Békés, 1924. (56. évfolyam, 1-104. szám)
1924-05-17 / 40. szám
2 Békés 1924. május 17 konferencia nemcsak hogy meg nem valósította, de gyalázatosán megcsufolta. Egyetlen egy pon - tot azonban sikerült Wilsonnak átmenteni, t. i. sikerült a nemzetek szövetsége intézményének létesítése. Kettős célja van ennek a nagy nem zeti szervezetnek: Célja az, hogy a nemzetek között a megértést fokozza, és a tartós békét a lehetőség szerint biztosítsa. Felállítja azt a tilalmat, hogy háborút indítani nem szabad, mig a nemzetek szövetsége által megindít mdó egyeztetési eljárás befejezést nem nyert. Vagyis az által, hogy hónapokig tárgyalnak afelől, hogy miképen lehetne az ellentéteket kiegyenlíteni, már ez maga nagy garancia arra, hogy a háború nem fog kitörni. Igen fpntos feladatok megoldása vár a nemzetek szövetségére egyéb téren is. P. u, a közegészségügy, közbiztonság, közerkölcsök, leánykereskedelem és ezekhez hasonló kérdések, amelyek minden államnak egyformán nehéz és közösen megoldásra váró nagy kérdései. Igaz, hogy ezeket a nagy feladatokat csak akkor va-^ lósithatja meg a nemzetek szövetsége, ha szabad nemzetek szabad egyesülését alkotja, amit sajnos ma még mondani nem lehet. A nemzetek szövetségeinek első megszervezése olyan gyarló, amely ma még nem alkalmas nagy célok megvalósítására. — Ebbe a szövetségbe ma még a legyőzöttek csak nagy kálvária járás után juthatnak be s ha bejutnak is, a szövetség mai szervezete olyan, hogy nem a közgyűlésnek, hanem a tanácsnak van döntő szavazata, itt pedig a győztes hatalmak vannak túlsúlyban. A szövetség szervezeti szabályainak van egy szakasza, amely azt mondja, hogy a nemzetek követei kölcsönösen garantálják a párisi békében megállapított birtokállományt. Vagyis ez azt jelentené, hogy a trianoni szerződés szent és sérthetetlen. Egy szóval a nemzetek szövetségének mai szervezete hemzseg a hibától, gyarló alakulat, de amely mégis önmagában bírja azt a magot, amely tudatos reformokkal az emberiség boldogulását fogja eredményezni. Minket magyarokat különösen sok csalódás és megalázás ért már a nemzetek szövetsége részéről épen ezen hiányos szervezetből folyólag. De legjobban csalódtunk benne a kisebbségek kérdésében. Külön szerződések köttettek ezen fontos kérdésben, amelyekben a kisebbségek javára bizonyos jogokat kötöttek ki. Sokkal kisebb jogokat, mint amilyeneket a kisebbségek az integer Magyar- országban élveztek. Ezen biztosított jogok dacára a nemzetek szövetsége nem teljesítette kötelességét. Azt a kötelességet állította ugyanis a kisebbségek elé, hogy a mostani kisebbség hűséggel és lojalitással tartozik az uj birtokosoknak. Érre a hűségre azonban szerintem csak akkor kötelezhető az a kisebbség, ha az az állam, a melynek kötelékébe belekényszeritették szintén betartja kötelességeit. Kérdezem, hogy feladata magaslatán áll e az olyan politika, amely a kisebbség hűségét és lojálitását az egyetemes nagy társadalmi érdekek felé helyezi ? A fegyverkezés kérdésében elfoglalt eljárás miatt is elégedetlenek vagyunk a nemzetek sző vétségével, mert a legyőzöttek tökéletesen le vannak fegyverezve, a győzők pedig nem is gondolnak arra, hogy bármily módon is csökkentsék a fegyverkezést. Ennyi csalódás után végre egy eredményt mégis tudunk