt az a nagy nemzeti tulajdonsága ennek a kicsiny, testvérieden, magára- hagyatott népnek, amely annyiszor ujjáteremtette, annyiszor talpraállította és képessé tette arra, hogy évszázadokon át a Nyugat kapuját védje öntestével a pogányság ellen ; akkor nem tudnánk mást felelni, csak azt, hogy a magyarságot nagy nemzeti idealizmusa és hatalmas hite teszi nagygyá, vésszel dacolóvá, halálból megujhodóvá. A vitézséget, az államalkotó bölcsességet, az uralkodni és vezetni képes nemzetformáló erőt a honszeretettől kapta örökül ez a nemzet. De hitét, eszmények felé törekvő lelkét a kereszténység ihlete tüzesitette át olyan ragyogóvá, olyan éjek éjszakáját besugárzóvá, olyan ködöt, borút űzőén fényességessé, hogy csüggedés mag ne ülje, lemondás meg ne ölje, balsors ki ne hamvassza sohasem. Az Alföld jó magyar népe megmaradt magyarnak. Az Alföld kalászait nem aratják idegenek. Az Alföld honfoglaló ősök csontját dajkáló földjét nem tapodja bitorlók bocskora. Könnyes szemmel, imádkozó szívvel állunk ezeresztendeje magyar és uj ezredévre is magyarnak megtartott rögén, amelyet annyi jó magyar vér áztatott, melyet annyi magyar szív pora tett olyan dúsan termővé, melyen az ezeréves magyar tragédiának annyi véres felrázása viharzott végig. Ahogyan hallgatjuk, hallgatjuk az alföldi tanyák mélabus harangszavát mára virradóra a madárdalos magyar hajnalon a virradat halovány gyász- fényében fölelevenül a szétváló homálytengerből a fehér tornyok ormán a Jézus keresztje. Lelkünk tükrében ezer év szenvedése, küzdelme, buja és dicsősége néz reánk, mint valami fönséges, büszke és fájdalmas látomás. Óh mennyi, mennyi munka temetkezett a futóhomokba, mennyi szép akarat, mennyi hit, mennyi hősiség viaskodott egy világgal itt. Oh ezen a hajnalon, mikor I liter 14.000 korona Hb3 7—§
