Békés, 1923. (55. évfolyam, 1-103. szám)

1923-03-07 / 19. szám

LiV. évfolyam 19. szám. Szerda Gyula, 1923. március ? Előfizetési Arak : Negyedévre helyben 200 K Negyedévre vidéken 300 K Hirdetési dij előre fizetendő. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám Ara 7 korona Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC megjelenik szerdán és szombaton A tekintélyről. A tekintély tiszteletének hanyatlásáról sokat Írtak és szónokoltak mostanában. Meg­állapították, hogy nincsen ma tekintély, amely tiszteletben részesülne, amely hatalmat, befolyást tudna gyakorolni az emberekre. A legtöbb megállapítás azonban arra a téves eredményre jutott, hogy a tekintélyek tisz­telete halt ki valamely okból az emberekből. Az igazság azonban az, hogy a tekintély tisztelet követelő ereje csökkent, majdnem azt mondhatnék, megszűnt. A tekintély tisz­telete ugyanis kétféle: külső és belső. A külső tekintély-tisztelet egyszerű külsőleg megnyilvánuló meghajlás a tekintély ereje előtt, amelyet rendszerint az állam vagy a társadalom intézményekkel védelmez és ki­kényszerít, mig a tekintély belső tisztelete a lelkiismeretükben való meghajlás a magasabb rendű hivatás, a felettünk álló hatalom előtt, benső elismerése annak a felsőbbrendü erkölcsi vagy fizikai erőnek, melynek érvényesülését önmagunkra is, legalább bensőnkben, szük­ségesnek és kívánatosnak ismerjük el. Az a gyermek például, aki csak azért követi atyja akaratát, azért engedelmeskedik annak, mert atyja őt erre kényszeríteni is tudja és mert nagyobb rosszat zúdíthat magára, ha nem engedelmeskedik, az csak külsőleg tiszteli az atyai tekintélyt; aki azonban meg van győ­ződve lelke mélyén arról, hogy atyja csak javát akarhatja, atyja akaratának teljesítése elöbb-utóbb csak az ő előnyére válhatik és eme meggyőződéséből követi az atyai akara­tot, az a gyermek bensőleg is tiszteli az atyai tekintélyt. Mig azonban a gyermekbe bele lehet nevelni azt a meggyőződést, hogy atyja aka­rata csakugyan mindig az ő javát célozza és azt alkalmas is előmozdítani, addig az állam és társadalmi tekintélyekkel ez a benső tisztelet csak akkor lehet meg, ha a te­kintély tiszteletére hivatottak belátták vagy belátják, hogy a tekintély előtt való meg­hajlás minden körülmények között javukra válik. — Az állami és társadalmi életben tartós tekintélytiszteletet követelni csak akkor lehet, ha legalább időnként kétségtelenül kitűnik, bebizonyul, hogy a tekintély akarata, hatalma előtt való meghajlás valóban érde­kükben is áll azoknak, akiktől ezt a meg­hajlást követeljük. Az állami és társadalmi életben tekintélytiszteletet az egyestől nem lehet kívánni, ha nem vagyunk képesek meg­értetni vele és meggyőzni őt arról, hogy ez a tekintélytisztelet neki magának is előnyére válik. Ezt a megértetést és meggyőzést pedig csak úgy tudjuk elérni, ha a tekintély mű­ködése olyan, amelynek az egyesre előnyös hatásai mindenkor érezhetők, vagy legalább is nem érzi az egyes annak érdemtelenül hátrányos és káros működését. Amikor tehát a tekintólytisztelet hiányá­ról panaszkodunk, elsősorban azt kellene vizsgálnunk, hogy úgy müködnek-e tiszteletet kívánó tekintélyeink, hogy annak a műkö­désnek az egyesekre is származó előnyei érezhetők és láthatóké? Avagy nem épen úgy müködnek-e, hogy sokan érdemtelenül, a maguk hibáján kívül csupán hibáit, téve­déseit látják, kárát, hátrányát érzik annak a működésnek. Ez irányban kell vizsgálódásainkat meg­indítani és meg kell inditaniok elsősorban maguknak a tekintélyeknek, ezután azoknak, akik állam- és társadalomfentartó erőnek is­merik a tekintélytiszteletet, nehogy