Békés, 1923. (55. évfolyam, 1-103. szám)
1923-02-10 / 12. szám
2 Békés 1923 február 10 Látogatás a Napközi Otthonban. A gyulai állami iskolák tantestülete, különösen annak nötagjai, fájó szívvel, könnyes szemekkel szemlélték azt a száznál is több szegény iskolásgyermeket, akik lakóhelyük távolsága miatt nem mehettek haza a déli 2—3 órás tanítási szünet alatt, mert különben csak késő délután tudtak volna visszaérkezni és akik egy darabka kenyéren voltak kora reggeltől késő délutánig, hogy azután a tanítás végeztével egy igen bizonytalan vacsora reményével vágjanak neki a hazáig tartó bosszú gyalogutnak. A könyörületes tantestület agitációjanak, emberszerető buzgalmának és városunk jólelkü adakozóinak köszönhető, hogy ezek a gyermekek most már nem koplalnak a tudomány csarnokában, nem lézengenek éhesen az iskola folyosóin, hanem jó meleg eledelt kapnak és folytonos tanítói felügyelet alatt vannak. Ez a Napközi Otthon, amelyet tegnap délben meglátogattunk A város felett cseng a déli harangszó, elhangzik az iskolák tantermeiben a záró imádság és boldogan ömlik ki a kapukon a gyermeksereg. Vidáman sietnek hazafelé és a legtöbb bizonyára azzal foglalkozik: mit főzött ma anyuska. Ám egy csomó kis pajtás elmarad a kapu alatt, már benn az épület folyosóján másfelé veszik útjukat és néhány perc alatt együtt van egy jól fütött tanteremben vagy hatvan apró gyermek. Két padsor leány, egy padsor fiú. Csak reájuk nézünk és tisztában vagyunk velük. Sápadtak, rongyosak, minden részvétünkre méltók. M-irt a szülők lehetnek esetleg hibásak, talán érdemelhetik inkább feddésünket, mint részvétünket, de a gyeimeket csak szánalmunk, csak részvétünk, csak kÖDyörü- letünk illetheti. Akár igazán reá van szorulva erre a jótékonyságra, akár nem kellene reászorulva lennie. Csakhamar megjelenik egy hatalmas fazék (7000 korona volt az ára!) benne párolgó, színes, illatos, zsírtól csillogó levessel. Szép rendben megkezdődik az osztás. Evőedényt és eszközt mindenik gyermeknek hazulról kell hoznia. Ezt most nem lehetett volna beszerezni. Kimustrált katona- csajkák, pléhcsuprok, cseréptányérok kerülnek elő és csakhamar azokban párolog a jó meleg étel. Teljes szótlanság, csak a kanalak különféle zör gése és az étel szürcsölése hallatszik. Lassan, élvezettel esznek. Mikor bevégzik, szemmel láthatóan pirosabb és vidámabb az egész társaság. A felügyelő tanárnő összeteszi a kezét és a gyermeksereg rögtön megérti, mit jelent ez: egyszerre felálianak és meleg hangon száll az ima: »Aki ételt, italt adott, annak neve legyen áldott.. Bennünk pedig megvilágosodik az az igazság, hogy aki ezeknek a gyermekeknek adott, igazán nem nekik, hanem önmagának és a saját gyerkapnak, és különösen gyakoriak a következő összetételek: -bacher, -burger, -heimer, -inger, esetleg Umlauttal pl. Oppenhäuser Nassau, Hessen, Thuringia területén a kicsinyített formák el re végződnek A helynevek többnyire eredeti alakjukban er nélkül fordulnak elő. A Main folyótól délre Badenben a kicsinyített formában a le vezet. A helynevek ismét er-re végződnek és sok az -inger, -berger, -bacher. Az Umlaut ingadozó : -hauser és -häuser, -hofer . és - höfer. Württembergben hasonló viszonyok uralkodnak, mint Badenben. A Tauber folyótól a Bodeni tóig a helynevekben az er végzet uralkodik. Bajorországban gyakori a p, b helyett pl. Paier (Baier). A kicsinyített formák l re végződnek, sok