Békés, 1924. (56. évfolyam, 1-104. szám)

1924-05-31 / 44. szám

LVI. évfolyam 44. szám. Szombat Oynla, 1924. május 31. Előfizetési árak: Negyedévre helyben 14000 K Vidékre .... 20000 K Hirdetési dij előre fizetendő. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek ésnyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 1000 korona. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. A sajtótörvény. (§) Általános tapasztalat, hogy a há­ború megkemónyitette a lelkeket, eldurvi- totta az erkölcsöket, uj bűnöket érlelt s nagyon megszaporitotta a bűnösök számát. E tekintetben a bűnügyi statisztika szomorú adatokat tár elénk. Nagyon természetes, hogy az államhatalom e káros kinövések ellen a maga törvényes erejével védekezik s megfelelő törvények alkotásával normális med­rébe igyekszik szorítani a krimiuálitást. Korunknak nemcsak Magyarországon, de az egész világon — főleg azonban a hábo­rúban résztvett államokban mindenütt — jelentkező egyik beteges tünete, hogy a sajtó, amely pedig a polgári szabadságnak egyik sarkalatos eszköze, úgy politikai, mint egyéni szabadságjogok rovására káros elfajulásokat mutat annyira, hogy az eddigi sajtótörvények minden államban megfelelő revízióra szo­rulnak. Szabad sajtó csak szabad államban képzelhető, mert a szabadság maga épen úgy, mint a szabad sajtó, — hatalom. A sajtó e hatalmának azonban nem szabad szemben állania az állam hatalmával, vagy a polgárok szabadságával, mert abban a pilla­natban, amiuőn szabadságával visszaélve, szembefordul azzal az államhatalommal, amely­nek szabadságát köszönheti, ahhoz való jogát önmaga játszotta el. Nem szabad tehát a sajtót oly szuverén hatalomnak tekinteni, amely a sajtószabadság őrre alatt mindenre jogosult. Sajnos, bőven vannak szomorú tapasz­talataink. Bátran állíthatjuk, hogy mai nyo­morult helyzetünk előidézésében is nagy része volt a sajtó egy részének, mert amig fiaink négy fronton szent lelkesedéssel áldozták vérüket hazánk védelmében, addig egyes sajtó­orgánumok nyiltau vetették a tüzes csóvát a szenvedésekben kifáradt és kimerült köztudat gyúlékony nádtetejére. Ennek volt a követ­kezménye a forradalom s végeredményében ezeréves országunk megcsonkítása. Kalapot emelünk a sajtó előtt. Azon sajtó előtt, amely mindig szem előtt tartja azokat a törvényes korlátokat, amelyen belül a betű áldás, de amelyen túl a betű már életet és szabadságot pusztító méreg. Az előtt a sajtó előtt, amely hivatása magaslatán állva, kizárólag az igazságot szolgálja, kritikái­ban szigorúan objektiv, amelyet semmiféle illegitim érdekek nem vezetnek. A sajtónak azonban az a része, amely a követelményekkel ellentétben áll, meg­érdemli, hogy az államhatalom vele szemben a legszigorúbb rendszabályokat alkalmazza. Most, amidőn a kormány a büntető novellával kapcsolatban a sajtójogi vétségek tekintetében bizonyos büntetőjogi szigorításo­kat tervez, a kormány ezen elhatározását mi csak helyeselni tudjuk, s az igazat meg­vallva, csodálkozással szemléljük egyes sajtó­orgánumok felzúdulását a reformterv felett. Hiúsági kérdések is nagy hullámokat vernek, pedig ugyan mi hátrány, vagy sérelem van abban, ha a sajtóvétségek jogi meghátáro- zása s az azokra megállapított büntetési tételek a büntető novellába kerülnek ? Aki sajtó utján büntetendő cselekményt követ el, az államrend és etika szempontjából épen olyan bűnös, mint bármely más bűnöző. Miért tenne tehát ezekkel szemben kivételt a kriminiologia ? És vajon a sajtójogi bűnös­nek nem tökéletesen mindegy, hogy az álta­lános büntetőtörvényekből, vagy pedig egy külün