a már- már egészen megszűnt benső tisztelet után a tekintélyek külső tisztelete is egy szép napon csődöt mondjon. II I B B K. A vármegyei közigazgatási bizottság már- oius hó 12-én délelőtt 9 órakor tartja rendes havi ülését. Lemondás. Biaur Gyula, a Békés- és Arad- vármegyei árvizsgáló bizottság elnöke ezen tisz­téről, melyet oly híven és meleg szociális érzék­kel hosszabb idő óta betöltött, lemondott. Az ilyen fáradságos és hálátlan hivatalt nagy ügy­szeretettel és a közönség érdekei melletti erős kitartással végezte. Hogy mindkét irányban nép­szerűtlen nyilatkozatok röpködtek az árvizsgáló bizottság működése felett, az nem a bizottságnak és elnökének, hanem a korona értéklezüllésének terhére írandó és ez nem helyi vagy országos tünet, hanem világayomoruság” Jnbiláris Cég. A Braun és Czinczár gyulai fatermelő és fakereskedelmi cég március 4-én töl­tötte be fennállásának 50-ik évét. A jubileumot érdekesebbé teszi, hogy őtven év előtti alapitói Braun Mór és Czinczár Adolf az eiviharzott őtven év után is életben és friss egészségben vannak és máig aktív részt vesznek az üzlet vezetésében. A fakereskedelem nemosak az épület-anyag ellá­tás, hanem faipari szempontokból is nagy fon­tossággal bír. Sokan kárhoztatják agyán a fater­melés és fakereskedelemben évtizedek óta meg­nyilvánult, szinte monopolÍ8ztikus uralmat, amit a fürészgyárak vezettek be és majdnem trősztszerüen folytattak, de nyílt kérdés marad, vájjon az anyag minőségének szempontjából nem volt-e ez helye­sebb úgy az iparra nézve, mint a fogyasztók ér­dekében ? A Braun és Czinczár cégről -— érdek­telenül — el kell ismernünk, hogy 50 éves mű­ködését mindenkor üzleti szolidság, megbizhatott- ság, pontosság, rend és kulanteria jellemezték. Ezzel tartozunk a derék gyulai cégnek, mely fél­százados működése alatt oly sok érdemet szerzett a gyulai és távoli vidékek épület- és ipari faanya­gának közvetítése terén. Bár volna BOk ilyen gyu­lai nagy cég, akiknek hasonló őszinteséggel gra­tulálhatnánk ! Az 50 éves jubileum alkalmából a kereskedelmi csarnok választmánya testületileg tisztelgett a jubiliansoknál, ezt követte az Bleő Gyulai Kötött és Szövött Iparárugyár Bt. igaz­gatóságának, továbbá az ipartestület üdvözlése. A Braun és Czinczár céget ez alkalomból az Omke, a szegedi kereskedelmi és iparkamara is melegen üdvözölték, úgyszintén magánosok is sokan felke­resték 8zerencsekivánataikka). Választási névjegyzékek kiigazítása. Az 1924. évre érvényes választói névjegyzék összeállítása, illetve kiigazítására kiküldött bizottságok, március 10—18-ig a szokásos helyeken és időben állandó működést folytatnak. Mindazok, akik eddig felvéve nem voltak, de koruknál és iskolai végzettségük­nél fogva most jogosultakká lettek, vagy a városba utóbb költözködtek, vagy lakásukat újabb kerü­letbe tették át, az összeíró bizottságok előtt je­lentkezhetnek. Készletes útmutatást a fajragaszok nyújtanak. Ebzárlat. Gyula város egész területére 90 napi ebzárlat rendeltetett el, mely idő alatt az ebek zárva, vagy megkötve otthon tartandók, ut­cára osakis erős szájkosárral ellátva vezethetők. Az ebzárlat oka kétségtelenül megállapított vé­gzettségi eset és a rendeletet fontos közérdekénél és súlyos következményeinél fogva igen komolyan kell vennie minden kutyatartó gazdának. A gyalal Katbollkus Kör házának átalakí­tási költségére újabban ismét adakoztak: Nagy­váradi 1. szert, káptalan 20000 K, S. J. 2000 K, Vlagyovits János 1500 K, Ylagyovits József, Kalandra Béla, Wéber József 1000—1000 K, mely adományokért hálás köszönotet mond a kör vezetősége. A gyulai Polgári Kör