a -bichler, -hamer ( heimer), -huber és sok a ler végzet. Úgy itt, mint a többi délnémet területen ai, ay fordul elő ei helyett: Mayer (északnémet Meyer). A gyulai családi nevekre különösen illik az, amit Koblenz és Trier vidékéről, továbbá Bajorországról mondottunk. Badent és Württem- berget kikapcsolhatjuk, mert a le kicsinyítő végzet nálunk mindössze két névben fordul elő. Nassau, Hessen, Thüringia területe pedig sokkal elmosódottabb sajátságokat mutat, semhogy erről a területről valami biztosabbat állíthatnánk. mekeinek adott. Ezek a gyermekek együtt fognak majd élni a mi gyermekeinkkel és bizonyára nem fognak kővel visszadobálni azért a kenyérért, amit most szerető szivvsl nyújtunk nekik. A jóllakott társaság kivonul és csakhamar bevonul egy másik csoport. Etek mind fiuk, egy tovább szorgalmatoskodott osztály. Ezek is vannak vagy huszonötén. Déli egy órakor a magasabb osztályosok jönnek, megint vagy hatvanam összesen 120—130 között váltakozik a napi létszám. Bizony igen sok. Da a jó tanítónők vigasztalják magukat. Csak több mégis a jó embar. Csodálkoznak, hogy mi kétkedve nézünk reájuk. Hát igen. Vannak állandó jótevői a Napközi Otthonnak. Gróf Aimásy Dánesné zsírral és liszttel látja el az intézményt. A Gazdák Malma hetenként 10 kg. kenyeret, Guba malomtulajdonos havonként 30 kg. lisztet ad. Soltész Béla és Leopold Béla mindennap kenyeret adnak, Sándor pék kalácsot süt, a föszerkereskedők nagyrésze rendszeresen adakozik; 4, mondd négy (Békési, Dámusz, Horváth. Krizsán) mészáros hetenként 2—2 kg. húst ad. így hát bizony hetenként csak egyszer van húsos nap. Egyszeri adakozó volt sok, de az állandó adakozók végig tekintésébe bizony nem fárad bele a szemünk. Di a jó tanitónénik nem esnek kétségbe, öi együtt éreznek a gyermekse- reggel, ezek psdig nem tudják, mi az elégedetlenség, mi az elkeseredés. Ezeknek csak reménységük és bizalmuk van az emberek jósága iránt. Mikor oktatóikra, gondozóikra néznek, csak jóságot látnak. Mazurek Ferencaé, Köpösdy Jolán, Námedy Mária, Szarvassy Mariska tanárnők buz- gólkodnak nagy szeretettel a gyermekek körül, permanens vezetője és felügyelője az 0;thounak pedig Petbő Dalma tanárnő, aki a jó anya gondosságával vigyáz és ügyel száztagú családjára. Még megnézzük a raktárt is. Hát bizony egy jóravaló házi éléskamara jobban fel van szerelve. No de rendjén is van így. Csak legyen mindenkinek otthon tele a kamrája, akkor a Napközi Otthoné sem fog kiürülni. Ezzel a kívánsággal veszünk búcsút az Otthontól éa a buzgó hölgyek sietnek a második csoportot fogadni. Ők maguk majd csak azután mennek ebédelni. (m. áO MOZI. Vasárnap egy igen érdekes, regényes történet kerül előadásra, melynek címe a Napkelet fia, bőse pedig egy kinai fiatalember, aki véres bosz- szut áll egy kapzsi európain, aki valamikor haszonlesésből megölte az ő atyját. A darab feltűnő érdekessége az, hogy a főszerepet egy kinai mozi- szinész, Tsin-Hon játsza Amit Koblenz és Trier vidékéről mondottunk, az mind illik a gyulai családi nevekre. Azv Oppenhauser név szintén erre a területre utal. Miután ez a család egyike a legrégibb német családoknak Gyulán, arra kell következtetnünk, hogy talán az 1738. előtt betelepültek zöme erről a vidékről való. A második nagy település nevei között igen sok bajor-osztrák eredetre vall: Nirnberger (helynév Wien mellett), Miller (Müller helyett), Paier (Baier), Purgstaller (Burgstaller), továbbá a sok ler végzet. Valószinü azonban, hogy Németország más tájairól is jöttek bevándorlók. így pl. Scherer Antal, akinek 1745-ben Jakab fia született, átköltözött Elekre, ahol másodszor nősült s ez alkalommal az eleki plébános bejegyezte, hogy nevezett a mainzi egyházmegyében fekvő Königs- hoffoól származik. Ez a Königshoff bizonyára azonos a Würzburgtól délnyugatra a Tauber folyó mellett fekvő Königshoffal. Ez az egyetlen család, amelynek szarrha- zási helye pontosan megállapítható. A Károlyi család levéltárában őrzött és jelenleg zár alatt álló Haruckern levéltár átkutatása mindenesetre nagyobb fényt vethetne erre a kérdésre. (Folyt, köv.) Ez a költemény a már halott Csapó Eleikéhez irt költemények egyik legjelesebbike. Hiába várlak hát ezentúl ? Megsiratott szép gyermekem! Meg nem jelensz többé nekem f Mint eddig gyakran megjelentél Szobámban csöndes éjeken. Eljö az éj, eljö az éjfél; Mihaszna jő? nem jö veled. Nem látom lengő szellemed, S reményem eltörött szárnyával Födöm be bágyadt szememet. Hová levél? miért maradsz el? Örökre kedves szép leány ! Hervadt orcám ijeszt talán ? Ne fél], ne félj hervadt orcámtól: Érted levék oly halováng. Oh jöj fel egyszer még sírodból, Mindennél drágább árnyalak ! Csak hogy még egyszer lássalak ; Aztán mond, hogy terhedre van búm, S többé nem háborítalak. Mulatságok. Az idei 38 napos farsang a jövő héten, húshagyó kedden véget ér. A még hátralevő négy napján azonban Karneval herceg ugyancsak ki akarja venni részét a gondtalan mulatozásból, mert még a következő estélyek esedékesek: Látványos »Biibaestély< a Horthy-akció javára február 10 én, azaz ma este 7 órai kezdettel a Király Mozgóban. A Gyulai Izraelita Nőegylet február hó 10-én este 9 órai kezdettel a Kereskedelmi Csarnok termeiben jótékonycélu zártkörű teaes télyt rendez, melyre a tagokat ezutoa meghívja. A tagok által meghívott vendégeket szívesen látja a rendezőség. A gyulai Kötött- ős Szövött Iparárugyár munkásai és munkásnői szombaton, f. hó 10-én rendezik farsangi báljukat a Göndöci-kerti pavilonban. A bál sikeréről agilis rendezőség gondoskodik. f A Polgári Kör február bó 10-én a Kör összes helyiségében nagy jelmezbálat rendez. A Szociális Misszió Társulat Leány klubja február nó 11-én jótékonycélu előadást rendez a Békésmegyai Kaszinóban. Az előadás kezdete este 8 órakor. Belépőjegy ára 120 korona. Felülfize- tések köszönettel fogadtatnak ás hirlapilag nyugtáztatnak. Az Újvárosi Olvasókör vasárnap esti 7 órai kezdettel a Kör házépítési alapja javára táncmulatságot rendez, amelyet Petőfi ünnepély előz meg. Ez az ünnepély föl 5 órakor kezdődik, azon a ref. énekkar is közreműködik, dr. Pallmann Péter, Paksy Sándor lelkészek és Schreiber Ottó tőgimn. tan. tartanak beszédet, valamint több szavalat lesz. A Nagy magyar városi Olvasókör vasárnap tartja farsangi mulatságát a Gőndöcs-kerti pavilonban. A tánc este 8 órakor kezdődik. A gyulai őpitőmunkások farsang hétfőn, 12-én tartanak este 8 órai kezdettel táncmulatságot a Wiszt-féle vendéglőben, amelyen a józsefvárosi favózenekar szolgáltatja a zenét. A jövedelem a könyvtár és a gyulai Munkás Otthon- alapja javára fordittatik. Gyűjtő állomás: Dénes, Herman és Weisz Budapest, VL, Lovag-utca 20. sz. Telefon: 129-93. Sok időt és pénzt takarít meg, mert Budapesten raktárban veszi át s rövid idő alatt szállítja házhoz az árut.