speciális törvényből olvassa rá a biró a büntetést ? Egyes sajtóorgánumok tiltakoznak a tervezett büntetési tételek szigora miatt is. Minket mindez hidegen hagy. A tiszta lelki­ismeret és a bíin kerülése tesz bennünket közönyösekké a szigorításokkal szemben. Legszigorúbb rendelkezése a törvény­javaslatnak, hogy ismételt sajtójogi vétség esetén a bíróság jogot nyer a lapbetiltás kimondására. Kétségtelenül szigorú rendel­kezés. De vájjon nem szolgáltatott-e erre Budapestről jelentik : Ma délben olyan táv irat érkezett a Párisban időző Teleszkytől, amely reményt nyújt arra, hogy sikerül a kölföldi köl- csönelőleg első részletét megkapni. Teleszky már a feltételeket is megsürgönyözte és jelezte, hogy a mai körülmények között jobb ajánlatra számítani nem lehet. Jól informált körökben úgy tudják, hogy Korányi Frigyes már elküldte a beleegyezést tartalmazó táviratot Londonba és Kétegyházáról Írják nekünk : Tegnep dél­után kevés késéssel érkezett be Kétegyházára az Orient Express, mely Bukarestből indult ki és Budapesten keresztül Párisba megy. Kétegyházán 65 percig állott a vonat, mert itt történik a podgy ászvizsgálat. A vonaton mindössze 17 utas utazott, köztük a bolgár miniszterelnök, elégséges okot a lap maga, amidőn eltűrte, vagy módod adott arra, hogy hasábjain egy­másután és ismételve vétséget képező tarta­lommal biró cikkek jelennek meg? Alkotmányjogi sérelemről sem lehet szó, mert elvitathatatlan politikai rezon, hogy az az állam rendjét veszélyeztető orgánum el- némittassék. Természetesen mindig alkotmá­nyos államformára gondolunk, mert csak ilyennek van szüksége törvényre is. A forra­dalmi állam nem alkot törvényeket, a meg­hozottakat felre teszi, s reprezentánsnak egyszerű hatalmi szava maga a törvény. Szofizma tehát a törvényjavaslattal szemben arra hivatkozni, hogy annak törvényerőre való emelkedése esetén egy más irányzatú kormányzat a törvénnyel visszaélhet. Ha a törvénnyel visszaél, akkor nem alkotmányos kormányzat, — s ha nem alkotmányos, akkor félreteszi a törvényt, akármilyen is legyen az. A súlyos esetekben való lapbetiltás nem alkotmányjogi sérelem. És elvégre miért élvezzen egy destruáló lap nagyobb jogokat, mint például egy a nemzet parlamentjében ülő és tanácskozó, s még hozzá mentelmi jogot is élvező képviselő, akitől bizonyos esetekben a szó joga megvonható. Nem kell aggódni! A sajtószabadság érintetlenül megmarad, csak a sajtószabados­ság lesz kevésbé folytatható. Ez pedig úgy a nemzet egyetemének, mint az egyeseknek elsőrendű érdeke. Rendet és biztonságot várunk a kormány- hatalomtól s ebben a munkájában mi szivvel- lólekkel támogatjuk. igy Teleszky és Jakab miniszteri tanácsosok, akik a szükséges felhatalmazásokkal el vannak látva, már a közeli napokban aláírják a szerző­dést az illető bankcsoporttal, úgy hogy a jövő hétfőn már folyósítani fogják a kölcsönelöleg első részletét. — Magának a kétszázötvenmilliós kölcsönnek a jegyzését legjobb esetben junius elején lehet megkezdeni a külföldi pénzpiacon. kinek útja a beszarábiai eseményekkel kapcsola­tos. A bulgár miniszterelnök leszállóit a vonatról és a pályaudvaron várakozó kiváncsi tömeg kö­zött elvegyült s nehány kis leánykát narancscsal kínált meg A bulgár miniszterelnök, mint azt sikerült megtudnunk — Párisba utazott. Hétfőn megkapjuk a külföldi kölcsön első részét. A. bulgár miniszterelnök Kétegyházán. Tiszta búzabéi dupla nullás prizes és kenyérliszt OjW, a legolcsóbb napi áron kapható Ilitől őr ló tt és Kovácsnál Kapunk mai száma 6 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents