Békés, 1924. (56. évfolyam, 1-104. szám)
1924-08-02 / 62. szám
2 Békés 1924. augusztus 2. Gyula város a IV. lakbérosztályba tartozik. Mennyi aranylakbért kaptak ma a tisztviselők ? JEgy aranykorona 1 “7.000 papirkorona. A lapok közölték már a tisztviselők lakbérét, melyet aranykoronákban utalt ki részükre az állam. Gynla városát a IT- osztályba sorozták. A nyugdíjas tisztviselők egy réssé annyi lakbért kap, mint az aktív szolgálatban levő közalkalmazott minimálisan. Az a nyugdíjas, akinek nincs 15 szolgálati éve — az már csak csökkentett lakbért kap az alább közölt kimutatás szerint. A tényleges szolgálatot teljesítő tisztviselők Gyulán a következő lakbért kapták ma, vagyis augusztus 1-ón rangosztályuk szerint, egy negyedévre. IV. rangosztály 60—65 aranykorona V. » 52—57 « VI. 11 46-52 >1 VII. n 38-43 n VIII. r> 30—35 n IX. n 22-27 Yf X. n 19-25 17 XI. » 14—16 11 Nyugdíjasok, akik 15 évnél kevesebbet szolgáltak: IV. rangosztály 36 aranykorona V * 31 11 VI. V 28 rt VII n 22 it VIII. t* 18 n IX » 13 yf X It 11 rt XI n 10 0 A lakbéreket az állampénztáraknak minden további rendelet bevárása nélkül folyósítani kell, — persze amennyiben az állampénztárban van pénz. Az állampénztár tisztviselői illetményeket még csak szeptember hónapban fizet ki, mert már októberben minden közalkalmazott postatakarók utján fogja megkapni illetményét. T"' '''' ' 11' " 11 1 1 » 1 1 11 "■ ...... ruTirrnriMTii m r 20 00 fóldigénylö van Gyulán. Nyilatkozik Gyula város helyettes polgármestere. Gyula város h. polgármestere lapunk tudósítójának felkérésére a folyamatban levő földigénylésekről a következő nyilatkozatot tette: — Gyulán körülbelül 2000 földigénylő van. Megelőzőleg úgy volt, hogy az igénylőket a dobozi, ujkigyósi, kótegyházai, gyulavári földekből fogják kielégíteni. Miután ezekből a földekből kielégítést nem nyertek, kérték, hogy a Gyulaváros tulajdonát képező földeket vegyék igénybe. Láncsy biró elrendelte Gyula város földjeire a helyszíni tárgyalást, mely e hét elején történt meg. Nekünk az az álláspon • tunk, hogy Gyula város földjeit az Országos Földbirtokrendező Bíróság mentesítse az igénybe vétel alól, már csak azért is, mert az állam a szanálás folytán nagy terhet zúdított a város nyakába. Döntés még nem történt s az egész eljárás még a kezdet stádiumában van. Sok földhözjuttatott eladta a földjét. Láncaey biró tárgyalásai Csabán. Az Országos Földbirtokrendezési Bíróság bókésmegyei megbízottja: Láncsy Lajos dr. gyulai törvényszéki biró Békéscsabára utazott, hogy a múltkoriban megszakadt földbirtokrendezési tárgyalásokat folytassa. A városháza nagytermében már kora reggel számosán jelentek meg a régi földigónylők közül. A tárgyaláson Lánczy biró az OFB. vonatkozó ítéletét ismertette, amiből kiderült, hogy újabban olyan sokan jelentkeztek igénylők gyanánt, hogy az igényjogosultak közül csak kevésnek lehet majd kielégíteni az igényeit. Az igy előállott bajokon valószínűen úgy fognak segíteni, hogy újabb földdarabok igénybevétele iránt tesznek majd javaslatot az Országos Földbirtokrendező Bírósághoz, de ha ennek a kisérletnek nem lenne meg a kívánt eredménye, esetleg telepítés utján fogják elhelyezni a földnólkülieket. Érdekes egyébként, hogy a tárgyaláson több oldalról meglepő panaszok hangzottak el egyes földhözjutottak ellen. Ezek ugyanis hallatlan cselekedeteket engedtek meg maguk - nak, azt, hogy azt a földet, amelyet az OFB . juttatott nekik, mint földnólkülieknek,/'ó árért eladták s essel megint újra földnélküliekké váltak. Akárhány olyan eset is előfordult, hogy az ilyen egyének megint jelentkeztek a földigénylők sorában, sőt nem egy közülök még azt is megtette, hogy kétszer, háromszor Is felvétette magát a földigénylők listájába. Az ilyen visszaélések elkövetőit minden egyéb büntetés mellőzésével azzal sújtják, hogy a névsorból végleg törlik őket, úgy, hogy a nyilvánvalóan rosszakaratú cselekményük leleplezésével végleg elesnek attól, hogy földhöz juttassák őket. A z ítéletben megjelölt földek szétosztása egyébként már rövidesen megtörténik s most már csak az szükséges, hogy ezekre a földekre nézve a birtokbahelyezós megtörténjék. Jégbehütött legyező. Riport a mai Budapestről. Az ország fővárosa szokatlanul csöndes. A nemzetgyűlési képviselők 17.600 papirkorona alapon fölvették három hónapra „csekélyke“ fizetésüket és elutaztak pihenni, üdülni. A kisgazda képviselők a vidéken vannak, a legitimisták Olaszországban, a szocialisták a Duna melletti üdülőtelepen. A pártkörök csöndesek, némák és minden hírrel ellentétben — szó sincs róla, hogy a nemzetgyűlés idő előtt összeüljön. Budapest tehetősebb lakossága is távol van a fővárostól, csak a letört tőzsdések és az agyonszanált tisztviselők vegetálnak odahaza. Legújabb szenzációja Budapestnek, hogy az Ő8Z több fővárosi újságot a sírba tesz. A szerkesztőségekben is megtörtént a szanálás s több fővárosi lapnál redukálták az újságírók számát. Ahol eddig 30-an dolgoztak, most mindössze 10 en maradtak. Budapesti napilapoknál összesen 70 újságírót helyeztek B. listára. Ma Budapesten a legélénkebb és legforgalmasabb hely a pályaudvar. Dacára, hogy a vonat drága, az utasok száma megkétszereződött. Sokan mennek külföldre, Amerikába, de legtöbben Bécsbe utaznak, hol textilárukat igen olcsón lehet beszerezni. Vannak olyan passasérok, akik elnyűtt-foltos ruhában utaznak el és két-három nap múlva teljesen kiöltözve, vadonatúj ruhában utaznak vissza Budapestre — megspórolva a vám és szállítási költséget. A pályaudvaroknak uj és mulatságos személyisége a szabadalmazott legyezőárus. Hangos tőlük a keleti, nyugati és déli pályaudvar. Mint a malom kereke, folyton, szüntelenül, vékonyan és vastagon állandóan ezt darálják : Legyesö, legyesö, Levegőt savaró, Levegőt habaró. Jégbehiitött legyesö . . . Csak a budapesti benszülött érti ezt a buta reklámot. De azért a levegőt zavaró, színes legyező kelendő és úgy fogy, hogy egy legyezőárus elad belőle százat is. Mindenki megveszi, mert tetszik neki az az ostoba hangzavar, melyet ezek a vásári kikiáltók előidéznek. Reklámokban mindig nagy volt Budapest, de ma már hiába. A beszélő kirakatok nem vonzanak közönséget — még azé az üzleté sem, mely az auszlagába élő oroszlánkölyköket ültetett ki. Egyik Rákóczi úti füszerkereskedő kitűnő reklámmal invitálja a közönséget vásárlásra. A kirakatban fűszerből megkonstruált női alak látható. Ruhája rizskása, haja fekete pörkölt kávé» cipője kakaó, kalapja porcukor. Hiába minden ugratás. A közönség nem tud vásárolni, mert nincs pénze. A tisztviselőket azzal csábítják vásárlásra, hogy hitelre adnak a kereskedők árut, vagy azzal, hogy a tisztviselő a júliusi árban 2 pár cipőt kap augusztusban. Mindhiába. A magyar koronára — aranyra és papírra egyaránt reá ült Smith főbiztos ur — egész pereputyjával. Feltűnést keltenek Falus mester plakátjai a Népszövetségi kölcsönről. A fekete falragaszok előtt megáll a budapesti ember és igy morfondíroz : — Belföldi kölcsön, kényszerkölcsön, külföldi kölcsön, népszövetségi kölcsön . . . Hallatlan ! Ezután már csak a temetkezési kölcsön jöhet! . . . Megnyugtató jelenség, hogy az állami épületeket mindenütt renoválják. Privát építkezéseket is lehet látni itt-amott és a felfrissítés és szépítés munkája már észrevehető a forgalmasabb helyeken. jutányos áron számítva tetszés szerinti malomban megerőltetek. Kransz Jenő ,i8Zt és terménykereskedő»* Telefon 77. 321 2»-«
