Békés, 1924. (56. évfolyam, 1-104. szám)
1924-05-28 / 43. szám
2 Békés 1924. május 28 Gyula. Szeretett bátyánknak Irén és Lajos. Hálás szeretettel Piczi. Isten veled Ella, Luigi Elluska. Szeretett jó Lacinak Géza és Gizi. Szeretett jó rokonnak Stojanovits család. Drága jó öcsémnek Bella néni. A legjobb barátnak Mayer Pálné és családja Mély részvéttel Dobay család. Nagyérdemű szeretett vezérigazgatójának Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület igaz gatósága és felügyelő bizottsága. Felejthetetlen jó vezérigazgató urnák Békésmegyei Takarék- pénztári Egyesület tiszviselő kara Szeretett vezérigazgatónknak orosházi fiókintézet. Felejthetetlen alapítójának és elnökének gyulai Kereskedelmi részvénytársaság. Szeretett elnökének és igazgatójának a Kereskedelmi Re. tisztviselői és alkalmazottai. Nagyrabecsült vezérigazgatónknak a malom tisztviselői és alkalmazottai Felejthetetlen jó vezérigazgató urának Békésmegyei Egyesület Téglagyár alkalmazottai. Felejthetetlen elnökének Sál Fémárugyár Rt. Elnök-igazgatónknak Herbadrog Részvénytársaság. Felejthetetlen alapítónknak Békésmegyei szállítási és fuvarozási vállalat. Szeretett elnökünknek Békésmegyei Kaszinó. Szeretett felügyelőjének gyulai evangélikus egyház. Ladies Lászlónak József kir. Szanatórium Egyesület. Tisztelettel és Kegye lettel József Szanatórium. Igaz részvéttel Gáli Géza és családja. Tisztelete jeléül Stéberl család. Erkel család. Gróf Almássy Dénes. Vármegye. A temetést Szeberényi Lajos békéscsabai ág. ev. lelkész végezte Kemény Gábor gyulai ev. lelkész segédletével. A szertartás után dr Lukács György városunk nemzetgyűlési képviselője, aki mint hü barátja és a Békésmegyei Takarék- pénztár elnöke a temetésre leutazott, — meghatóban búcsúztatta el a derék férfit, mint a lankadatlan munka emberét. Dr. Ladies László valóban n gy ember volt. Mint bankvezér, kissé aggályoskodó, fontolgató cirkumspektus és számitó, de egyben igen jólelkü, segíteni készséges és erősen szociális, vagyis a szó nemes értelmében a társadalmi összesegités embere voit. A gyulai parcellás földek, a máriafalvai uj telep pénzügyi lebonyolítását, részben a szentbenedeki földek parcellázását is ő fináncirozta, nagy támogatója és barátja volt a gyulai Szociális Misszió jótékony intézménynek és saját ág. ev. egyházának is. Most már átköltözött abba a külső városrészbe, ahol a régi történelmi Gyula lakói békén pihennek s amint halad majd az idő madárlátta sírja felett, annál inkább feltűnik, hogy hány helyen nincsen dr. Ladies László Áldás és béke poraidra 1 A vármegyei törvényhatósági bizottság rendes közgyűlése. (1924. május 240 Talán még soha olyan fontos ügy nem feküdt a közgyűlés asztalán, mi at e napon, sem a békés időkben, sun a háború folyamán sem annak lezajlása óta. A mi kis szegény magyar világunk sok-sok megpróbáltatásokat élt át a gyorsan lepergett 10 esztendő alatt s úgy látszik most érkezettel a megpróbáltatások legsulyosabbikához az u. n. szanáláshoz. Ennek egyik ízelítője volt az a kormányrendelet, amely közvetlenül az állandó választmány ülése előtt érkezett le a vármegyéhez s amely az ősi vármegye régi kipróbált, jólbevált járási beosztása felett húzta meg a halálharangot, közölvén a vármegye közönségével, hogy a gyomai járást megszünteti s a többi járást is más beosztásban fogja átszervezni. Nagyon is érthető tehát, hogy a bizottság tagjai — különösen a gyomai járásbeliek — feltűnő nagy számmal jöttek el a közgyűlésre, s a tárgysorozatnak ezen pontját érthető izgalommal is tárgyalták. Tudósításunk a következő. A közgyűlést Brandt Yilmos főispán nyitotta meg pontosan 9 órakor. Bövid üdvözlő szavak után a vármegye főjegyzője ismertette az alispán időszaki jelentését, amelyhez elsőnek Almády Géza szólalt fel. Kifogásolja a mezőgazdasági munkabérek egyenlőtlen megállapítását. így Orosházán nem a minimális, hanem a mix - mális béreket állapították meg. E\ rendben volna akkor, ha a többi járásban is igy volna. Kéri ennek vizsgálat tárgyává tételét. Kifogásolja azután, hogy sok helyen olyanok is kaptak bérletet, akiknek földje van. L;pták L. Pál az utak járhatatlansága miatt emelt szót. Dr. Dumel Sándor alispán nyomban válaszolt a felszólalásokra. A munkabér megállapításra vonatkozó békéltetőbizottság határozata ellen a földmivelési miniszterhez van felebbezásnek helye. Az elhangzott sérelmeket csakis ennek a felebbe- zésnek keretében lehet elintézni. A kényszerbérletek ügye nem tartozik az alispán hatáskörébe. A kívánt vizsgálatot meg fogja tartani. L'pták felszólalására ő maga is megállapítja, hogy az utak járhatatlansága miatt igen sok a panasz. Ennek oka azonban nagyrészt az abnornrs időjárásban is keresendő. A jobb idők beállta most már remélhetőleg meg adja a módját a bajok lehető orvoslásának. Egyébként, ha bárkinek panasza van e tekintetben, bizalommal forduljon őhozzá, 8 amit tad mindent meg fog tenni a panaszok orvoslására. A gyulai vámhivatal átszervezése érdekében a gyulai iparosok és kereskedők által beadott indítvány felett határozott ezntán a bizottság, feliratilag felkérvén a pénzügyminisztert, hogy a gyulai vámhivatalt hatalmazza fel a közúton és vasúton érkező külföldi árak elvámolhatására, nehogy az elvámolások megejtésére Budapestre kelljen utazni, amely csak az árak megdrágulását eredményezi. Ezek után vármegyei főjegyző felolvassa a belügyminiszternek már fentebb ismertetett rendeletét a békéscsabai járás fenntartásának szükségtelensége, a gyomai járás megszüntetésének s általában a járások nj beosztásának küszöbön létele tárgyában. A belügyminiszteri rendelet természetesen érinti az ezen közgyűlés napirendjére kitűzött gyomai járási főszolgabírói állás betöltésének kérdését is, s arra hívja fel a vármegyét, hogy ezen állást ne töltse be, mert a gyomai járás egy-két héten belül megszűnik, s akkor a megválasztott főszolgabírót elbocsátani lesz kénytelen, ami a vármegye nyugdíjalapjának nagy megterhelését vonja maga ntán. Az állandó választmány a belügyminiszter rendeletének szellemében tette meg javaslatát, amelyet azonban a közgyűlés Almády Gáza, Kovács Márton, Christián Kálmán, Haviár Gyula és Csercu3 Mihály felszólalásai ntán nem fogadott el, hanem kimondotta a gyomai járás fenntartásának szükségességét, s megejtette a választásokat is. Dr. Kiss László gyomai főszolgabírót megválasztotta az üresedésben levő orosházi főszolgabírói állásra, s az igy megüresedett gyomai főszolgabírói állásra pedig dr. Pálka Pál szolgabirót választotta meg egyhangúlag. Megválasztattak továbbá szolgalmikká dr. Torkos Kálmán várm. aljegyző főispáni titkár és dr. Jeney Viktor közig, gyakornok tb. szolga- biró is. Betöltötték az üresedésben levő várm, árvaszéki ülnöki állást is megválasztván ezen állásra dr. Fekete László várm. tb. aljegyző h. árvaszéki ülnököt. A vármegye alispánjának javaslatára