Békés, 1924. (56. évfolyam, 1-104. szám)
1924-06-11 / 47. szám
i 1924. junius 11. Békés 3 Első csabai RÖSENTHÁL- gőzinalmi «ÖLTÉSE BÉL liszt és korpa kicsinyben és nagyban ói íj—* kapható A itTÓDÉJÉBEN (ÍYILV, EBKEL-TÉB. Patronage. A gyulai kir. törvényszék elnökének megkeresésére a letartóztatott ifjú egyének felügyeletére hivatott bizottságba néhai dr. Ladies László helyére a mai közigazgatási bizottsági ülés Ambrus Sándor ny. főispánt választotta meg. Aranyparitásra emelik a trafikot. Ismeretes, hogy a kormány a szanálási akcióval kapcsolatban aranyparitásra kívánja emelni az állami monopóliumokat és közöttük elsősorban a dohány- nemüek árát is. Ahoz, hogy a trafikáruk árai elérjék az aranyparitást, még mintegy 50 százalékos emelésre van szükség, amelyet a pénzügyi kormányzat egyszeri emelés keretében szándékozik elérni. Az emelés, amelyben csupán az az egy vigasztaló dolog van, hogy remélhetőleg már az utolsó is lesz, mint illetékes forrásból értesülünk, a legközelebbi napokban, de minden valószínűség szerint junius hó 15-ig életbe fog lépni. A pénzügyi fogalmazók országos kongresz- SZDSát ünnep másodnspján tartották meg Nyíregyházán, melyen a gyulai pénzügyigazgatóság is képviseltette magát Germans Miklós pénzügyi tanácsossal és Gabányi Bertalan segédtitkárral. A kongresszus tárgysorozatán szerepelt a fizetés - emelés kérdése, a hivatalos órák, főleg pedig a túlórázások és ezek honorálásának végleges és egyöntetű rendezése, a szolgálati szabályzat módosítását célzó javaslat, valamint a pénzügyigazgatás adminisztrációjának a szanálási törvény életbeléptetésével aktuálissá vált problémái, ezek között főleg az adókivetések munkálatainak egyszerűsítése és az állampénztárak átszervezésének személyi vonatkozásai. A kongresszus határozatát memorandumba foglalta és elhitározta, hogy kül- dőttségileg fogja azt átadni a kormányelnöknek és a pénzügyminiszternek. A hírneves Gazdag-cirkasi holnap kezdi el előadásait a Kossuth-céreu felállított hatalmas ponyvasatorban. A műsor kiemelkedő pontjai az Oroszi fivérek, a világ legjobb burleszk akrobatis- táinak szenzációs mutatványai, Solena mint levegő- tündér föllépte, ki 15 méter magasságban végzi produkcióit. Föllépnek Gazdag igazgató és neje mnlovaglók, Pillér az apaesbiciklista stb.; Az előadásokra jegyek egész nap válthatók. Helyárak : Páholyülés 25000 K. Zsölye 22000 K. Elsöhely 16000 K. Második holy 12000 K. Harmadik hely 9000 K. Állóhely 5000 K. Az előadások fél 9 órakor kezdődnek. Hangverseny az Erkel színkörben. A helyi műkedvelő énekkar, amely az anyatemplomban s a Szociális Missziótársulat ünnepélyein való szereplése révén közkedveltségnek örvend, e hó 18-án szerdán este nagyszabású hangversenyt rendez az Erkel színkörben. A hangversenyen Budapestről ének-, zongora és hegedűművészek, Békéscsabáról a 10. honvédgyalogezred teljes zenekara is közre- müködk. Részletes programmot lapunk legközelebbi számában közlünk. Jegyek előre válthatók Dobay János könyvkereskedésében. Épül az orosházi járásbíróság. Az nj orosházi járásbirósági palota építését Koncz Péter hódmezővásárhelyi épitész és az orosházi Hajdú, Baki, Tóth és Bikisán mesterek kapták meg. Értesülésünk szerint a régi épület lebontásához már e héten hozzáfognak és a lebontás után nyomban megkezdik az uj épület építését, melynek őszre készen kell lenni. Vasnlbejárás. Gróf