Békés, 1924. (56. évfolyam, 1-104. szám)

1924-01-30 / 9. szám

JLVI. évfolyam 9« szám Szerda Gyula, 1924« január 30. Előfizetési árai:: Negyedévre helyben vagy vidéken . 6000 K Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KéZOAZDÁSZATI HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek inlézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 200 korona­Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton­IMyolcérás munka» Az uj angol munkáspárti miniszterelnök­nek — mint az angol lapok Írják — egyik legelső intézkedése volt, hogy elrendelte a külügyminisztériumban, amelyet szintén 5 vezet, a nyolcórás munkaidő megtartását. Az angol külügyminisztériumban bizo­nyára nem abból az okból volt szükség a nyolcórás munkaidő elrendelésére, amely ok­ból a munkásság szokta azt követelni, t. i. azért, mert vagy a munkáltatók hosszabb napi munkaidőt kívánnak, vagy a munkásság egy része hosszabb időn át kíván dolgozni. Nem. Itt aligha ilyen esettel állunk szem­ben. Az angol külügyminisztériumban alkal­masint kevesebbet dolgoztak napi nyolc órá­nál és sem a tisztviselőkben nem volt meg a készség a napi nyolcórai munkára, sem az eddigi kormányokban a hajlandóság ennek az elrendelésére. A munkáspárti miniszterelnök azonban, úgy látszik, kevesellette azt a munkát, amit eddig végeztek a külügyminisztériumban, szükségesnek találta, hogy több munkát kö­veteljen a tisztviselőitől és e végből legcél­szerűbbnek találta a munkaidő felemelését. Itt azonban egy nagy tilalomfába ütközött. Ha az angol gyárakban nem lehet hosszabb tartamú munkanapot követelni, mint nyolc­órásat, hát bizonyára nem lehet ennél töb­bet követelni a külügyminisztériumban sem. Mit szólnának a külügyminisztérium tiszt­viselői, akik elvégre szintén munkájuk után élnek, akárcsak a gyárak munkásai,' ha nekik többet kellene doigozniok, mint bármely angol gyár munkásának. Most tehát 8 órát kell naponta dol­goznia mindenkinek az angol külügyminisz­tériumban, akár el lehet végezni ez alatt az idő alatt jól a munkát, akár nem. Nem azt tették a tisztviselők számára kötelességgé, hogy gondosan, lelkiismeretesen végezzék el az állam munkáját, hanem azt, hogy naponta 8 órát dolgozzanak. Aki tehát pontosan be fogja tartani a 8 órás munkaidőt, bárha munkája értéktelenebb vagy kevesebb lesz is, lelkiismeretesebb tisztviselőnek fog tar­tatni, mint aki több és értékesebb munka után esetleg egy félórával hamarabb hagyja abba a munkáját. Már most akadhat-e olyan naiv ember, aki biztosítani akarja az angol miniszter- elnököt, hogy a külügyminisztériumban most már több, jobb, eredményesebb munkát fog­nak végezni. Aligha. Sőt talán inkább azt mondhatjuk, hogy érdemben és minőségben silányabb lesz a teljesítmény. Ide jutunk, ha figyelmen kívül hagyjuk a munka erkölcsi és szociális jelentőségét, ha nem arra neveljük úgy a szellemi, mint a fizikai munkásokat, hogy az összességnek és az összességen keresztül önmaguknak is dolgoznak, hogy nem ennyi vagy annyi órai munkára kötelez bennünket a társada­lom iránti kötelességünk, hanem fizikai és szellemi erőink legjelesebb kifejtésére és ennek csak ott van a határa, ahol a test és szellem épségének és egészségének ve szélyeztetése kezdődik. Az állam jóléte csak ott van biztos alapokra fektetve, szociális Gróf Bethlen István miniszterelnök hétfőn reggel Kállay Tibor pénzügyminiszterrel együtt megérkezett Budapestre. A nyugati pályaudvaron, magának a miniszterelnöknek kifejezett kívánsá­gára, semmiféle fogadtatás nem volt. A lapok megjelent munkatársaival közölte a miniszterei • nők, hogy magához kérette a lapszerkesztőket, mert elsősorban a nyilvánosságot óhajtja tájé­koztatni. Az összehívott sajtókonferencián a minisz­terelnök beszámolójában ezeket mondotta : — A Népszövetségnek a kölcsönre vonat­kozó tervezete tudvalévőén nem tartalmazott semmit a reparáció kérdésére nézve. Magyaror­szágon a közfelfogás ennek folytán az volt, hogy a kölcsön ügyét teljesen szabadon lehet majd tartani a reparációs kérdések komplexu­mától Közben megtörtént a kis antant államainak belgrádi konferenciája, ahol a kis-antant államok állást foglaltak ezekben a kérdésekben, illetőleg megállapították feltételeiket a magyar kölcsön ügyével szemben. Az egyik feltétel az, hogy velünk szemben a jóvátétel kérdése tisztáztassék. Nevezetesen Jugoszláviának voltak bizonyos restituciós követelései, amelyek eddig nem nyer­tek elintézést, illetve eddig nem voltak elintéz- hetők. Ezeknek a tisztázását követelték, mielőtt hozzájárulnának a Népszövetségnek a magyar kölcsön ügyére vonatkozólag kidolgozott terve* zetéhez. A másik feltétel az, hogy a kis-antant államai maguk között kívánták tisztázni a re­parációs tartozások összegét A londoni tárgyalásokon a kis-antant elejtette azt a fenntartását, hogy az évi 10 millióban megszabott terhek nem elegendők és Magyaror­szág nagyobb terhet is elbir. — Másodszor rendeztetett a gyorsabb amortizáció terheként fizetendő hét és fél mil­lió aranykorona kérdése. — Most már arról van szó, hogy Erdélyi Sándor-ut 31. számú Kurtucz-féle lakóház azonnali beköltözéssel és Dö­mény utca 20. számn cementáru ipartelepből két házhely rajta levő épületrésszel eladó. Értekezhetni a számnál. 138 1-2 haladás csak ott lehetséges, ahol a munka­végzés kötelességét nem órákhoz fűzik, ahol a munkát nem a munkaasztal mellett töltött órák szerint, hanem valódi értéke, eredménye, a munkás által tanúsított lelki odaadás mér­téke szerint jutalmazzák. Sem Anglia vál­ságát nem fogja megoldhatni a munkáspárt és az uj angol miniszterelnök Ramsay Macdo­nald, sem a világ válságát senki, aki nem erro az álláspontra helyezkedik a munkával szemben. Magyarország 20 éves amor­tizációs kölcsönt vegyen fel. Lényegileg tehát húsz éves kölcsönről van szó. — Harmadszor teljesen tisztáztuk azt, hogy a béketerhek alatt nem értendők a reparációk, hanem értendők minden más a békéből követ­kező pénzügyi terhei Magyarországnak. Szóbakerült a jegybank kérdésével kapcso­latban agrárköröknek az a kívánsága, hogy hosszabblejáratu váltók is eszkomptálhatók le­gyenek. Erre nézve a Népszövetség kielégítő választ adott és az idejövő bizottságnak feladata lesz, hogy a magyar kormánnyal megállapodjék és különös határozmányokat vegyen fel a Jegy bank statútumai közé. Végeredményben most már az egységet képező és két jegyzőkönyvből és a pénzügyi bizottság jelentéséből álló terv egyhangúlag el­fogadtatott, tehát az összes a konferencián kép­viselt államok részéről, még pedig azzal, hogyha még nem várt esemé­nyek folytán esetleg újabb tárgyalást kel­lene a Népszövetség ma­gyar albizottságának foly­tatni, abban az esetben is ezen a terven többet vál­toztatni nem lehet és az többé szóvá nem tehető. Végső összefoglalásul a miniszterelnök ki­jelentette, hogy most már a kölcsön minden emberi számítás szerint biz­tosítottnak látszik. Csupán a jóvátétel! bizottság dön­tése van még hátra és azt hiszik, hogy a jövő hét folya­mán ez is elkövetkezik. A jóvátételi döntés után sorrendben a Bu­dapestre küldendő bizottság tagjainak a kijelö­lése következik, majd pedig a magyar nemzet­gyűlés felhatalmazása a kölcsön fölvételére. En­nek megtörténte után indulnak meg a tárgyalá­sok a pénzügyi körökkel a kölcsön likvidálásáról. Hir szerint Kállay Tibor pénzügyminiszter jó reményeket fűz ahoz, hogy a kölcsönt sike­rülni fog gyorsan és kedvező feltételekkel el helyezni. Elveszett folyó hó 25-ón, pénteken dél­ben a nagytrafikban egy sárga toőrtárca. Becsületes megtaláló iratokkal együtt szolgál­tassa át Román-utca 1. szám alatt Molnár Ferencnél. t*« f—1 Lapunk mai száma 2 oldal T firil Betűien István éhéi taetelt

Next

/
Thumbnails
Contents