hozzájárult a bizottság ahhoz, hogy az üresedésben lévő várm. aljegyzői állást nem tölti be, hogy az esetre, ha a gyomai járás tényleg megüresednék, módjában legyen egyik érdemes tisztviselőjének állásba helyezéséről gondoskodni. A választások megejtése ntán elnöklő főispán bejelentette, hogy törvényben gyökeredző jogánál fogva dr. Torkos Kálmánt és dr. Pánczál Józsefet tb. főszolgabirákká, dr. Bulla Sándort várm. tb. főügyésszé és dr. Mszey Lajos tb. járás orvoisá nevezte ki. A Gyula városi főjegyzői választás ellen beadott felebbezés ügy9 is egyik érdekes tárgya volt a közgyűlésnek. Ezen felebbezésre az állandó választmány javaslata az volt, hogy a főjegyzői választás megsemmisítendő; ezzel szemben a bizottság dr. Törők Gábor felszólalására a fellebbezés figyelmen kívül hngyása mellett a választást jóváhagyta. Az állandó választmány határozati javaslata azon alapult, hogy a városok fejlesztéséről szóló 1912. évi LVIII. t.-c.-nek a qualifikációt előíró szakasza alól kivételt statuáló 27. §-a mint megszorító intézkedés kitérjesztőleg nem magyarázható. Ez általános jogi elv mellett tehát Hsilinger Károly adóügyi tanácsnok tekintettel arra, hogy az említett 1912. évi LVIII. t.-c, életbe léptekor csak birtoknyilvántartó volt, az azidőben viselt állásra a 27. § kedvezménye nem vonatkoztatható. Minthogy ezek szerint sem a törvényben sem az ennek alapján alkotott városi szabályrendeletben a rendezett tanácsú városi főjegyzői állásra előirt qnalifikációval nem rendelkezik, tehát a főjegyzői állásra sem jelölhető sem megválasztható nem lett volna a törvény értelmében. Ezzel szemben dr. Török Gábor rámutat arra, hogy az 1912 évi LVIII. t.-c. nem is kedvezményt tartalmazó, hanem a szerzett jogot védő 27-a világosan kimondja, hogy a törvény életbeléptekor állásban levő tisztviselő eme törvényban előirt quilifikáció nélkül megválasztható. Ezt bizonyítja az is, hogy eme kivételt statuáló szakasz további kivételt állapit meg, amikor a tanácsnokokat, ülnököket kiveszi azon tisztviselők közül, akikre ez a 27. {. vonatkoztatható. Tehát okfejtése szerint Hailinger Károly, mint eme törvény életbe léptekor állásban volt gyulai városi tisztviselő törvény szerint is megválasztható volt a város főjegyzőjévé. A gyulai vámos utaknak a város kezelésébe átadása tárgyában is fontos közérdekű határozatot hozott. A kérdéses atak kezelését és bevételeit a város kérelmére a törvényhatóság Gyula város kezelésébe átengedi, s illetőleg a gyulai Megyeház-utcát, Városház-utcát és Kossuth Lnjos-ntcát 6 méter széles kocsipályával kiskőburkolattal véglegesen kiépítteti, ha a város képviselőtestülete jogerős határozatot hoz, amelyben kötelezi magát, hogy a kocsipályák építésével egyidejűleg saját költségén elvégezteti a csatlakozó, valamint a kétoldali padka burkolását, a felszíni csatorna megépítését, a járdák rendezését és helyrehozatalát, az ártézi knt körüli rész parkírozását 8 a jelzett utcák kétoldali fásítását. A kéményseprési alapdijakat a vármegye községeiben a kereskedelmi miniszter jóváhagyásától feltételezetten junins 1-től kezdődőleg 2000 koronában állapította meg a bizottság s ezen dijaknak közadók módjára való behajtását rendelte el. A közgyűlés dacára a 248 pontból álló tárgysorozatnak még az nap a délutáni órákban befejezést nyert. jatánjos áron számítva tetszést szerinti malomban megerőltetek. Krausz Jenő ,isait és terménykereskedő. Telefon 77. 331 i2_*