felmutatni. Egy évi szakadatlan küzdelem eredménye a külföldi kölcsön felvétele. A trianoni békeszerződés ugyanis a magyar állam minden vagyonát lefoglalta a hadi sarc céljaira, ők ezt jóvátételnek hívják. Most végre a nemzetek szövetségének közbejöttével elértük azt, hogy ezeket a zálogjogokat felfüggesztették s ezzel fizetőképesekké lettünk ; és elértük azt is, hogy a reparáció kérdése örökre el van intézve, mert elképzelhetetlen az, hogy a világ képe azalatt a 20 esztendő alatt, amely időre a zálogjogok felfüggesztettek — meg ne változzék. Hölgyeim és Uraim! Kimutattam a nemzetek szövetsége mai szervezetének gyenge oldalait, de kimutattam azt is, hogy helyes reformmal ezt a nagy nemzetközi intézményt ideálissá, a népek áldásává fejleszthetjük. Eddigi tapasztalataink azt bizonyítják, hogy részint az események ereje, de a jobb belátás is lassankint elősegítik a merev bürokratikus szervezetnek egészen uj, az általános béke, jólét követelményeinek megfelelő újjászervezését és miután a nemzetek szövetségének jótékony hatását már is élvezzük, ezért nekünk kötelességü nk azt támogatni. Erre igyekszik a Külügyi Társaság is. Igyekszik ennek a szövetségnek keretében azokat az üdvös reformokat kezdeményezni, amelyekből egy nagy emberi institúció lesz le hetséges, amelynek révén békés utón fogjuk elérni, hogy amit a háborúban elvesztettünk, azt a közel jövőben visszanyerhessük. És minthogy a Külügyi Társaság tőle telhető minden áldozatot meghoz és megtesz ezen nagy célok előbbre vitele érdekében ezért ajánlom jóakaratu figyelmükbe, támogatásukba és kérem, méltóztassa- nak ezt a támogatást meg is adni. jGróf Almásy Erzsébet. Folyó hó 16-án, pénteken reggel verőfényes nap kelt föl Gyula város fölött és jóleső érzéssel indult kiki a maga munkájára. Ezt a jó érzést azonban nagy hirtelenséggel megdöbbenés, fájó érzés és könny váltotta föl. A derült Égből ugyanis villám csapott alá, amely a sziveinket érte és könnyező szemekkel, remegő ajakkal adjuk tovább a szomorú hirt: Almásy Erzsébet grófnő meghalt! — Hihetetlen! Lehetetlen! — hallatszik innen is, onnan is. Hát meg- birt volna a halál ezzel a csupa életet mosolygó, örök tavaszt igérő drága Teremtéssel 1? Nem! Nem! Az nem lehet 1 Nem halt meg az, ki milliókra költé életének gazdag kincseit, — bár napja multi »Nem hallhatott meg, él örökké a mi drága kis Ezzsébet grófnőnk, aki a Jézus szent szivét hordozta magában, aki együtt örült az ömlőkkel, együtt sirt a sírokkal, aki napsugara volt a családi háznak, öröme, büszkesége az övéinek, remeke a jóságos Isten teremtő kezének, angyala e földnek . Ennyi drága kincs miképen semmisülhetne meg ? 1 Nehéz a megnyugvás, nehéz a vigasz- talódás és amikor itt e drága halott fölött könnyezünk, Irgalmas Istenünk! Ne ítéld meg a könnyeket, amelyeket érette hullatunk, hiszen a növény is könnyezik, ha hajtását, szirmát tépik le róla; hát mi hogy ne könnyeznénk, mikor sziveinknek egy da® rabját szakította le a kegyetlen halál ? ! De nem 1 nem szakította le, nem tudta leszakítani, mert él, — él örökké a mi drága Erzsébet grófnőnk a mi szivünkben és őrző, védő angyalként elhaló, de annál behatóbb hangon súgja füleinkbe végrendeletét: »Úgy szeressétek egymást, mint én szerettelek titeket!« 4 * Gróf Almásy Dénest, nejét Károlyi Ella grófnőt és szeretett családját súlyos gyász érte, melyben Gyula város egész közönsége a legmélyebb részvéttel és fájdalommal osztozik. Gyönyörűséges, viruló szép leányuk Almásy Erzsébet grófnő, élete tavaszán, alig 17 éves korában pár napi súlyos szenvedés után Budapesten, -- hová csak pár hét előtt utazott fel, május 15-én éjjel hirtelen és váratlanul elhunyt. Környezete minden emberileg lehetőt elkövetett, hogy az életnek megmenthessék, de ez a leggondosabb ápolás és orvosi kezelés dacára sem sikerült. A kedves ifjú halott temetése május hó 17-én délután 4 órakor fog megtörténni Kétegyházán a család ottani sírboltjába. A magyar-jugoszláv tárgyalások. Belgrádban a magyar-jugoszláv bizottságok kedden délelőtt'tiz órakor tartották a külügy minisztériumban első teljes ülésüket. Az ülést Ninkó Perics volt igazságügyminiszter, a jugoszláv delegáció elnöke nyitotta meg Beszédében utalt arra, hogy a megkötendő egyezményekkel úgy Magyarország, mint Jugoszlávia világosan kifejezésre juttatják azt a szándékukat, hogy a két szomszéd nép között igyekezzenek megteremteni kölcsönösen a jó viszonyt. Azután azt a reményét fejezte ki, hogy a kölcsönös érdekek felismerése révén a tárgyalásokon a bizottságok el fogják érni a kívánt eredményeket, amelyek elő fogják segíteni mindkét nép gazdasági és szellemi fejlődését. Perics szavaira Wodianer báró követ és meghatalmazott miniszter válaszolt. Megköszönve az üdvözlést, kijelentette, hogy a magyar bizottság a legnagyobb örömmel jött a munka megkezdésére, melynek célja, hogy kölcsönös ségi alapon megteremtsék a két szomszédállam kö zött a jóviszonyt. Ezután az albizottságok megalakítására került a sor. Oroszországban az éhes farkasok még a katonai őrjáratokat is megtámadják. Moszkvai jelentések szerint égés z Oroszország területén a háború óta annyira elszaporodtak a ragadozók, de kiváltképen a far kasok, hogy a falusi lakosságot állandóan retteg ésben tartja a fenevadak kiirthatatlan serege A farkasok még a katonai őrjáratokat is megtámadták. A farkas veszedelem az elmúlt érben Vjatka északoroszországi kormányzóságban hihetet len károkat okozott. Ebben az évben 222 lovat, 300 tehenet, 800 borjut, 200 juhot, 180 sertést és több mint 7000 háziszárnyast pusztítottak el a farkasok. Az üzletek házbére. Az üzletek béreinek kiszámítása ugyanazon az alapon történik, mint a lakásoknál is, csakhogy az alapbérnek nem 7, hanem 18% át kell házbérül venni. Pld. ha valaki 1917. évi november hó 1-én évi 1700 korona bért fizetett, ennek negyedévi része 425 korona. Fizet tehát az illető : 1. 425 K. 18%-át 76 5X16000 «= 1,224.000 K. 2. 425 K 2%-át 8 5X16000 = 136 000 K. 3. Kincstári részesedés fejében az 1.224 000 K 25%-át = 306.000 K. Összesen = 1,666.000 K. így értelmezendő a múlt számunkban a 2%-os közüzemi pótlékra vonatkozó számítás is, vagyis a 2% a 100%-os aranyparitás után, nem pedig annak 7%-ában veendő. P. J. Jégkár elleni biztosítását mielőbb kösse meg az Első Magyar Álta- iáuos Biztosító Társaság gyulai C. főfigy- nökségénél (Megyeház-utca 14 ), ahol bár* milyen biztosítást is előnyösen köthet. 453 5-* Női kalap díszítést és átalakítást a legjutányosabb áron elvállal Kurcz Anna kalapdiszitőnö, Zöldág-utoa 28/a. szám. 492 2—8
