Békés, 1924. (56. évfolyam, 1-104. szám)
1924-06-07 / 46. szám
2 Békés 1924. junius 7. Nagy bajok vannak Romániában. Beszélgetés egy bukaresti nagygyárossal. Néhány nappal ezelőtt az újságok jelentették, hogy Bukarest közelében fölrobbant egy lőszerraktár. Az első hirek szerint a kár megmérhetetlen nagy volt s a robbanás következtében súlyos szerencsétlenségek is történtek. A félhivatalos román lapok — bizonyára utasításra — cáfolni igyekezték a feltűnő és hatalmas robbanást, de a magyar lapok őszintén megírták, hogy ilyen nagy katasztrófa emlékezet óta nem történt Romániában. Emiatt aztán úgy a temesvári, mint a kolozsvári lapokat 3 hónapra betiltotta a román minisztérium. Most alkalmunk volt egy bukaresti nagygyárossal beszélni a romániai viszonyokról. A gyárost, a kinek nevét el kell hallgatnunk, rokonai látogatására Szegedre érkezett a pünkösdi ünnepekre és lapunk szerkesztőjének a következőket mondotta : Az óriási bessz és a hónapokig tartó ellany- hulás a tőzsdei papírokban megszűntnek tekinthető. Főleg a kispapírokat keresik s a vételkedv igen élénk. A szolnoki mg. részvény két hét le forgása alatt megduplázódott, sőt a kétszeres értéknél is magasabbra szökött. Május 20-ikán a szolnoki darabonként 6000 korona volt, — a tegnapi tőzsdén már 14000 korona. Forrásunk szerint ez a mezőgazdasági részvény őszre eléri A béke revíziója. Irta: Horváth Jeni egyetemi tanár. Manapság a világsajtóban sokat beszélnek a béke revíziójáról. Mellete és ellene a legjobb tollú emberek érvelnek és tőle várják a világnak jóra, vagy rosszabbra való fordulását. Szükséges tehát, hogy megismerjük azon lehetőségeket, melyeket a békeszerződések esetleges megváltoztatása maga után vonna. Mindenekelőtt meg kell állapítanunk azt, hogy békerevizió csupán azon a feltevésen épülhet fel, hogy a békeszerződés nem jó, mert jó békeszerződésnek a megváltoztatását nem szokták követelni. Csak épen forma szerint, azért vetjük fel a hihetetlenül hangzó kérdést, hogy a békeszerződés jó-e vagy rossz-e, mert a gondolatmenetnek logikusnak kell lennie. A békeszerződés megalkotói és azok, akik annak csupán előnyeit élvezik, természetesen azt mondják, hogy a békeszerződés jó és semmiféle változtatást nem igényel, ezt csupán a legyőzőitek sürgetik, ami azt mutatja, hogy ők nyugtalanok. A laikus idegen eleinte maga is elhitte az okoskodást, de az utolsó évek folyamán . a külpolitikai helyzet mérlege jelentékeny eltolódást mutat. Az a serpenyő, amelyen a békeszerződések súlyos iratcsomói vannak, egyre könnyebb lett és a magasba emelkedett, a másikba pedig nehéz kövekként hullottak az európai emberiség gondjai és — Tagadhatatlan, hogy Romániában nagy bajok vannak. A szörnyű robbanásról ma már az a vélemény alakult ki, hogy a katasztrófát románok idézték elő. A katonai lőszerbeszerzés körül ugyanis nagy panamák voltak, — a pénz eltűnt, lőszer alig alig érkezett, tehát orosz módra a lőszerraktárt meg kellett semmisíteni, hogy a raktár hiányosságára ne jöhessenek reá. Éttől eltekintve, Románia egy Idő óla vulkanikus hely, mely ekrazlt nőikül is robban. — Minden ellenkező híreszteléssel szemben komolyan állíthatom, hogy Nagyrománia tulhizott országának megmentésére az utolsó erőfeszítéseit teszi. — A beszarábial kérdés még nem érett meg, de mire az acélos búza megérik, — ez a kérdés is aktuális iesz. a névértékét — arany koronában. Keresett kis- részvények továbbá: Czinner szalámi, Merkurfa, Dunaharaszti, Klein szappan stb. Miután a részvényinflació megszűnt s a forgótőke is kevesebb, — érthető, hogy a kis- cimletü részvények keresetté váltak és igy a kisrészvények piacán hossznak kellett bekövetkezni. bajai, melyeknek végső okát a békeszerződések alkották. Mi magyarok, akik mint szerződő fél vagyunk érdekelve a kérdésben, azt látjuk, hogy lassankint az egész világ magáévá teszi az aggodalmakat és egyre lázasabb igyekezettel keresi, hogyan lehetne segíteni a helyzeten. A kérdés egyszerű: meg kell változtatni a rossz békeszerződéseket. Ez a rövid felelet azonban sokkal határozottabb, minthogy azt valóra váltani lehetne. Mert azt nem képzelhetjük el, hogy rögtön összeül egy uj békekonferencia, hogy uj béke- szerződéseket alkosson meg oly formán, hogy az első szerződések határozatainak az ellenkezőjét öntse formába. Ez egyenlő volna felidézésével egy uj világháborúnak, amiért a felelősséget semmiféle kormány nem volna hajlandó magára venni. Mi határozottan sodródunk ugyan egy általános revízió felé, de úgy, hogy az egyenként szakadó kötelek helyett egyenként fonunk újat, vagy legalább is összeszedjük azokat a fonalakat, amelyekből a régieknél erősebb köteléket lehet fonni, hogy alkalmas időben kezébe adhassuk azoknak, akik az uj szerződéseket diktálni fogják. Mi jól tudjuk azt, hogy bármely elveszett magyar terület visszacsatolását kérni nagyon bajos, talán — külpolitikai okokból — nem is tanácsos, de mi nem kételkedünk abban, hogy valamely területet a lakosság ellenére idegen uralom alatt tartani talán még kockázatosabb dolog. Mi tehát csak állást foglalunk a többi müveit nemzetekkel együtt, egy elvi kérdésben azon az oldalon, hol a szolgasággal szemben a szabadság eszméje áll és az egész müveit világgal együtt arra törekszünk, hogy a huszadik században újraéledő szolgaság helyét a szabadság eszméje foglalja el, tekintet nélkül arra, hogy valamely területen nemcsak magyarok, hanem idegenajku népek is laknak. Ha mi azt óhajtják, hogy valamely terület magyarsága szabad életet éljen, azt az ott lakó idegen ajkuaktól S9m tagadhatjuk meg és ebben a felfogásban óriási erőt képviselünk, mert a szabadság eszméje ma már az egész müveit világon mellőzi a szolgaságot. A Magyarország felosztásában érdekelt államok taktikája nem volt szerencsés, amikor fajrokonaik felszabadítását követelték és igy erőszakolták ki a békeszerződéseket, mert ma már közfogalommá lett az, hogy e felszabadítás a valóságban nem azonos a szabadság fogalmával és mert ezt a meggyőződést épen a felszabadított fajtestvórek kénytelenek elhinteni, miután addig élvezett előnyeiket elveszítették. Az érdekelt kormányok ez ellen azzal érveinek, hogy határaikon belül korlátlan rendelkezési joguk van, mert szuverén államot alkotnak, ez azonban szintén rossz taktika részükről, mert a jövő fejlődés iránya nem az elkülönülés, hanem a nemzeteknek magasabb nemzetközi egységekben való egyesítése; nem az állami anarchia, hanem államközi utón való elintézése a felmerült ellentéteknek. Ha tehát általános békét és nyugalmat akarunk, akkor lehetetlenné kell tenni egyes államok obstukcióját, és mivel az igazság hova-tovább több államot egyesit, arra kell törekednünk, hogy a militarista kisebbség ne állhasson ellen annak, hogy az általános békét és nyugalmat biztositó törekvések diadalra juthassanak. A béke revíziója tehát magyar szempontból azt jelenti, hogy a magyar kérdés igazsága mellett a nemzetek többsége tömörüljön, és hogy a szabad nemzetek többsége le- fegyverezze a szolgaságot. Mert csupán az a békeszerződés lehet jó és maradandó, mely szabad népek lelki nyugalmára épül. Bútor hitel! Hálók, ebédlők férfi- .szobák a legegyszerűbbtől a legdíszesebb kivitelig legolcsóbban részletfizetésre is beszerezhetők Mayer István batorraktárában 365 17—» Ráró Wenekheim Béla-atca 7 A. kis részvények duplára emelkedtek. Vezet a Szolnoki mg. Ft.-T. jutányos áron számitva tetszés szerinti malomban megőröltetek. Kransz Jenő liszt- és terménykereskedő. Telefon 77. 321 14—*
