Békés, 1923. (55. évfolyam, 1-103. szám)
1923-03-03 / 18. szám
2 Békés 1928 március 3 szavazott 61, ellene 41 bizottsági tag s ezzel Gerendáspuszta nagyközséggé alakulási ügye nagy lépéssel előrehaladt. A vármegyei közkórház állami kezelésbe átadása kérdésének tárgyalásánál voltak még figyelemreméltó felszólalások. Ladict László ellene van az állami kezelésbe való átadásnak. Elmondja röviden a kórház történetét, amelylyel azt akarja bizonyítani, hogy a kórház fenntartása a vármegyére sohasem jelentett terhet, mert a kórház minden időben önmagát tartotta fenn. A kórház körülbelül 80 évvel ezelőtt alakult 4 ágygya), azután fejlesztették 8 ágyra, a 80-as években 40, majd Beliczey István föispánsága idejében 80 ágyra. Azóta óriási léptekben haladt előre, úgy hogy ma ez a kórház Csonkamagyarország első kórháza és annak idején Nagymagyarországban egyedül a pozsonyi kórház volt vele egyenrangú, az elmekórház tekintetében a nagyszebeni. A kórház az anyagi eszközöket közadakozásból hozta össze az 1843—44 évben az erre a célra rendezett előadásokból és mulatságokból. Nem tartja okos dolognak, hogy a vármegye éppen a mai nehéz viszonyok között csak ngy ingyen adja oda ezt a nagyszerű intézményét. Elismeri, hogy a kórház adminisztrálása terhes feladat, de — hiszi, hogy az alispán ezt a terhes feladatot szivesen elvégzi. Ambrus Sándor szintén nem hive az államosításnak, azonban bölcsen tadja, hogy a mai rendkívüli helyzet rendkívüli kötelességeket szab elénk. A kórház a mai adminisztráció mellett nem volt életképes s belátja, hogy igy agy sem sokáig mehetett volna. Fontos volna tudni, hogy a szerződés milyen kikötéseket tartalmaz az állam terhére. Tndja-e, képes-e az állam a kórház bajait szanálni. Ha tényleg szanálja, úgy megnyugszik az államosításba s ha a szerződés nem tartalmazna ilyen kikötéseket, akkor az pótlandó a szerződési feltételekben. Dr. Baimel Sándor alispán : az államosítás kérdésében már nem szükséges határozni,( azt a törvényhatósági bizottság eldöntötte, ő tette annak idején azt az indítványt, hogy a kórház állami kezelésbe átadassák s erre az elhatározásra igen súlyos okok kényszeritették, amely súlyos okok nemcsak a törvényhatósági bizottság, hanem az egész vármegye közönsége előtt ismeretesek. Az eddigi szervezet nem ért semmit s ha továbbra is igy maradt volna, a kórház teljesen elzüllik. Hallotta, amikor már be volt fejezve az átadás, egyesek fel akarták az egész kérdést borítani, ö Pesten járván felhasználta az alkalmat. Fent volt a népjóléti miniszternél s az ő felhatalmazása lyóhoz szeretete egész melegével fordul s a szerelmes egész gondosságával figyeli meg. S mindent szorgos pontossággal ad ugyan vissza, de megfüröszti tüzlelke lángjában. A maga fájdalmát, a maga örömét, a maga kétségbeesését, a maga reményét viszi át a tájra s ezzel a tájat is élővé teszi. El kell válnia babájától s a levél is hull a virágról, reszket a lelke, mert kedvese eszébe jutott s reszket a bokor, mert madárka szállott reá. a költő arca halvány s a -hold is sárgul az ég alján, szomorúságában a szomoru- füz is mélyebben hajladoz s ha vigabbra perdül kedve, vigabban zeng a csalogány is. Még genre képeiben is egybefolyik a megfigyelés pontossága a gyorsan pergő jelenettel, csak a Megy a juhász szamáron c. románcra gondoljunk, melynél specifikusan magyarabbat egész irodalmunkban nem találunk. Ez kimondottan magyar gesztus. Meghalt a babája, mit ér az egész élet s nagyot ütött botjával a szamár fejére. Egyéniségével ezekben is összeolvad természetszeretete. Nem hiába a természet vadvirágának tartja magát, lelke mindig egyazon a természettel. Szándékosan hagytam legutoljára hazafias költészetét, amit a költő működése legjavának tartott. Itt a költő rajongó, mély honszerelme s kegyetlen osztrákgyülölete az indulatos szenvedélyek magasabb szféráiban sem veszti el lélegzetét. Ilyenkor csudálatos melegséggel fut szavakba hazaszeretete. A költő szinte dúskál a dicső múltra hivatkozás képeiben s feddése met- szőbb, élesebb és fájóbb, mert egyszerűbb és közérthetőbb, mint Berzsenyi Dánielé. A magyar nemesi nemtörődömség és közömbösség gyakran ad fájó hangot költészetének. De a magyarság minden akkori bűne mellett sem hagyná el semmi kincsért, semmi hírért szülőföldjét, „mert szeretem, hőn szeretem, imádom, Gyalázatában is nemzetemet.“ Petőfi magyarságánál izzóbb tűz nem lángolt még magyar földön, ő a hon és szabadságszeretet ritka szépségű típusa s éppen ezért az örök magyarság példaképe. Lázasan szomjazza a szent szabadságot, honának alapján kijelenti, hogy egy törvényjavaslat van benyújtva, mely szerint bármely kórbáz államosítható. Azt mondotta a miniszter, hogy azok a kórházak, amelyek nem vétetnek állami kezelésbe, azokkal nem fog többé az állam kínlódni s azok a kórházak teljesen a maguk erejére lesznek utalva. Ambrus Sándor bizottsági tag felszólalására kijelenti, hogy minden megtörtént, hogy a vármegye érdekei a legmesszebbmenőleg meg- óvassanak. Az állam átveszi az összes alkalmazottakat 8 rendelkezési állományba helyezi. Es ha akad közöttük olyan, aki nem arra való és nem vétetnék át, abban az esetben is a nyugdíj nem a vármegyét, hanem az államot terheli. Dr. Ladies László az alispán felszólalásából azt veszi k;, hogy sokalja a munkát, elveszi az egyéb fontosabb dolgok végzésétől a munka idejét s ezért volt szükség az államosításra. Dr. Daimel Sándor ezzel a kijelentéssel szemben emeltfővel áll a törvényhatósági bizottság előtt, ő itt van a legnagyobb ünnepnapokon is, délután is és dolgozik és szabadságon már 15 éve nem volt. (Általános élénk helyeslés és taps.) A törvényhatósági bizottság a felszólalások után az állandó választmány javaslatát fogadta el. A balatoni gyermeknyaraltatási akció ügyében a törvényhatósági bizottság moBt érdemben nem határozott, hanem utasította a vármegye alispánját, hogy a májusi közgyűlésre tegyen javaslatot egy e célra kivetendő megfelelő mennyiségű pótadó megszavazása iránt. A vármegyei kéményseprők egyesületének kérelmére a vármegyei szabályrendeletben megbatározott és ezidőszerint 20 koronás alapdij 35 koronára, az emeletkülönbözet eddigi 3 koronáról 5 koronára emeltetett fel. i A délután folyamán nagyobb vitára adott alkalmat Gyula városának a munkások téli foglalkoztatása és az azzal felmerülő kiadások, valamint a városi alkalmazottak beszerzési segélyének mikénti biztosítása tárgyában alkotott szabályrendelete. A szabályrendeletben megállapított szolgáltatások, illetve kivetések 50% baD (vagyis a kivetések fele összegében) hagyattak jóvá azzal, hogy azok, akik a Horthy-akció kapcsán már megfelelőig adakoztak, ezen kivetés alól arány- lagosan mentesitendők. Körülbelül 20 képviselőtestületi határozat volt felebbezéssel megtámadva, ezeknél túlnyomó részben a felebbezések elutasításával a képviselő- testületi határozat hagyatott jóvá. s nemzetének bilincsmentes, önálló szabadságát. Még 1846-ban, az Egy gondolat bánt engemet c költeményében a szent világszabadságot szom- juhozza, de ez a világszabadság két évvel megelőzte s nem is azonos a marii kiáltvány kommunista szabadságával S mikor a haza veszélyben van, mikor meghordozzák a véres kardot, nem a nagy testvériségért akar küzdeni, hanem a honi föld területi épségéért, a rác és oláh, az osztrák és tót ellenében. Neki a szent világszabadság is csak azért kellett, mert ettől remélte népe szabadulását az osztrákkal kötött kényszer- házasság fölbontását. S nemcsak átérezte, hanem át is élte a hazaszeretetet, nemcsak énekelte, hanem karddal kezében ott esett el érte a harcmezején, hol fúvó paripák dobogása törte össze csontjait s a hősöket egy közös sírba rakták. Minden érzése valósággá lett, minden jövendölése beteljesedett. Lelkét, fejedelmi önérzetét földi életében sem korlátozta semmi, hangulata szerint sirt vagy nevetett, de önmagát fejezte ki. Nagysága miatt áldanók a bölcsőt, mely az emberiségnek adta, százszorosán áldjuk a kiskőrösi bölcsőt, mely magyarrá ringatta, mert ő miénk mindenestül. Hisszük és reméljük, hogy Petőfi lángszelleme belevilágít gyászos elesettségünk sötét éjszakájába s dicsőséget, hirnevet szerez nemzetének mind az öt világrészen. Hiszen nagyságának, hírnevének szükek voltak a Kárpátok ko- szoruzta ezeréves határok s ma könnyes szemmel s éles váddal tekint le az égből a trianoni papiroshatárokra. Bízó hittel bízunk benne, hogy azt a népet, mely a világirodalomnak szülte és nevelte Petőfit, nem taposhatják sokáig a hullarablásban kifinomult kultúrájú Balkán barbárjai. Petőfi centennáriumát velünk ünnepli az egész világ s mi elrablott véreink sóhajos imáival egyesitjük buzgó kérésünket a magyarok Istenéhez, hogy még e Petőfi év folyamán egyesülhessünk újra régi nagyságunkban, régi megértő szeretünkben. (Vége.) m i m_m Mc Kanonoki kinevezés. Gróf Széchenyi Miklós megyés püspök dr. Scbriffert Bálaegyházm. iroda- igazgatót, ö?.y. Schriffirt Mártonné orosházi lakos fiát a nagyváradi székeskáptalanban valóságos kanonokká nevezte ki. Az uj kanonok orosházi illetőségű, aki néhány évi lelkipásztorkodás után került az egyházmegye szolgálatába. Teljesen fiatalon éri a főpásztor kitüntetése, mely az odaadó becsületes papi életnek is egyben jutalma. Iskolavizsgálat Ourgulits Antal miniszteri biztos szakfelügyelő a héten vizsgálatot tartott az Ipartestület által fenntartott polgári fiaiskolában. A vizsgálat eredménye minden tekintetben kielégítette a szakfelügyelőt s a vizsgálat befejezése után tartott megbeszélésen elismerését fejezte ki úgy Schreiber Ottó igazgatónak, mint az egész tanári karnak a gyakorlati irányú nevelés terén végzett eredményes munkásságukért. Választék névjegyzéke. A nemzetgyűlési választók névjegyzékének kiigazítása dijából megalakított bizottság 1923. évi március 6 án, azaz kedden délelőtt 10 órakor a városháza nagytermében értekezletet tart, melyre a bizottság tagjai külön meghívóval is egybehivattak és a megjelenésre felkéretnek. Holdfogyatkozás Ml hajnalban 3 óra 27 perckor kezdődőleg részleges holdfogyatkozás volt, mely 4 órakor kulminált és 5 óra 25 perckor megszűnt. Felhívás Felhívom a vendéglős és italmérő kartársakat, hogy honossági igazolvány megszerzése végett még e hét folyamán feltétlenül keressék fel dr. Lovich Ödön urat irodájában délután 2—5 óráig. László Antal, elnök. Nyilvános nyugtázás. Szirmay L. Árpád egyházmegyei tanfelügyelő, prelatus-kanonok ur 3000 koronát juttatott a gyulai Szociáls Misszió céljaira, melyért ezúttal mond köszönetét a Miszszió vezetősége. Testnevelési Ügy. Gyula város testnevelési bizottsága ma, azaz március 3 áu délután 4 órakor a varosháza nagytermében ülést tart. Hegedű-zongora estély. Országú Tivadar hegedűművész, akinek brilliáns játékát egyik korábbi gyulai szereplésekor csodálattal hallgattak és élveztük, Szabó Emil zongoravírtuozzal társulva, magas színvonala műsor kitűzésével hangversenyt rendez holnap, vasárnap este a főgimnázium zenetermében. A műsor a következő : 1. fi. Grieg: C moll hegedű-zongora szonáta. 2. B. Schumann: Novellet, No. 1. Keleti képek No. 3. (zongora), 3. K. Goldmark : A moll hegedűverseny. Finale (hegedű). Szünet. 4. \Y. A. Mozart: C moll fantázia. Bondo alia Tárca. 5. Chr. W. Gluck: Melodie. Fritz Kreisler: Tambourin Chi- nois (hegedű). 6. E Grieg: Auf den Bergen. Fr. Chopin: A dur Polonaise (zongora). 7. Hubay J.: 5. sz. Csárdajelenet. Francoeur: Sioi- liane et Bigandon (hegedő). Kezdete este 7 órakor. Belépődíj 200 korona. Jegyek előre válthatók Dobay János könyvárusnál. A tiszta jövedelem 10 százaléka a főgimnázium zenekaráé, mely célra falulfizetések köszönettel fogadtatnak. Szülői értekezlet a főgimnáziumban. Folyó hó^5 én, hétfőn délután fél 4 órakor a gimnázium I. emeleti természetrajzi előadó termében szülői értekezlet lesz, melyre a tanintézet növendékeinek szüleit ezúton is meghívja az igazgatóság. Ismeretterjesztő előadás A gyulai szervezett ipari munkásság vasárnap, folyó hó 4-én tartja legközelebbi előadását, amikor is dr. Csige Varga Antal olvas fel A kurucok címmel kor- és badíörténeti előadást. Előadás közben gyulai tárogatósok kuruc dalokat fognak előadni. Az előadás a pavilion nagytermében 6 órakor kezdődik; belépődíj tetszés szerint. Halálozás Volent Ferike, Volánt Mihály asztalos-iparos polgártársunk 16 éves fii, folyó hó 2 án, súlyos szenvedés után elhunyt. Temetése vasárnap délután 4 órakor lesz. Vallásos felolvasó estély a reformálás egyházban. A református egyház utolsó felolvasó estélyét vasárnap délután 5 órakor tartja (nem 6 órakor) a Balogh-fále iskola termében. Ezen az idei felolvasó estélyeket befejező alkalmat Máliusz Juhász Páter első tiszántúli püspök és reformátor 350 éves halála évfordulójára tartja énekszámokkal, szavalatokkal és előadással. Az újvárosi bőr választmánya március 4-én, vasárnap délelőtt 11 órakor a kör olvasótermében választmányi ülést tart, melyre a választmány tagjait ezúton hívja meg az elnökség. A Szociális Misszió Társalat folyó hó 28-án vallásos délutánt rendez. A minden pontjában érdekes és változatos műsort lapnak jövő számában közöljük.