március 5-én délután népes választmányi ülést tartott, melynek tárgyát képezte a kör épületén szükséges javítások és belső csinosítások mérvének megállapítása és költ­ségeiknek megszavazása. A választmány a jegyzékbe vett munkálatok, ujonfestések és ablakjavitásokra költségvetésileg szükséges összeget megszavazta. Nagyobb és élénkebb vitát provokált a háznagyi állásnak Gyurisa Dezső visszalépése folytán szük­ségessé vált betöltése és ezen tisztség alapsza­bályig nem kőrvonalozott hatáskörének megál­lapítása. A választmány ezen tisztségre Kállay Gábor választmányi tag személye mellett döntött és a háznagy hatáskörét abban véli kijelölni, hogy átruházza az igazgatói teendőknek azon részét, melyek eddig a kör vendéglősével szemben és a kör helyiségének házi rendtartásával összefüggő- leg az igazgatót terhelték. Pályázat egy tekintélyes állásra. Békésvár­megye székházának felügyeletét évtizedeken át híven és becsülettel teljesítő kapusa Hólozer Kál­mán nyugdíjazását kérte. Ennek folytán a kapusi állásra a vármegye alispánja március 25-ig ter­jedő kérvénybeadási határidővel pályázatot hir­detett. A kérdéses állás a törvényszerű illetmé­nyeken kivül (altiszti) természetbeni lakás, fűtés és világítás élvezetével van egybekötve. Igazol- ványos altiszteknek elsőbbségük van. Mindenesetre stilszerü volna, ha a vármegye uj kapusa külső megjelenése és alakjánál fogva is elődeinek méltó utóda lenne. Zongora és hegedfthangverseny. Szabó Emil és Országh Tivadar vasárnapi fényes sikerű hang­versenyéről kelt bővebb tudósításunkat térszüke miatt lapunk szombati számában találják olvasóink. Művészeti előképző tanfolyam A »Békése február 28-ihi szamában megjelent felhívást álta­lános érdeklődés és közóhaj nyomása alatt tették meg a helybeli művészek. Célja mindazon komoly elhatározása nők, férfiak művészeti előképzése, kik akár hivatásszerüségből, akár magánszorga­lomból szolgálatába óhajtanak lépni a művészet­nek. Tárgya kettős irányú, ügy az iparművészei­ben, mint képzőművészetben a legelemibb foktól a legmagasabb fokig előkészíteni a jelentkezőket. Alapot nyújtani képző- és iparművészeti pályákra, lépőknek, hasznos, nemes és komoly munkát biz­tosítani művészetre sóvárgóknak. A tanfolyam résztvevői egyben előkészülnek a Békéamegyei Képző- és Iparművészeti Társulat által Gyulán, u nyár folyamán szervezendő müvészkoloniába való felvételre is, melyet ismert nevű fővárosi festőművész vezet. Az előképző tanfolyamra való jelentkezés a Dobay-féle könyvkereskedésben el­helyezett belépési nyilatkozat aláírása által tör­ténik. Jelentkezni lehet f. hó 20-ig. A gyári és középipari eégek mélyen tisztelt vezetőségét felhívjuk, hogy a lerhető legsürgőseb­ben f. hó 7-ig a gyárban, illetve üzemükben al­kalmazott segéd, tanono és egyéb alkalmazottak (mindegyik minősítésének megnevezésével pl. mű­vezető, főmolnár, molnársegéd, tanono, gépész, fütő, kocsis éjjeli őr, hetes stb) létszámát közölni szíveskedjenek. Egyben, ha valamely alkalmazott hadirokkant, azt névleg megnevezni kérjük. Ezt a statisztikai összeállítást a népjóléti miniszter kí­vánja be az iparhatóságoktól, amelynek f. hó 10 ig eleget kell tenni. Gyula, 1923. mároius hó 4 én. Mély tisztelettel: Dobay Ferenc s. k. elnök, Gyepes Gergely s. k. jegyző. Kereskedők és Iparosok lajstroma. A sze­gedi kereskedelmi és iparkamara megkereste a vármegyét, hogy a területén lakó összes keres­kedők és iparosok teljes lajstromát a községi és városi hatóságok által készíttesse el és március 15-ig a kamarához terjessze be. Lapunk mai »láma 2 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents