Békés, 1924. (56. évfolyam, 1-104. szám)

1924-01-16 / 5. szám

L¥I. évfolyam 5. szám Seerda Cíynla, 1924. január 16 Előfizetési Arak: Negyedévre helyben vagy vidéken . 6000 K Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. .Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dsfcay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 200 korona. Felelős szerkesztő: DOHAI FERENC A vármegyei közigazgatási bizottság ölese. (1024. január 14.) Az ülésen a vármegye főispánja, később a vármegye alispánja elnökölt. Főispán az ülést megnyitó rövid üdvözlő beszédében a bizottság tagjainak boldog újévet kiv&n s működésűkhez az Isten áldását kéri. A felolvasott alispáni jelentés általánosság­ban tudomásul vétetett. A jelentés egyes részei­hez dr. Ladios László bizottság: tag szólalt fel. A közigazgatási bizottság albizottságai mű­ködésének biztosítása ügyében kérdi a vármegye alispánjától, hogy a bizottság által az albizottsá­gok határozatképességeinek megállapításától való eltekintés iránt tett felterjesztésre jött e már válasz ? Az alispán jelenti, hogy a felterjesztés an­nak idején felment, azonban az'díjén lényegbe vágó kérdésekben döntés rövidesen nem várható, annyival kevésbbé, mert ilyen fontos ügyeket miniszteri rendeletekkel nem, csakis törvényhozási utón lehet elintézni, ő nem is vár e tekintetben gyors döntést, neki ezzel a felterjesztéssel csnpán az volt a célja, hogy a felelősség alól mente­sitteBsék. Ladies kéri az alispánt, hogy amennyiben lehetséges, tartassanak be a törvény rendelkezései, kéri a bizottságok összehívását, ők igyekezni fog­nak minden lehetőt elkövetni, hogy az ülések határozatképesek legyenek. A kórház állami kezelésbe átvételével kap­csolatban kérdi, hogy a kórház volt tisztviselőit az állam átveszi-e, illetve az átvétellel azok jogai biztosítva vnnnak-e ? Ezen kérdésre úgy az alispán, mint a főis­pán megnyugtató válaszokat adtak. Ambrua Sándor az oláhok által elvitt gyám­pénztári értékek megsemmisítési eljárása ügyének mikénti állása tekintetében interpellál. Kérdi, hogy az ide vonatkozólag tett felterjesztésre meg­érkezett e már a miniszter rendelete s ha nem, mit szándékszik az alispán tenni, mert szerinte, a törvényhatóságra nézve nem lehet közömbös, hogy ez az égetően fontos kérdés mikor és ho­gyan intéztetik el. Ezen letétek tekintetében a törvényhatóságot az árvákkal szemben teljes anyagi felelősség terheli, viszont miután az állam a vármegyei pénztárak államosításával ezen érté­keket is átvette, a törvényhatóságnak van az állammal szemben kereseti joga. Ha tehát az ál­lam nem tesz semmit, akkor a törvényhatósági bizottságnak kell intézkedni, s amennyiben záros határidőn belül a kormány nem intézkedik, ngy kötelessége a törvényhatóságnak az állam ellen pert indítani. A pénzügyigazgató éa az árvaszéki elnök tájékoztató felszólalásai után a közigazgatási bizott­ság elhatározta, hogy a közigazgatási és árva­letétek közül a direktóriumok, illetve az oláhok által elvitt tömegek megsemmisítése és rendezése iránt korábban tett feliratát megsürgeti, egyben kéri, hogy a miniszter adjon utasítást arra nézve is, hogy mit csináljon az árvaszék olyan esetek­ben, midőn az árvaletétek a kiskornak bekövet­kezett önjogusága folytán kiadandók volnának. A kir. pénzügyigazgató havi jelentésében a többek között bejelenti s a jelentésnek ezt a részét egész terjedelmében közöljük is, hogy a pénzügyminiszter elrendelte azon adózóknak a megadóztatását, akik 1921, 1922. és 1923. évek­ben váltak adókötelesekké és akiknek jövedelme 1922. és 1923. években uj jövedelmi forrósok megnyitása, vagy vagyontárgyak megszerzése által az ötszörösnél, illetve húszszorosnál nagyobb arányban emelkedett. A bevallás határideje 1924. január 15-ben lévén megállapítva, a pénzügy­igazgatóság gondoskodott, hogy minden város ős községben falragaszok és más szokásos módon a felhívás az érdekelteknek tudomására hozassák. Az adóköteles jövedelem minimuma úgy az 1921, mint az 1922. évre 500 aranykoronában van megállapítva, amelynek értéke papir koronában 1921. évre 50000 korona és 1922. évre 150000 korona. A vagyonérték minimuma szintén arany­koronában lett megállapítva és pedig ngy 1921 mint 1922. évre 2000 aranykorona, melynek 1921. évi értéke papirkoronákban 300000 korona, mig 1922. évi értéke 1000000 korona. Ezt az adóalapot ngy számítják ki, hogy az 1921. évi jövedelemnek minden 100 koronája, mig az 1922. évinek minden 300 koronája, az 1921. évi vagyonértéknek minden 150 koronája és az 1922, évinek minden 500 koronája 1—1 arany koronának felel meg. Ezek szerint tehát a jövedelem és vagyonadó kivetése az aranyérték­nek megfelelőig fog megtörténni. Vallomást csakis azok kötelesek adni, akiknek jövedelem és vagyoni értéke a most ismertetett határt eléri, vagy akik az 1921. évi adóztatásnál kimaradtak és végül azok is, kik megvoltak ugyan adóztatva, azonban jövedelmük, illetve vagyoni értékük idő­közben oly tetemesen növekedett, hogy annak következtében uj kivetésnek van helye. A kir. tanfelügyelő olvasta fel ezek után összefoglaló éves jelentését, amelyben a legnagyobb részletességgel számolt be, úgy a tanfelügyelőség múlt évi tevékenységéről, mint a vármegye köz- oktatásügyi állapotáról. A megindult szélesmedrü vitában részt vettek: Török Gábor, dr. Berthóty Károly, Be- liczey Gáza és a kir. tanfelügyelő. Több indít­vány is tétetett így többek között a mai hideg időjárás miatt sűrűn előforduló iskolai mulasztá­sok miatt megindított kihágási eljárások és bünte­tések ellen is hangzottak el panaszok. Az elő­terjesztett indítványok azonban az alispán javas­latára nem fogadtattak el, hanem felkérték a kir. tanfelügyelőt, hogy az elhangzott indítványok értelmében a legmesszebbmenő tapintatossággal járjon el. A t. főorvos, államépitészeti hivatal és a várm.prvaszéki elnök előadmányaik letárgyalása után a gazdasági albizottság, árvaügyi felebbviteli küldöttség és az adóügyi albizottság tartották meg üléseiket. Pánik Szegeden két bank bukása miatt. Szegeden az elmnlt héten két bankbukás, a »Kroó Bank« és a »Forgalmi Bank« bukása va­lóságos pánikot idézett elő a szegedi közönség körében: megrohanták a bankokat s hét nap alatt több mint három milliárd értéket vettek vissza a bankokból. Kroó Lipótot ma átszállították az ügyész­ségre. A bank passzívái mintegy 180 millió ko­ronát tesznek ki, a hitelezőket 30—40 százalék­ban fogják kielégíteni. A Forgalmi Bank R.-t. igazgatója, Bárdos Ignác, csütörtök óta eltűnt a városból. Az igazgatóság csődöt kórt a bank ellen, amit a törvényszék tegnap este már el is rendelt. Megjelenik szerdán és szombaton. Románia és Csehország elismerik a szovjet kormányt? Daca román külügyminiszter kijelentette, hogy legközelebb tárgyalások indalnak meg Ro­mánia és Szovjetország között a szovjetkormány elismerésének kérdésében. Benes cseh külügyminiszter a »Matin« tu­dósítójának azt jelentette ki, hogy kormánya a de facto el fogja ismerni. A de jure elismerésé­nek kérdésében még nem lehet nyilatkozni. Az angol tengeri hadgyakorlatokon elsülyodt egy búvár naszád. Londonból jelentik: Portland közelébea tengeri hadgyakorlatokat tartottak. A tenger igen viharos volt és az L. 24. bavárnaszád összeütkö­zött a Resolution nevű hadihajóval és elsüiyedt. Azonnal megindultak a mentési munkálatok, de ezeket szinte lehetetlenné teszi a viharos időjárás és a búvárok nem tudnak mélyre leereszkedni, önkéntes búvárok vakmerő erőmegfeszitéseket tettek, hogy leereszkedjenek, de fáradozásuk mind- ezideig sikertelen. A hajó személyzetének sorsa nagy mértékben függ attól, hogy milyen sérülé­seket szenvedett a buvárnaszád. A búvárok meg­vizsgálták a »Resolution« hadihajót és baloldalán könnyű sérülés nyomait találták. Ha a naszád csak kevéssé sérült meg, akkor lehetséges, hogy a személyzet még mindig életben van, Levegőjük, élelmiszerük négy napra elegendő. A víz felszí­nén nem találtak olajat, ami arra vall, hogy a naszád fala nem hasadt meg, bár lehetséges, hogy a hullámok elsodorták a kiömlött olajat. Kisértetjáras a Moszkvai Kremlben. Mint olvassak, a moszkvai Kremlt őrző vő- röskatonák sztrájkba léptek és semmi áron sem hajlandók őrségbe állani. A sztrájk oka ugyan­csak különös és rávall a babonás oroszra, mégha kommunista is. Néhány nappal ezelőtt ugyanis az egyik épület oszlopcsarnokát vérfagyasztó kiáltás reszkettette meg, mire egy őr odasieteit és látta, hogy egyik társa tőrrel átsznrt mellel vonaglik a földön. Másnap egy másik katonát ért hasonló sors. Ez magához tért és elbeszélte, hogy Rette­netes Iván cár jelent meg előtte talpig fegyver­ben, kezében lándzsával és siri hangon rákiáltott: »Tönkretettétek Oroszországot, mindnyája­toknak pusztulnotok kell !< A bolzsevikiek azt hiszik, hogy ellenforra- dalmárok rémitgetik ily módon a vöröskatonákat. Amerika nem ismeri el a szovjet kormányt. Washingtonból jelentik: Loodge szenátor, a republikánus párt vezére, amelynek az amerikai parlamentben többsége van, a napokban hatalmas beszédet tartott a szenátusban a szovjet kormány ellen. Az orosz kommunisták — mondotta — megkísérelték, hogy diplomáciai megbízottaik ut­ján főiforgassák a mi munkásszervezeteinket, tá­madást intézzenek az amerikai törvények ellen és fólszitsák a polgárháború tüzét. Coolidge elnök ugyancsak közölte azokkal a politikusokkal, akik­kel érintkezett, hogy a szovjetkormányra vonat­kozó véleménye mit sem változott és Gsak egy olyan kormányt fog elismerni, amelyet az orosz nép szabad akaratából választ. Lapunk mai száma 8 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents