Békés, 1923. (55. évfolyam, 1-103. szám)

1923-03-10 / 20. szám

2 Békés 1928. március 10. Gynia város Testnevelési Bizottsága már­cius 3-án D;. Csete József h. polgármester elnök­lete alatt népes gyűlést tartott. Ulicska Endre főhadnagy, mint a bizottság előadója előterjesz­tette és felolvasta a testnevelési törvényre vonat­kozó végrehajtási utasítást. Több oldalú élénk vita és hozzászólás után elhatároztatott, hogy a testnevelési törvényben kívánt ifjúsági szervez­kedést a bizottság megindítja, a 16—21 éves ifjakat összeírja, őket a testnevelési szervezetekbe tömöríti, állandó sport- és játszótér megnyerése érdekében Gyula városához kérelmet intéz. A bi­zottság minden irányú megfontolás után abban állapodott meg, hogy ezen óéira legalkalmasabb a vásártérnek azon része, mely a Vásár-téren a Najmann-házon túl kezdődve, a házsorok által van derékszögben határolva, délről pedig a kor­látig nyílik, mert ez van legközelebb a városhoz, leginkább zavartalan, pormentes, szélén ivókuttal is bír, a tornaszerek és felszerelések itt helyez­hetők el leginkább biztonságosan. A Gyulai Oktatók Egyesülete rendes havi összejövetelét ma, szombaton délután 5—7 óra között tartja meg a női kereskedelmi szaktan- folyam helyiségében, hol igen fontos egyleti ügyek kerülnek megbeszélésre, ennekfolytán kéri a vezetőség a tagokat, hogy minél számosabban jelenjenek meg. A Szociális Misszió Társulat vallásos dél­utánját nem március 28 án — mint azt a lap múlt száma tévesen közölte — hanem f. hó 18 án tartja a gimnázium tornacsarnokában. Az értékes műsort a lap jövő száma hozza. Beléptidij, mely­ben egy »Gyermek Otthon* sorsjegy ára is benn- foglaltatik, személyenként 80 korona. A sorsjegyek hazása március 20-án lesz. A kihúzott sorsjegyek számát e lap közölni fogja. Jegyek előre váltha­tók a polgári leányiskola Ill-b osztályában í. hó 14-én délután 4-tól 6 ig. Gabonaárak Budapesten (zárójelben Békés­csabán ) A forgalom élénk, az árak megszilár­dultak. Búza 13900, tiszavidéki 14000, (13200), rozs 8800 (8100), takarmányárpa 8800 (8100), sörárpa 9000 ( — ), zab 9200 (8400) tengeri 8200 (8000), korpa 5250 ( — ), tokmag (20000), napraforgó (11000), hab (9500), mák (39.000) K. A gyulai »Erkel Ferenc Sakk-kör* a kör­helyiség kérdésének sikeres megoldása után a ve­zetők tevékeny működése által végre megkezd­heti azt a missziót, amelynek megvalósítására tulajdonképen alakult s amely missziótól meríti a léthez való jogát is. Március 4 én megtartott vá­lasztmányi ülésén Brgi Sándor titkár előterjesz­tése alapján egy nagyobbszabásu munkaprogram- mot fogadott el, amely programm — ha mind­végig megvalósul, mihez kétség nem férhet, mert erre biztos garanciát nyújt a körnek lelkes fiatal sakkozó gárdája — a maga nemében páratlan eseménye lesz Gyula város társadalmi életének. A választmány által elfogadott 1923. évi munkaprogramm a kővetkező : 1. Házi verseny (1 fordulós). Kezdete március 11-én (vasárnap) délután 2 órakor, amely időben fognak megtar­tatni a versenyrendező bizottság által az osztá­lyozások. Az első osztályban 10 játékos fog részt- venni, a II. osztályban a résztvevők száma kor­látlan. Az I. osztály 2 utolsó helyezettje osztá­lyozol játszik a II. osztály 2 első helyezettjével. A verseny 1923. április 8-ig bezárólag fog tar­tani. Erre a versenyre különösen felhívjuk sak­kozóink figyelmét azzal, hogy akik ebben részt- venni óhajtanak, március hó 11-én, vasárnap áél után 2 órakor a Polgári Kör olvasótermében ok­vetlen megjelenni szíveskedjenek s természetesen lehetőleg mindenki hozza magával sakk készletét is. 2 Április 15-én Szimultán. Tartja dr. Sebők Loránd. 3. Vegyes villámverseny április 15—22-ig. 4 Sakkelőadás 1923, április 29 én (különböző végjáték variátiók) tartja: Bakos József igazgató. 5 Házi bajnokság 2 fordulóban május 1-től jú­nius 15 ig. 6 Szimultán május 15-én. Tartja: Gruber Sándor. 7 Sakkelőadás junius 24 én. 8. Országos verseny 12 résztvevővel 2 fordulóban. Jnlms 15-től augusztus 15-ig. Ennek a versenynek ismertetésére később még visszatérünk. Az őszi programm megállapítása egy későbbi választmányi ülésnek tartatott fenn. Betöréses lopás. A gyulai Bőranyagbeszerző szövetkezet bolti és raktári helyiségébe március 7—8-ra virradó éjjelen eddig ismeretlen tolvaj az udvar felől behatolt, az ajtókat álhulcsokkal fel­nyitotta, maga után ismét bezárta, s az irodákon ót a bolti raktárba ment, onnan box é3 talpbőr anyagokat és egy pár bakancsot ellopott. Munká­ját végezve a bolti ajtót — mely belülről volt bezárva, felnyitotta s a vasredőnyt is belülről ki­nyitva és kissé felhúzva, a szűk alsó nyíláson át zsákmányával együtt meglógott. A kár 79.000 korona, mely biztosítva volt. A nyomozás folya­matban van és sikerrel biztat. Ma lágyan suttogó, szelíd szellő vagyok, Zöldelö mezőkön föl s alá sétálok, Csókot lehelek a bimbók ajakára, Édes meleg csókom hü szerelmi zálog. „Nyíljatok, nyíljátok, tavasz szép leányC, Ezt súgom fiilökbe „nyíljatok, nyíljatok!“ És ők szemérmesen levetik leplöket, S én szép keblükön a kéjtől elájulok. Holnap süvöltő hang, vad fuvalom leszek, Reszket előttem a bokor, mert fél tőlem, Látja, hogy kezemben kés van, köszörült kés S tudja, hogy lombjait azzal lemetélem. A virágoknak ezt sziszegem fülébe ; „Balga, könnyenhivö lyányok, hervadjatok ! Ók hervadtan hullnak az ősz kebelére, S én rajtok hidegen, gúnyosan kacagok. Ma lágy szellő vagyok, csendes folyó gyanánt Úszom át a léget néha nyugalomban, Létezésemet csak a kis méhe tudja, Mely haza felé tart a rétről fáradtan; Ha fáradtan száll a kis méh a tehertől, Melyet oldalán visz, melyből mézet készít, Tenyeremre veszem a kicsiny bogarat, ügy segítem elő lankadt repülésit. Holnap vihar leszek, zugó, bőgő vihar, Szilaj paripámon a tengert bejárom, S mint a tanító a csintalan gyermeknek, Sötétzöld üstökét haragosan rázom, Bejárom a tengert, s ha hajót találok, Szárnyát, a lobogó vitorlát kitépem, S árbocával írom a habokba sorsát, Hogy nem fog pihenni többé kikötőben / Egyetemi hallgatók vendéglátása. A Székely Egyetemi és főiskolai hallgatók egyesülete arra kéri a gyulai közönséget, hogy mint karácsony­kor, úgy most a közelgő húsvéti egyetemi szünet alatt is vendégül lássanak el néhány erdélyi ifjút, akiknek nincs otthonuk, ahol a vakációt tölthet­nék. Akik a 10 napi időre hajlandók maguknál vendéget elfogadni szíveskedjenek, elmüket a szer­kesztőségünkben lefektetett ívre f. é. március hó 15-ig