Széchenyi Ferenc egy gazdasági vasút engedélyezését kérte a kereskedelemügyi minisztertől. A vasút Békésföldvárról indal ki és az államvasutak szajoli fővonalának keresztezésén át soványháti és hidasháti majorba vezet. A kereskedelemügyi miniszter ma értesítette a vármegye alispánját, hogy a mütanrendőri bejárás folyó hó 24-ón lesz. Uj fatelep és építési anyag kereskedés Eleken Az eleki építő anyag és fakereskedelmi részvénytársasá? folyó hó 9-én tartott alakuló közgyűlésén kimondotta megalakulását. A részvénytársaság alaptőkéje 50,000.000 korona, mely 100 darab egyenként 500.000 korona névértékű részvényre oszlik. Az igazgatóság tagjai lettek: Löwy Sándor és Lanfer Sindor gyulai fakereskedők, Niedermayer Miksa és Jäger Márton eleki gazdálkodók és kereskedők. A felügyelő-bizottság tagjai lettek : Strifler György és Vilmos eleki gazdálkodók és kereskedők, továbbá Kardos Árpád és Läufer László. Az igazgatóság elnökéül Läufer Sándor választatott meg. A részvénytársaság azonnal megkezdi működését az eleki vasútállomás mellett levő telepén. A >Lórántffy Zsuzsanna Egylet Gyulai Fiókjának Leányköre« által 1924. május 29-én este rendezett műsoros estélyen felülfizettek, illetve adakoztak: A gynlai Iparos öszmnnkásság 100000, dr. Csete József polgármester 60000, Tarkó Gábor 30000, Pettner József tűzoltóparancsnok, Frattininá 25000—25000, Korponaíné 20000, özv. Monori Mihályné, Goldmann Mihály, Kertész Lajos, ifj. Biró György 15000—15000, id. Makrai Smdorné, Erdős István, Kocsis Lász- lóné, Pdksy Sándor 10000—10000, Rnsz Jánosné, Dázsi Mihály, Monori Liszlóné, Jelinek Róza, N. N. 5000—5000, Gyulai Gábor 4000, Szabó N. 2000, Réti Lajos 1000 koronát. Ezenfelül Gróh testvérek egy igás fuvart ingyen teljesítettek, a jegyszedőnők dij nélkül működtek s a kirendelt tűzoltók lemondtak napi dijjaikról. Halás köszöne- lüuket fejezzük ki az itt felsoroltaknak kegyes adományaikért, szives segítésükért. Hálás kŐEzö- netünket fejezzük ki az összes szereplőknek s az estélyen megjelent közönségnek. Jól esett látnunk, hogy a nemes cél érdekében hogy össze tud forrni a magyar társadalom rang és felekezet kü- lömbség nélkül. Isten adja. hogy ez összeforrás állandó legyen. A Lórántffy Zmzsánna Egylet Gyulai Fiókjának elnöksége. A németváros finnepe. Pünkösd hétfőjén a gyulai németvárosi polgárok bensőségteljes ünnepséget tartottak letelepülésük 200 éves évfordulóján. Reggel 9 órakor a németvárosi rom. kát templomban szent mise volt, melyet fényes papi segédlettel Brérn Lőrinc prelátus-kanonok végzett. A főpap az evangélium után a szószékre lépett s vissza pillantást tett a történelmi múltra. Emlékeztette hallgatóit báró Haruckern György Jánosra, aki őseiket Gyulára telepítette, hogy a törökpusztitás helyén kultúrát teremtsenek. Isten Gondviselése vezette őseiket ide s tartotta fenn őket. Ezért hálájuk legelső sorban Istené legyen, azután a magyar hazáé, melynek fiai testvéreknek fogadták őket. A )őpap gondo lata emelkedett formában, ihletett szóval s jó akaró szeretettől eltelve utat talált a hallgatók szivéhez. A szentmise végeztével a népsokaság a templom nyugati oldalán levő kertbe vonult s ahol a zöld gályákkal diszitett emelvény előtt helyezkedett el. Az iskolások énekkara a „Hazádnak rendületlenül“ éneklésével nyitotta meg a népgyülést. Ezután Steib János gyulai német káplán lépett az emelvény előadó asztalához, s a meg jelenteket magyarul üdvözölve, történelmi vissza pillantást vetett a 200 év előtti Pünkösd hétfőre, midőn először imádták a nemzetek Atyját a német telepesek a lakóhelyükül kijelölt Körös ágaktól szegélyezett szigeten. Majd bemutatta a népgyülés szónokait dr. Csepregi Imre eleki esperes-plébánost és dr. Scherer Ferencet, kik közül dr. Csepregi Imre német nyelven szólott az egybegyűltekhez. Előadta, hogy a keresztény Magyarország megalapítója Szent István király fiának Írott intelmeiben kötelességévé tette trónörökösének, hogy a külföldről bevándorló iparosokat s a nép kultúráját emelő telepeseket vegye védelmébe, mert igy remélte a magyarság nyugati művelődésre való emelkedését És védni kívánta az alkotmányt adó szent király a be települőket, mert mintegy prófétai lélekkel előre látta, hogy a magyarság nehéz harcokban meg fog fogyatkozni s nem tudja betölteni az ország területét. Szent István nyomdokain haladt a magyarság, midőn megbecsülte a német telepeseket, akik nem azzal az érzülettel foglalták el a nekik adott városrészt, mint az Amerikát járó németek, kik megvagyonosodva visszatérnek, mert azt nem tekintik hazájuknak. A magyarországi német telepesek „Hasd*-nak tekintették a magyar földet s egyről sem tudunk, aki vagyont szerezve, visszatért Németországba. Német szorgalommal, szóval, munkával, magyarul érző szivvel szolgálták a régi német települtek a Hazát, melyet szolgáljanak azok utódai is. Komoly, higgadt szavait élénk tapssal köszönte meg a közönség németül értő része. Dr. Scherer Ferenc a telepítés történeti vonatkozásait fejtegette. Kutatásai szerint a gyulai első települők a báró Harucker György János hívására würzburgi püspökség és mainzi érsekség területéről jöttek 1724 ben, mig a későbbiek Bajorországból. Ezek hatása látszik a gyulai német dialektuson, mely a bajorhoz áll legközelebb. A telepítésről szóló okmányok a Károlyi levéltárban vannak s reméli, hogy hozzáférve azokhoz, biztos adatok nyomán a németországi rokonokkal összeköttetést lehet találni. Ez összeköttetés magyar szempontból azért fontos, mert sok megrögzött előítéletet oszlat szét a honi állapotainkról való tájékoztatás. Sok okulást nyújtó magyar beszédét élénk tetszéssel fogadta a hallgatóság. Steib Iános káplán hálára buzdította a Józsefváros népét a magyarok iránt, mert azok szerezték e földet, azok védték, azok vére hullása termékenyítette meg földjeiket, melyekből sok helyütt régi felégetett falvak s templomok tégláit, honvédők csontjait hozza felszínre a mélyen művelő ekevas és ásó. A népgyülés a Himnusz hangjai mellett ért véget. Az ünneplés délután folytatódott. Német nemzeti viseletben vonultak fel a józsefvárosi temetőtől a városházáig, melynek erkélyéről dr. Csete József polgármester a betelepültek munkás szereietét, takarékosságát, vallásosságát, mint az utódok részéről is követendő erényeket állította az ünneplők elé, kiket a régi Magyarország visszaszerzéséért folytatott munkára hivott fel. Délután a Göndöcs kertben népünnepély, az esti órákban műkedvelői előadás volt, melyről anyagtorlódás miatt egyik legközeiebbi‘‘számunk- ban fogunk beszámolni. Annyit azonban már most kedves kötelességünk megemlíteni, hogy a németvárosi polgárok történelmi és egyházi ünnepségének nagy sikere Steib János róm. kát. lelkész érdeme. Sierkeszlő: OROSZLÁNY GÁBOR T
