Békés, 1923. (55. évfolyam, 1-103. szám)
1923-04-11 / 29. szám
LV. évfolyam 39. szám Szerda Gyula, 1033. április 11. Előfizetési árak: Negyedévre helyben 300 K Negyedévre vidéken 400 K Hirdetési díj előre fizetendő. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZ ATI HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 10 korona Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. A megnagyobbodott Balkán. Ami egyik oka volt a világháborúnak, a Balkán politikai és erkölcsi kulturátlan- sága, az most, a békekötéssel, * nemhogy elimináltatott vagy lokalizáltatok volna, hanem ellenkezően kiterjeszkedett és megnagyobbodott. Azelőtt ez az Európa, sőt a világ békéjét állandóan fenyegető tűzfészek, a Balkán, az Adriai tengerig és a Duna alsó folyásáig terjedt; most délen az Isonzóig, északon az Elbáig nyúlik. A békére vágyó világ ellenben azt várja ettől a változástól, hogy megszűnt legyen tűzfészek lenni, belekapcsolódjék Közép-Európa kultúrájába és a rajta élő apró, de annál ambiciózusabb né- pecskék ne tápláljanak olyan törekvéseket, amelyek szomszédaik és azokon át egész Európa békéjét fenyegetik. A kis-antantnak, különösen a rendkívül eszes és ügyes cseh külügyminiszternek, Be- nesnek, sikerült elhitetnie a világgal, hogy a Balkán népeinek vágyai ki vannak elégítve ; elérték teljesen faji, nemzetiségi, politikai törekvéseiket, ők most már csak békés fejlődésre, kulturális és gazdasági elhaladásra törekszenek, amely törekvéseik, természetesen, csak békés utón valósíthatók meg. Nekik, tehát, épugy, mint a nyugat nemzeteinek létfeltételük a béke. A Balkán, az, amit azelőtt annak neveztek és az is, amivé most növekedett, megszűnt tűzfészek lenni, ha — igy marad minden. Az okoskodás a nagyhatalmak kormányai előtt nagyon plauzibilisnek tűnik fel. ők nem ismerik a balkáni és a többi szláv népek politikai természetét és jellemét, ók nem tudják, hogy most min- denik régi és uj balkáni államban több a belső bomlasztó erő, több a robbanékony elem, mint volt azelőtt, ők elhiszik, bogy a saint-germaini és a trianoni békék húzták ki Európa testéből azt a tövist, amelyet a diplomácia évtizedek óta a közeli kelet problémájának nevezett. A trianoni béke megalkotásának egyik oka az a meggyőződés volt, hogy a Balkán népeit csak ilyen békével lehet le- csendesiteni, a nyugat békés kulturális és gazdasági munkájába állandóan bekapcsolni. A teljes elzárkózást Magyarország sérelmei elől szintén ez a meggyőződés okozza. Ez az egyik eredménye a kis-antant ügyes és kitartó politikai viselkedésének. A másik láncszeme az ő okoskodásuknak az, hogy ezt a boldog balkáni békét csak egy nép, egy állam zavarhatja most már meg és ez Magyarország. Ők úgy tüntetik fel Európa békevágyó népei előtt a helyzetet, hogy most csak egy állam van a megnagyobbodott balkáni területen, amelynek olyan aspirációi vannak, mint voltak azelőtt nekik és ez Magyarország. Minden balkáni nép aspirációja ki lett elégítve, de természetesen kellett maradnia elégedetlennek is, mert hiszen olyan itt a fajok területi megoszlása, hogy lehetetlenség mindeniknek megelégedésére vonni meg a határokat. Mig azonban —■ mondják ők — azelőtt volt legalább is négy elégedetlen népfaj és ugyanannyi állam, addig most csak az elkerülhetetlenül legkisebb számban van ilyen: egyetlenegy: Magyarország. Mi lettünk tehát az a balkáni ország, amelynek minden mozdulatát aggódva és bizalmatlanul nézi, lesi Európa minden állama. Mi lettünk egyetlen örökösei annak a sok bosszantásnak és rettegtetésnek, amely a régi Balkán felől szállt állandóan Európa horizontja fölé. Ezt a helyzetet értsük meg jól és ehez szabjuk magatartásunkat és követendő politikánkat. A vármegyei közigazgatási bizottság ülése. (1923. április hó 90 Az ülésen a távollevő főispán helyett a vár-, megye alispánja elnökölt. Napirend előtt dr. Haviár Gyula emelkedett szólásra s bejelenti, hogy a szegedi kir törvényszék az ellene Héti Vilmos által emelt vádak ügyében általa indított rágalmazási perben meg- nozta Ítéletét, amely szerint a felhozott vádak valónak nem bizonyulván, Hetit a törvényszék bűnösnek mondta ki s ezzel a részint személyes gyűlölködésből, részint az oláh megszállás által teremtett helyzet kellő fel nem ismeréséből valóságos országos ügygyé dagadt per az ő teljes rehabilitálásával befejezést nyert. A bizottság a bejelentést tudomásai vette. Ezek után elnöklő alispán bejelentette, hogy a »Nép* cimü lapban egy támadó cikk jelent meg ellene, mely szerint ö állítólag egy ügy elbírálásánál a keresztényekkel Bzemben a zsidókat vette volna pártfogásába. Ismerteti a tényállást. A szeghalmi Casino disztagjává választotta meg Héjjas Ivánt és Hír Györgyöt, a keresztény iránya mozgalmak egyik ismert fxponensét. Ezt a határozatot Makay Márton szeghalmi ügyvéd megfelebbezte azon a címen, hogy a Casinonak az alapszabályok nem adnak jogot az ilyen választásokhoz, de különben is a választás szabálytalanul történt. A felebbezés folytán az alispán az ügyet megvizsgálta és megállapította, hogy a közgyűlés összehívása körül szabálytalanságok történték, mert körülbelül 24—30 tag nem lett arra megbiva, ennélfogva a határozatot megsemmisítette, de kijelentette határozatában azt, hogy nem áll meg felebbezőnek az az érvelése, hogy az illetőket nem lehetett megválasztani, vsgyis e tekintetben nem adott felebbäzönek igazat. Megjegyzi, hogy annak, hogy kik nem lettek meghiva a közgyűlésre, névszennt semmi nyomát sem találta, arról, hogy azok között zsidók is voltak, csak a nevezett lap támadó cikke folytán szerzett tudomást. Ezen támadás folytán csak annyit tartott szükségesnek megtenni, hogy az esetet bejelentette a belügyminiszternek, hol az ügy az alispani határozat megfelebbezése folytán ngyis fent van, s ezen felterjesztésének hivatalos másolatát megküldte a vármegye összes nemzetgyűlési képviselőinek is. A lapnak nem válaszolt, mert tudja, hogy az ilyen purparléknak semmi eredménye sincsen, mert a lapok az ilyen eseteket a maguk egyéni és politikai céljaik szolgálatába állítják s a Helyreigazító közleményeket rendszerint a magák igazát bizonyítani akaró kommentárokkal kísérik. Rágalmazás nem volt a cikkben, csak Ízléstelenség és darvaság, s igy sajtóper megindítását nem tartotta indokoltnak, ha azonban a belügyminiszter erre utasítani fogja, a sajtópert meg fogja indítani. A bizottság a bejelentést tudomásai vette. Az alispáni havi jelentést olvasta fel ezek mán a vármegye főjegyzője, amelyet a bizottság észrevétel nélkül tudomásul vett. Elnöklő alispán a jelentés felolvasása után kiemeli, hogy a bivatalvizsgálatok alkalmával a legnagyobb pontosságot a békési járásban találta, amelyért a békési főszolgabírónak elismerését fejezi ki. Az árvizsgáló-bizottság megszüntetése érdekében tett bizottsági felterjesztésre a miniszter válasza megérkezett, amely a kérelem teljesítését elutasítja, mert az árvizsgáló-bizottság fentartása a mai nehéz viszonyok között közérdekből szükséges. A bizottság ezzel Bzemben ma is azon meggyőződésének ad kifejezést, hogy az árvizsgáló- bizottság mai szervezetében nem képes feladatának megfelelni, mert az árak kialakulásába irányítóig befolyni nem képes mert nincs módjában, hogy hozott határozatának érvényt tudjon szerezni, hogy azokat végre is tadja hajtani, inkább a termelők irányítják a bizottságot munkájában. Mindazonáltal a kérdés további bírálatába nem bocsátkozik, a rendeletet tudomásai veszi, oly irányban azonban, hogy az árvizsgáló-bizottsági tagok részére megállapított működési dijak ne a vármegyét, hanem az államkincstárt terheljék — feliratot intéz. A hivatalos portókötelezettség megszüntetése, illetőleg átalányösszegben való megállapítására irányuló kérelem elutasításával szemben megállapítja a bizottság, hogy épsn a mai rendszer az, amely mellett a hatóságok sok felesleges munkával vannak megterhelve, s hogy az igy lekötött munkaerők hasznosabban volnának foglalkoztathatók, tehát végeredményben épen a mai portókőteles rendszer okoz az államháztartásnak sok felesleges és megtakarítható költséget, a portó - kötelezettségnek átalányösszegben való megállapítása iránt újból felterjesztéssel él. Még a múlt ülésben szóvá tétetett az okányi járás főszolgabirájának az a rendelkezése, amely szerint idegen munkásoknak a járás területén aratási munkálatokra való elszerződését eltiltja Ezen világosan törvényt és kormányrendeletet eértő rendelkezés ellen a közigazgatási bizottság sürgős felterjesztéssel élt. Ezen felterjesztésre a miniszter az okányi főszolgabiró rendeletét, mint törvénytelent megsemmisítette s igy a vármegyében aratási szerződés nélkül maradt munkások — az említett járásban is elszerződhetnek aratási munkákra. A pénzügyigazgató jelentésénél Morvay Mihály bizottsági tag szólalt fel és sürgette a va- gyouváltságról szóló törvény végrehajtását. A jelentésből az alábbiakat közöljük: A házadó kivetés 1923. évre befejeztetett, s e szerint ez az adónem az 1922. évivel szemben 20 millió korona emelkedést matat. Az 1923. évi kincstári bázbaszonrészesedés kivetése felfüggesztetek, mert a kivetést a megalkotandó törvénynek megfelelően 1923. május 1-től uj alapokon kell majd eszközölni. Az általános kereseti adóvallomásokj benyújtásának határideje ez évre kivételesen április 20-ig ki lett tolva. Az államépitészeti hivatal jelentésénél ismét Morvay Mihály bizottsági tag szólalt fel és sürgette a törvényhatósági kezelésbe átvett vicinális utak sürgős kijavítását. Bálint Imre műszaki tanáosos bejelenti, hogy a vicinális atak átvétele még nem nyert teljes befejezést. Ez egy igen hossza procedúra. Mindazonáltal a még át nem vett utak jókarba helyezése érdekében is figyelemmel van. A békési A cs II so Lapunk mai Máma 2 oldal.