feljegyezni. A vakáció március 25-től április 3-ig tart. A vendéglátást elfogadják csak lakásra, vagy csak ellátásra is. A hazafias ás emberbaráti mozgalmat, az egyetemi hallgatók kérelmét ajánl­juk a közönség szives pártolásába, annál inkább, mert a nyomorgó diákság nagyon rá van szorul­va, hogy kérését a magyar társadalom megértő szeretettel támogassa. Szabó Emii és Országit Tivadar hangver­senye. A főgimnázium zenetermében vasarnap este magas színvonalú zongora és hegedű hang­verseny folyt le, mely nemcsak a műsorra kitű­zött müvek klasszicitásában, hanem a szereplő ifjú mesterek művészi játékában is kifejezésre jutott. A termet igen előkelő, túlnyomó részben zeneileg iskolázott intelligens közönség töltötte be. Szabó Emil zongorajátéka kifejlett technikát, finom felfogást és átérzést árul el. Mesterileg uralkodik a billentyűk felett. A színes, dallamos motívumokat jól kiemeli és a nehéz szerze­ményeket megértőén interpretálja, O^szágh Ti­vadar elsőrangú hegedűművész, ezt már ko­rábban is megállapítottuk, most még inkább megerősítjük. Játéka művészi, mély érzést és rapszodikus erőt egyaránt bír gerjeszteni hegedű­jéből Felfogása talán egyéni és eredeti, de min­dig művészies úgy stílusban, mint a kidolgozás­ban. Prestióinak szédületes gyorsasága, vonókeze­lése, dupla, sőt tripla fogásai, ezeknek akord tisztasága és biztossága bámulatot keltők. Kun­osak a zeneértőket, hanem a laikus közönséget is elragadta játékával. A hegedű virtuozitás az utóbbi évtizedek alatt magas fokra emelkedett, de úgy véljük, hogy Orazágb Tivadar ezek között is az elsők közé sorolható. Az eeet aj ára. A legújabb rendelet az ecet­árakat így szabályozta: 10 százalékos ecet 142 K, 6 százalékos 85 K, 4 százalékos 37 K literenkint fogyasztói árban és forgalmi adóval együtt. A gyulai Polgári Kör folyó évi március hó 15-ét a szokásos társasvacsora keretében óhajtja megünnepelni. A vezetőség ezúton kéri fel a ta­gokát, hogy akik a társasvacsorán részt óhajtanak venni, a kör vendéglősénél kitett ivet szívesked­jenek aláírni. Művészeti előképző tanfolyam. A »Békés* február 28-iki szamában megjelent felhívást álta­lános érdeklődés és közóhaj nyomása alatt tették meg a helybeli művészek. Célja mindazon komoly elhatározásu nők, férfiak művészeti előképzése, kik akár bivatásszerüségből, akár magánszorga­lomból szolgálatába óhajtanak lépni a művészet­nek. Tárgya kettős irányú, ügy az iparművészei­ben, mint képzőművészetben a legelemibb foktól a legmagasabb fűkig előkészíteni a jelentkezőket. Alapot nyújtani képző- és iparművészeti pályákra lépőknek, hasznos, nemes és komoly munkát biz­tosítani művészetre sóvárgóknak. A tanfolyam résztvevői egyben előkészülnek a Bákésmegyei Képző- és Iparművészeti Társulat által Gyulán, a nyár folyamán szervezendő müvészkoloniába való felvételre is, melyet ismert nevű fővárosi festőművész vezet. Az előképző tanfolyamra való jelentkezés a Dobay-féle könyvkereskedésben el­helyezett belépési nyilatkozat aláírása által tör­ténik. Jelentkezni lehet f. hó 20-ig. Elek község és környéke Békésmegyéhez csatolása. Ezen célból úgy Eleken, mint különö­sen Gyulán, már évtizedek előtt mozgalom indult meg, amit az is nagyban támogat, hogy eleki lakosoknak nagyobb területű földbirtokaik vannak a gyulai határban. A Bákésmegyéhez való ciato- lás ügyében újabban küldöttség járt a belügy­minisztériumban s a miniszter határozott ígéretet tett a kérelem sürgős elintézése tárgyában. Elek­nek Bákésmegyéhez csatolása mindenesetre nye­reség lenne vármegyénkre, különösen Gyulára nézve, m8rt földrajzilag is ide gravitái. Ez eset­ben külön főizolgabirósága is megmaradna, da Békésvármegyének ki kellene építenie a Gyuláig vonuló ottlakai és eleki közutat. Örömmel üdvö­zölnénk a derék elekieket, mint vármegyebebeket. A Magyar Gazdák Lótenyésztő és Értéke* sitő Szövetkezete Békásvármegyét is bevonni óhajtja érdekkörébe. A szövetkezet célja időnkint exportlóvásárokat rendezni, ahol nemesak a belföldi, hanem a külföldi nagypénzü vásárló közönség is megjelenve a forgalmat is emelné, másrészt a ló­tulajdonosok első kézből adhatnák el saját neve­lésű jobb lovaikat, igy maguknak biztosíthatnák azon többletet, melyet eddig a közbeeső lóvásárló közvetítők vágtak zsebre. A mozgalomnak vár­megyénk főispánja, Brandt Vilmos is egyik lelkes támogatója. A szövetkezet részvényjegyzési íveket bocsátott ki. Egy részjegy ára 10.000 korona. Részletesebb felvilágosítással Mábly Mihály fő- ispáni titkár szeigál. Ä bieerei megálló Ezen tárgyban megindult mozgalom vezetői arról értesítenek bennünket, hogy az újabb megállóhely kérelmezői nem kí­vánják a jelenlegi bieerei megállóhely megszünte­tését és áthelyezését, hanem Gyula állomás és Bicere megállóhely között, ahol a gyula—csabai országutat a vasutivonal metszi, az őrháznál egy egészen uj megállóhely bevezetését. Szőni tanítják a tűzoltókat. Nemrégiben egy életrevaló eszme propagálását kezdte m8g a »Tűz­oltó* cimü szaklap, Dámusz Lajos békésvármegyei tüzrendészeti felügyelő kezdeményezésére, hogy a mai nehéz gazdasági helyzetre tekintettel miként lehetne az egyes városoknak és községeknek a tüzoltószerek egyes részeit jutányosán beszerezni, illetve biztosítani. A legegyszerűbb módja ugyanis ennek az lenne, ha a községek és városok nshány hold földön kendert es lent termelnének, s az igy termelt anyagból maguk a tűzoltók állítanák elő agy a tömlőszükségletet, mint a tűzoltók nyári egyenruhájához való anyagot. Az eszme életre­valóságát bizonyítja, hogy a belügyminiszter ide- vonatkozólag javaslatot is kért már az Országos Tűzoltó Szövetségtől, amelynek valószínű követ­kezménye az lesz, hogy vagy kötelezően rendelik el a községi kendertermelést, vagy legalább is fel fogják hívni arra, a földdel rendelkező közsé­gek figyelmét. A propagandának már eddig is van eredménye, amennyiben Szeged város tűzoltósága két szövőszéken már is dolgozik. Amint értesü­lünk a példát Békésvármegye is hamarosan kö­vetni fogja. A méhészet érdekében. A méhészegylet fel­kérésére Hrankay Béla állami méhészeti szaktanár és felügyelő az Újvárosi Olvasókörben március 11-én, vasárnap délután 3 órakor előadást tart, melyre a méhészegylet tagjai, az olvasókör tagjai és a méhészet iránt érdeklődők ezennel meghivat­nak. A többi társaskörökben folytatólag szintén tartatnak előadások, hogy a méhészet iránt az érdeklődést minél szélesebb körben fölkeltsék.

Next

/
Thumbnails
Contents