Békés, 1923. (55. évfolyam, 1-103. szám)

1923-02-14 / 13. szám

-L L¥. évfolyam 13 > szám. Szerda Gyula, 1933. február 14. Előfizetési árak: Negyedévre helyben 200 K Negyedévre vidéken 300 K hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZUAZBÁSZATI HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 7 korona. A vármegyei közigazgatási bizottság ülése, (1923, február hó 120 . Az alispáni jelentés tárgyalása előtt dr. Haviár Gyula bizottsági tag szólalt fel azon rágalmak miatt, amelyekkel egyes lapok az ő oláh megszállás alatti magatartását tárgyalják. Részletesen tájékoztatja a bizottságot az ügy állá­sáról, amelynek egyik fontos része, hogy az ellene szórt rágalmakkal szemben a bíróság öt teljesen rehabilitálta s a bíróságnak ezen rehabilitációját kisérik bizonyos tendenciózus kommentárokkal egyes lapok, így a Körösvidék és az Uj Nemze­dék, amely rágalmak miatt ő az említett lapok ellen sajtópert indított. Eljött — úgymond — csak azért, hogy nyíltan, férfiasán igaz tanúval­lomást tegyen arról, hogy világéletében mindig hü fia volt a magyar hazának s megtorlatlanul sérelmet senkitől eltűrni nem fog. Kéri a bizott­ságot, hogy az ügyre vonatkozó bírálatát a bíró­ság ítéletéig tartsa függőben. Ezután rátértek az alispán havi jelentésének tárgyalására, amelyet a bizottság észrevétel nél­kül tudomásul vett. Ladies László bizottsági tag sürgeti a tiszt­viselői igazoló eljárások lefolytatását. Elnöklő főispán tudomásai veszi a felszóla­lást s ígéretet tesz az eljárások lehető gyors lefolytatására. Becker Adám miniszteri osztálytanácsos, folyammérnökségi hivatalfőnök olvasta fel ezek- után az elmúlt két évben a vízügyek terén fel­merült nagyon fontos eseményekről szerkesztett összefoglaló jelentését. Igen tannlságos jelentésének az a része, ahol főképen az árvédelmi kérdésekről nynjt szak­szerű tájékoztatást. A tervek szerint pl. 12,000.000 m* iszap és föld kiemelése szükséges a Kettős- és Hármas- Körös medrének és hullámterének oly tökéletes kiépítéséhez, hogy azon a legnagyobb tömegű árvíz egyenletes eséssel lefolyhasson. Ez óriási mnnka ugyanannyi, mint amennyit a Kőrösökön 1871 óta összesen végrehajtottak, azonban a munkálat a mai nehéz viszonyok mellett sem végrehajthatatlan, mert a védtöltéseknél szükséges földanyag kitermelésével összekapcsolható. Meg­állapítja a jelentés, bogy a forradalmak és meg­szállások okozta lelki depressziók alól a munkás- tömegek lassanként felszabadulnak s miután úgy az árvédelmi, mint az ezzel kapcsolatos meder- rendezési munkálatok hosszú évtizedekre terjedő munkaalkalmai kínálkoznak, igy egy csapásra megszűnik az a felfogás is, hogy dolgozni nem lehet, nincs kereset, mert nincs mnnka. Munka alkalom van, hossza évekre terjedőleg. A munkálatok költségeinek előteremtésére vonatkozó fejtegetései is szembetűnők. A költsé­geket bnzaértékben számítja, összehasonlítván azt a háború előtti költségekkel. Átlagosan 3 kg. búza értékének mondható ez a kát, boldankénti megterhelés, amellyel a társulatok 10—14 év alatt árvédelmi és belvízi helyzetüket teljesen biztossá tehetik. Ha figyelembe vesszük, hogy a háború előtt is körülbelül ugyanannyi búzát igényelt a társu­latok kölcsöneinek törlesztése és az adminisztráció fenntartása, akkor,) ezen beruházásokat csakugyan gazdaságosaknak kell elismernünk. Általában az árvédelmi munkálatok az ősz- szes ármentesitő társulatok területein megindul- tak és serényen folynak. A mait év tavaszán a belvízkárok miatt sok volt a panasz. Ezek a károk részben elemi csa­pásokra, részben arra a körülményre vezethetők vissza, hogy az összes müvek száraz ciklusban, talságos optimizmussal és még nagyobb takaré­kossággal készültek, azonban a megindult mun­kálatok segíteni fognak a bajokon. A felolvasott jelentés Ladies és Morvay bi­zottsági tagok hozzászólása után tudomásul vé­tetett. A kir. pénzügyigazgató jelentéséhez elsősor­ban dr. Ladies László szólalt fel s a gyulai hadi­felelős szerkesztő: DOBAY FERENC rokkantak és özvegyek egy megbízottja által neki átadott panaszkérvényt terjeszt a bizottság elé A panasz a kistrafikosok szomorú helyzetét tárja fel, amely szerint az állam bár joghoz juttatta őket, anyagi támogatásban nem részesülnek. Szóvá teszi a tisztviselők szomorú helyzetét is s közben­járást kér ezen tarthatatlan állapotok orvoslása végett, mert teljesen lehetetlen helyzet, hogy a középosztálynak ezt a fentartó elemét az állam ngy tartsa el, hogy az minduntalan más segítő forráshoz legyen kénytelen nyalni. Feliratot in­dítványoz a kormányhoz oly irányban, hogy igyekezzék valami módot találni, hogy tekintettel a nehéz helyzetre, a tisztviselők olyan ellátásban részesüljenek, hogy függetlenül képesek legyenek szerényen legalább is megélni. Török Gábor szintén a tisztviselők helyzeté­ről, főképen a természetbeni ellátás körül tapasz­talt mizériákról beszél. Morvay Mihály ismét felszólal a gazdasági cselédeknek kereseti adóval való megrovása ellen ; Török Gábor a cselédek megadóztatásánál nem abban látja a sérelmet, hogy a cselédekre van hárítva, hiszen a gazda azt sohasem hárította a cselédre, ma sem hárítja, hanem a végrehajtás módozataiban. A helyes adóztatást abban látja, ha a cseléd járandósága a helyi viszonyok szerint bizonyos átalányösszegben fiksziroztatik, s ez az összeg vétetik az adózás alapjául. Mert ez az el­járás, ahogyan most a cseléd keresete megállapí­tást nyer, csak azt eredményezheti, hogy a gazda egészen jelentéktelen illetmények be nem vallása miatt érzékeny bírságokat lesz kénytelen fizetni. Ambrus Sándor szintén a nehéz helyzetben levő trafikosok ügyével foglalkozik s a helyzet szanálását abban látná, ha az állam ezeknek az rxisztenciáknak megfelelő hitelt nyújtana. Ladies László is ebben látja az orvoslást. Hitelt nyújtani nekik, nem hossza időre szólót. Az nem megol­dás, hogy a kistrafikosok előlegezik a dohány be­szerzéséhez szükséges költségeket, mert ez igaz­ságtalan is, mivel azok fogják a közönség igényeit kellő mértékben kielégíteni, akik megfelelő pénzt tadnak előlegezni a dohánytőzsdének, a többiek pedig csak jelentéktelen s a megélhetésüket egy- altalabun nem biztositó mennyiséget szerezhet­nek bp. Előadó kir. pénzügyigazgató helyettes reflek­tálván a felszólalásokra maga is megállapítja a kistrafikosok nyomasztó helyzetét, azonban más megoldás, mint amilyen most gyakorlatba vau, nem kínálkozik. Az állam hitelt nem nyújthat, minthogy a szükséges fedezet biztosítva nincsen. Ennek a kérdésnek a rendezése már a pénzügy­minisztériumban is felvetődött. A pénzügyigazga­tóság a trafikosokat igyekszik támogatni abban az irányban, hogy minél nagyobb mennyiségű dohányt tudjanak beszerezni. Hitel iránti kérvé­nyüket a pénzügyigazgatóság pártolólag fogja fel­terjeszteni. Arról van tudomása, hogy Budapesten egyes nagytőzsdéseknek az állam nyújtott hitelt, de arról, hogy vidékieknek nyújtott volna, nincs tudomása. A tisztviselőkérdéshez nem tud hozzá­szólni. Kívánatos, hogy a minisztérium a fizetés­rendezésre vonatkozó ígéretét minél hamarább beváltsa. A kereseti adóalap fikszirozása ugyan­olyan értelemben fog történni, amint azt Török Gábor bizottsági tag javasolja. Egyébként az adó­törvény végrehajtása még mindig sok tanulmá­nyozást igényel, s a legközelebb megtartandó értekezleten utasítani fogja a községi jegyzőket, hogy a javasolt értelemben tájékoztassák az adózókat. Az államépitészeti hivatal havi jelentésében számol be a vármegye alispánja az államépitészeti hivatal főnökével s Hevesvármegye közönségével karöltve megindított és sikerre vezetett hatalmas akc óról, amely hivatva lesz a vármegyére háruló közntépitéai feladatokat teljes mértékben a köz­érdekének megfelelően végrehajtani. A közúti építési munkálatok sikeres végrehajtását nagy­mértékben akadályozta és késleltette a kőtermelö üzemek által a mai árhullámzások teremtette kényszerhelyzetek kihasználása, valamint a kavics­mennyiség szállítása körül felmerült késedelmek. Ezeknek a gátló akadályoknak elhárítása végett Upiak ■»! ■ zárna 2 oldal. Megjelenik szerdán és szombaton. a vármegye alispánja, illetőleg az ő javaslatára Békésvármegye törvényhatósága és Hevesvármegye törvényhatósága közösen megvették az Apcvidéki (Heves m) kőbánya részvényeinek többségét. — Ezzel a vármegye társtulajdonosává lett ennek a kőbányának. Hátra van még a tényleges leltári átvétel, kapcsolatban a részvénytársaság vezetősé­gének átszervezése és a végleges bérleti szerződés megkötése, s ezzel teljes mértékben biztosítva van a vármegye útépítési programmjának teljes egészében való sikeres végrehajtása, karöltve pedig a munkaalkalom nyújtásával sikeres tényezője lesz a munkanélküliség megszüntetésének s ezzel az elégületlenség leszerelésének amely nagy szociális érzékre valló munkában a legnagyobb része vár­megyénk nagyrabecsült alispánjának van. m I M_ JE Me Hamvazó szerda, a római katholikns egy­ház a mai nappal a nagyböjt szakaszába lépett. A farsangi mulatozás átadja helyét a meggondo­lásnak és a magábaszállásnak. Az egyház a mait évi virágvasárnapról megmaradt szentelt barka­ágakat elégeti s hamujával a hívek homlokára keresztjelet von e szavakkal: Emlékessél meg ember, hogy porból lettél és porrá lessess. Nagy és mély gondolat, mely a robotoló embernek igen ritkán jnt az élet zaja közepette az eszébe. Dr. med. hon. e. Lukács György. A fővárosi lapok hirül adják, hogy a Kolozsvárról elűzött, most Szegeden müködö Ferenc József tudomány- egyetem orvosi kara titkos szavazással egyhangú­lag az orvostudományok diszdoktorává választotta meg városunk nemzetgyűlési képviselőjét. A leg­nagyobb kitüntetés ez, amelyet egy tudomány- egyetem adhat s a maga jelentősége szerint ak­kor foglalkoznak majd ezzel a nagyjelentőségű eseménnyel, ha a kormányzó nr őfőméltóságának jóváhagyó rendelkezése után az ünnepélyes disz- doktorrá avatás megtörténik. Most csak azt szö­gezzük le, hogy az Alföld szivébe került egyetem méltóbbnak nem adhatta volna az orvostudomá­nyok diszdoktorának címét. Senki, az ebből a szempontból sokáig elhanyagolt Alföld közegész­ségügye érdekében annyit nem tett, mint Lukács György. A békésvármegyei és hódmezővásárhelyi mintaszerű kórházak, a gyulai és debreceni tüdő­betegszanatóriumok, a békéscsabai, nyíregyházai, de az ország más pontjain is működő tüdőbeteg- gondozó és gyermekvédelmi intézetek, vagy egye­nesen létesítésüket, V3gy nagygyá fejlesztésüket képviselőnknek köszönhetik. Még sok mondani valónk lehetne Lukács Györgynek a közegészség- ügy terén való működéséről, de most csak azt szegezzük le, hogy minket gyulaiakat, akik itteni főispáni működése óta ismerjük, ezirányu nagy tevékenységét, a szegedi tudományegyetem e ki­tüntetése örömmel és büszkeséggel tölt el. A vármegyei törvényhatósági bizottság f. hő 28-án délelőtt 9 órakor közgyűlést tart. Halálozás. Mély msgilletődéssel vettük a lesújtó gyász hirt, hogy Ulicska Istvánná, m. kir. njug. honvédalezredes neje, született Misley Mária február 11-én, életének 6I-ik évében hosz- szas betegség után elhnnyt. Halálát szerető férjén kívül leánya Margit, továbbá fiai, Géza, Endre Tibor és István, valamint fivére Misley Elemér és széleskörű rokonság gyászolja. Temetése ked­den délntán történt nagy részvét mellett. Felhívás a protestáns asszonyokhoz. A re­formátus egyház vezetősége felhívja osztálykü­lönbség nélkül a protestáns asszonyokat, hogy sserdán délntán 5 órakor szíveskedjenek az Új­városi Olvasókörben megjelenni, ahol előzetes ér­tekezlet tartatik a Református Nőegylet megala­kítása tárgyában. l

Next

/
Thumbnails
Contents