Békés, 1924. (56. évfolyam, 1-104. szám)
1924-05-14 / 39. szám
LTI. évfolyam 39. mám Szerda Gyula, 1924. május 14 Előfizetési árak: Negyedévre helyben 14000 K Vidékre .... 20000 K Hirdetési dij előre fizetendő. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÜZGA55DÁSZATI HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 600 korona. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. A Magyar Külügyi Társaság Gyulán. A Magyar Külügyi Társaság, melynek elnöke gróf Apponyi Albert s amely társaságnak a magyar külügyi orientáció térés mezején oly jelentékeny szerep jutott osztályrészéül, május 11 én délelőtt 11 órakor Gyulán, a városház nagytermében tartotta Il-ik országos propaganda gyűlését dr. Lukacs György, a társaság alelnöke Gyula város nemzetgyűlési képviselője vezetése alatt. Az érdeklődő közönség a tágas termet és a karzatot is zsúfolásig megtöltötte Ott láttuk dr. Daimel Sándor alispán, dr. Szakolczai Lajos kir. tszéki elnök, Mátéffy Domokos kir pénzügyigazgató, dr. Zöldy János vármegyei főorvos, Bálint Imre kir. államépitészeti műszaki főtaná esős, Szentkereszty Tivadar kir. tanfelügyelő, Némethy József főgimnáziumi igazgató, dr. Csete József polgármester vezetésében a város minden rendű és rangú polgárainak és lakosainak nagy sokaságát. A gyűlést dr. Lukács György hatalmas beszéddel nyitotta meg. Vázolta a Magyar Külügyi Társaság célját, beszámolt a társaság ed digi működéséről és elért sikereiről s meggyőző érvekkel fejtette ki a Külügyi Társaságnak jövőbeni szükségességét. Részletesen ismertette a Nemzetek Szövetségének nagyszerű célját és tör vénykezési szabályzatát, a trianoni békét és ezen rossz békekötésnek folyományait s a repará dókat A hatalmas szónoklat mély hatást tett s azt a közönség gyönyörteljes figyelemmel fés feszült érdeklődéssel hallgatta. A beszédnek egyes közérdekű részleteit közölni fogjuk. Dr. Lukács György beszéde után dr. Horváth Jenő gyulai születésit egyetemi magántanár, mint gróf Apponyi Albert elnöki titkára és a társaság egyik igazgatója emelkedett szólásra, aki a következő tömör összesített beszédet mondotta: A magyar nemzet külpolitikai érzéke a négyszázados osztrák uralom alatt teljesen elsőn adt, a külpolitikát Magyarország nevében is Ausztria intézte Most, hogy Magyarország ismét szabad is független államá lett, a mai nemzedéknek elsőrendű kötelessége megismerni azt a környező világot, a melyben Magyarország el helyezkedett, hogy annak veszélyei ellen véde kezni tudjon, előnyeit pedig az ország javára értékesítse. Szükséges tehát első sorban mégis merni azt a helyet, melyet Magyarország a békeszerződés utján, az európai államokban elfoglal. A mai napig közzétett titkos akták világánál megállapítható egész világosan, hogy az a tervezet, a mely szerint Magyarországot felosztották, 1915 bői származik, a mikor Masaryk professzor, a cseh köztársaság jelenlegi elnöke az angol kormánytól emlékiratban kérte azt, hogy Csehországot orosz csapatok szánják meg, Felsőmagyarországot Csehország és Oroszország Nyugatmagyarországot pedig Csehország és Szerbia csapatai foglalják el és igy a nagy orosz hatalom utat találjon a Földközi tenger felé. Az angolok védekezni akartak a szlávok előnyomulása ellen és ezért 1916 ban Romániát is bevonva Magyarországot Oroszország, Csehország, Szerbia és Románia között osztották meg Magyarország jelen határait tehát már 1915 ben és 1916 ban kilométernyi pontossággal megállapították és igy jöttek létre azok a határvonalak, a melyek ma is határvonalai Magyarországnak. Ezeket a határvonalakat az 1920 iki trianoni békeszerződés szentesítette, a miből világosan következik először az, hogy a lakossá got meg sem kérdezték, hanem a békeszerződést idegenek alkották meg, másodszor pedig, hogy a párisi békekonferencia e szerint az érdé • kelt lakosság meghallgatása nélkül, pusztán a felosztásban érdekelt kormányok követeléseinek figyelembevételével állapította meg Magyarország felosztását és Csonka-Magyarország jelen határait. A békeszerződés tehát nem kétoldalú szerződés, melyeket mindkét érdekelt fél megnyugvása hozott létre, hanem egyoldalú ultimátum, melyet Magyarországgal fegyveres kényszer alkalmazása mellett Írattak alá. Ezzel azt is megmondottuk, hogy milyen értéke lehet olyan szerződésnek, amelyet az egyik félre ráerőszakoltak és milyen értéke lehet annak a békének, amely az egyik fél teljes megalázására van építve. A magyar nemzet a békét azért fogadta el, mert annak el nem fogadása újabb áldozatokat, talán az egész nemzet megsemmisülését jelentette volna, másrészt pedig abban a reményben, hogy a hatalmak be fogják látni rettenetes igazságtalanságukat és azt idővel orvosolni fogják. Erre szolgált a Nemzetek Szövetsége, a melynek hivatása volt állandó bék„ét teremteni és a melynek alkotmánylevele a békeszerződéssel szorosan egybeforrasztva található. Talán ez legnagyobb hibája is, mert a békeszerződés egy múlt háborút fejez be, a Nemzetek Szövetsége pedig a jövő békét van hivatva előmozdítani. Azért sem volt szerencsés gondolat a franciák tói, hogy a jövő békéjét a múlt háborújának szekeréhez és egy szerencsétlen békeszerződés fenntartásához láncolták oda. — Magyarország azonban a helyzet következményeit levonva, belépett a Nemzetek Szövetségébe, mert azt re mélte, hogy a szabad nemzetek közösségében többet tehet abban az irányban, hogy a békeszerződéstől okozott sebek orvosoltassanak. Egész reménységét és minden bizalmát abban helyezi el, hogy az emberiség Európa rettentő sebeit látva igyekszik megismerni a baj igazi okait és segitségökre lesz a népeknek abban, hogy az a háború romjain melyek ma is kiál tóan látszanak, az egész emberiségnek és minden népnek egyformán megfelelő békét fogja előmozdítani. Ez a béke csupán a népek megnyugvásán épülhet fel és ettől a békétől várjuk rr.i magyarok is, hogy az mindnyájunknak, a kik a béke hibáitól éppen úgy szenvedünk, mint a háború igazságtalanságától, meg fogja hozni sérelmeink orvoslását. Dr. Horváth Jenő után dr. Eöttevényi Olivér vázolta a Külügyi Társaság szervezetét s céljainak elérésére kérte a társadalom támogatását. Végül dr. Csete József polgármester mondott a megjelent társaságnak a város nevében köszönetét és buzdította a közönséget, hogy a társaságot nagy céljainak elérésében anyagi áldozatokkal is támogassa. A Külügyi Társaság javára szánt adományok a polgármesteri hivatalban vétetnek át. A vármegyei közigazgatási bizottság ülése. (1924. május 120 Az ülésen a vármegye főispánja elnökölt. Az alispáni jelentés felolvasása után amely közérdeklődésre igényt tartó eseményeket nem tartalmaz, a vármegye alispánja pótlólag bejelentette, hogy a gyulai állami kórház jelenlegi igazg. főorvosát az ország kormányzója abból az alkalomból, hogy megrongált egészségi állapota miatt nyugalomba vonult — úgy a kórház országos hirüvé fejlesztése, valamint általában a közegész ségügy terén kifejtett maradandó étdemei elisme réséül egészségügyi főtanácsossá nevezte ki. Az igy megüresedett igazgató főorvosi állásra dr. Täufer Emilt a boncoló főorvosi állásra pedig dr. Feldmann Ignácot nevezte ki a Kormányzó ur a népjóléti miniszter előterjesztésére Sebészeti főorvossá dr. Jung Géza, elmeosztály főorvossává dr. Szórády István, belgyógyászati főorvossá dr. Ángyán Károly és szemészeti főorvossá dr. Oláh Emil neveztettek ki a népjóléti miniszter által. A m. kir pénzügyigazgató havi jelentéséből közöljük a következőket. A törvényhozástól nyert felhatalmazás alapján a pénzügyminiszter elrendelte s közszolgáltatásoknak 1924. évtől aranykorona értékben való kivetését. A pénzügyminiszter ezúttal talán utoljára, a mezőgazdáknak kizárólag saját használatukra dohánytermelést engedélyezett és pedig 100 palánta után fizetendő 342,000 korona ellenérték mellett. Az őstermelők igazolványára vonatkozó, korábban kiadott s a legutóbbi közig, bizottsági ülésben dr. Török Gábor bizottsági tag indítványa folytán tárgyalás alá is vett miniszeri rendelet végrehajtását a pénzügyminiszter felfüggesztette s igy remélhetőleg ezen rendelkezés folytán a nyugalom az egész vonalon helyre fog állani. A pénzügyminiszter a forgalmi adóra vonatkozólag kiadott újabb rendelkezése az ügyvédek és kir. közjegyzők forgalmi adójára vonatkozik E rendelet szerint minden ügyvédre 10 millió kereseti alap után 300.000 korona adót kell számítani és igy azon alapon a vármegye területén működő 116 ügyvéd adóalapja 1 milliárd 160 millió korona, melynek adója 34 millió 800 000 korona. Ezt az összeget, mely az ügyvédi kamarával már közöltetett maga a kamara osztja fel az ügyvédek között és az eredményt a pénzügyigazgatósággal május 15-ig közli. Az előírás ennek alapján fog megtörténni A megállapított összeget folyó évi május 31-ig be kell fizetni, ellenesetben a folyó évi junius 1 én terhén netán fennmaradó hátralék 10.000 koronás kulcs alapul vétele mellett aranykorona értékben fog megálla- pittatni és évnegyedenként a naptári negyedet követő hó 15 ig fizetendő és pedig az arra a hónapra megállapított aranykorona értékben. Az első negyedévi részlet 1924 május 31 én fizetendő, melynek elmulasztása miatt április 15 tői számítva minden megkezdett hónapi késedelem után 10% pótlékkal fog beszedetni. A m. kir. közjegyzőkre vonatkozó kötelezettség az előadottakhoz teljesen hasonló, azzal az egyedüli kivétellel, hogy amennyiben a tárgyalás megegyezéssel nem végződik, a közjegyzők a forgalmi adót bélyegjegyekben is leróhatják. Az elmúlt hónap adóbefizetési eredménye 5 443 820.000 korona, de megjegyzi ehhez a pénzügyigazgató, hogy ezen szédületes összeg ellenére is kénytelen volt még 3 és fél milliárd ellátmányt kérni a központi állam pénztártól, hogy a kiadásokat fedezni tudja. A vármegye tiszti főügyészének előterjesztése alapján a bizottság tárgyalás alá vette azokat a nehézségeket, amelyekkel az ország mai leromlott pénzügyi helyzetében az országos betegápolási alap és az államháztartás küzd. Az előterjesztés rámutat arra, hogy tekin télyes értékű ingatlan vagyonokkal rendelkező olyan magánosok is igénylik az őket terhelő kórházi ápolási költségek teljes elengedését, akiknek saját megélhetése a behajtással még érintve sem lehet, annál kevésbbé veszélyeztetve, és hogy a magánosok részéről elengedési okok gyanánt bemondott körülmények az egyes hatósági közegek részéről nem vizsgáltatnak meg azzal a körültekintő lelkiismeretességgel, amelyet az országos betegápolási alap érdeke megkíván. Kimondta tehát a közigazgatási bizottság Tiszta búzából dupla nullás prizes és kenyérliszt jj a legolcsóbb napi áron kaphaté ßdoZ őrlőit és Kovácsnál Lapunk mai száma S oldal.
