Békés, 1924. (56. évfolyam, 1-104. szám)

1924-05-24 / 42. szám

l¥I. évfolyam 4*. szám. Szombat ttjai», 19364. májas 34 Előfizetett árak: Negyedévre heljben 14000 K Vidékre .... 20000 K Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, T.Í URADALMI ÉS KflZMTDÄRZATI HETILAP. .Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiluerek intézendők, Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 1000 korona. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton Katolikus nagygyűlés Gyulán. A gyulai katolikus hitélet minden idő­ben magas színvonalon állott, a legújabb időkben pedig oly kimagasló jeleit látjuk a katolikusokat mindenkor jellemző áldozat- készségnek, melyekből a hitélet bensőségére és lokozatos emelkedésére következtethetünk. Már a tél folyamán felmerült az az eszme, hogy a 111. katolikus nagygyűlést valamelyik tiszántúli városban kellene ren­dezni. Több városról volt szó s a minden szempontból történt megvitatás során a vá­rosok felett nem sikerült döntő megállapo­dásra jutni. A Gyulán levő katolikus intéz­mények és jótékonysági egyesületek ekkor saját kezdeményezéssel lépéseket tettek, hogy az Alföldnek ezen III. katholikus gyű­lése Gyulán tartassék meg. Az intézőség az eszmét magáévá tette és annak időpont­ját augusztus 15—17-ig bezárólag állapí­totta meg. Erre nézve a debreceni püspöki helynökségtől a jóváhagyás megtörtént. A nagygyűlés vezetősége szervező- bizottságot alakított, mely a részletes programmot most dolgozza ki. A gyűlés fővédnökeit és védnökeit, valamint az előadókat részben már felkérték, részben pedig most kérik fel. A gyűlésre a pápai nuncius is lejön, akinek fogadtatására külön tervet fog a szervező-bizottság kidol­gozni. A szervező-bizottság körleveleket bocsájtott ki az Alföld érsekei és püspökei­hez, hogy a gyűlés sikerét elősegítsék. A nagygyűlésre érkező vendégek elszállásolá­sáról gondoskodás történik. — Meghívják a nagygyűlésre a környékbeli vármegyék katolikus lakosságát is. A nagygyűlés eszméjét és annak mun­kásait már ez alkalommal szeretettel üdvö­zöljük s óhajtjuk, hogy fáradozásukat siker koronázza. Tüntető felvonulások az orosz-román határon. Mintegy 3 hete megakadt az orosz­román tárgyalás. Ennek oka az, hogy a szovjetdelegáció újra felvette a besszarábiai kérdést. A »Vitorul« Írja, hogy Oroszország meghozta a felvonulásokat a mohilev-zsi- tomir-odesszai vonalon is. Eddig komoly határincidens nem történt. Román diplomáciai körökben nem tartják valószínűnek, hogy az orosz hadsereg felvonulása csupán demonstra­tiv jellegű. Romániában különben újra puha­tolóznak az orosz-román egyezmény újra felvétele tárgyában. Artézi fürdőt Gyula városának! Hogy milyen mérvben szedi áldozatait Gyula városában a tüdővész, arról csak annak lehet fogalma, aki a Munkásbiztositó Pénztár orvosai által kiállított recept-gyűjteményt átvizs­gálja. Megdöbbentő, kétségbeejtő a tüdővészesek száma és mégis ezzel az átkos betegséggel szemben úgy viselkedünk, mintha semmit sem kellene tennünk megfékezésére. Hogy ebben a tekintetben mily súlyos mulasztás terhel ben­nünket, elég csak annyit mondanunk, hogy Gyula városának még mai nap'g sincs nyári fürdője. Ma már alig van város, ahol nyári fürdő ne állna a közönség rendelkezésére és ne gondolja senki, hogy a fürdő csupán élvezeti, szórakozási intézmény, elsősorban közegészség- ügyi tényező. Ugyanis a tüdővész nem öröklött betegség, hanem a gyenge, csenevész szervezetet könnyen megtámadó és hatalmába ejtő kór, ellene tehát sikeresen ezzel lehet védekezni, ha gyenge test­alkatú, sápadt arcú, beesett mellű gyermekeinket edzett, erős testalkatúvá fejlesztjük, ezt pedig legolcsóbb és mégis legjobb kúrával: a fürdő zéssel érhetjük el. De sok más betegségnek is a szülő anyja az az eléggé nem kifogásolható mulasztás, hogy közönségünk keveset törődik a teste tisztán­tartásával. Azt hiszi, hogy azzal, hogy a szemeit vizbe mártott ujjaival megtörüli, eleget tett a tisztaság követelményeinek. Ebből a vademberre emlékeztető szokásából ki kell emelni a népet, rá kell nevelni, hozzá kell szoktatni a gyakori fürdéshez. Meg kell győzni arról, hogy a napon­kénti fürdés ép oly szükséges, mint a minden­napi kenyér. Élő példákkal be kell előtte bizonyitanunb, hogy az az ifjú, aki naponként bemártja magát hidegvízbe, a munkában soha ki nem fárad, bőrbetegségbe soha, egyéb betegségbe is igen ritkán esik, arca üde, szeme csillogó, kedélye vidám. Lépjünk tehát azonnal a tettek mezejére, de ne lágymelegen, sőt vállvonogatással, hanem nekigyürkőzve, versenyezve abban, hogy ki tud többet tenni a cél érdekében. Ha vállalkozó nem akadna, aki a maga pénzéből felépítené ezt az oly régóta nélkülözött fürdőt, pedig abban a meggyőződésben élek, hogy tőkéjét jó helyre helyezné el, álljunk össze, egyesítsük anyagi erőnket és részvénytársasági alapon teremtsük meg ezt a fürdőt. Csak ne tétovázzunk, ne aggodalmaskodjunk, lássunk hozzá azonnal, egy-két nap és tegyük le az alapkövet, a többi aztán jönni fog magától. E sorok irója úgy látja legkönnyebben megvalósíthatónak a dolgot, hogy a népkerti pavilion alakíttassák át fürdőházzá, ezzel már a megvalósulás fele útjára érnénk. Sokkal egye­temesebb célt szolgálna a pavilion úgy, mint mai minőségében; a bálák tartására ugyanis minden városrésznek megvan a maga alkalmas helyisége. Jól tudom én azt, hogy ehhez a városi képviselőtestület hozzájárulása szükséges, azon­Tiszta búzából dupla nullás grizes és kenyérliszt a legolcsóbb napi áron kapbató üítöZi Lapunk mai száma ft oldal ban meg vagyok róla győződve, hogy ehez az összlakosság érdekét célzó tervhez minden bi­zonnyal készséggel hozzá fog járulni. A vizet — úgy vélem — a megyeház előtti ártézi kút képes volna szolgáltatni. Ez különben már rész­letkérdés, a fődolog az, hogy az akarat legyen meg a város lakosságában. Az eszme megpendítve, a kocka elvetve, most már rajta ! Dolgozni! Dolgozni! Dolgozni! Ax állam nem fedexi a hadifoglyok hazaszállifási költségeit A nemzetgyűlés újra megalakította a hadifogoly-bizottságot és megállapodott a hazaszállitási akció módjában. E megállapo­dást a belügyminiszter rendeletbe foglalta- A rendelet kifejti, hogy a még mindég Oroszországban élő hadifoglyok hazaszállí­tásának költségét az állam nem fedezheti, erről tehát a hadifoglyoknak maguknak vagy hozzátartozóiknak kell gondoskodni. A külügyminisztérium a hazajönni szándé­kozó hadifoglyok részére útlevelet küld. Szállítási költség 250 svájci frank vagy annak megfelelő angol vagy amerikai valuta. Ha a hadifogoly saját költségén tud haza­utazni, csupán a portóköltséget tartozik megfizetni. A hadifogoly állandó tartóz­kodása szerint az illetékes utlevélkiállitó hatóság tartozik megvizsgálni, hogy a haza­utazó hadifogoly nem kommunista agitátor-e. A hazatért hadifogoly magatartásáért ideig­lenesen két nagykorú férfiúnak kell szava­tosságot vállalni, mely alól az alispán ad felmentést. Megsxünt a postai cenxura. Sok-sok ígérgetés után végre teljesült a sokat hangoztatott kívánság: megszűnt a postai cenzúra. A kormány a minap kiadott rendeletével feloszlatta a postahivatalokba delegált cenzúrabizottságokat. A rendelet értelmében a cenzúrabizottságok nyomban beszüntették működésüket és feloszlottak. Ennek folyományaképpen Budapesten nyolcvan cenzort bocsátottak el. Vidékről is bizott­ságok végleges feloszlásáról számolnak be. Különösen kereskedelmi körök kívánták a cenzúra megszüntetését, mert fölösleges beavatkozásával állandó késéseket és zava­rokat okozott az üzleti levelezésben. Re­mélik, hogy a postai szolgálat gyorsabbá válását eredményezi a cenzúra megszüntetése. ő r 1«11 és Kovácsnál I

Next

/
Thumbnails
Contents