Békés, 1923. (55. évfolyam, 1-103. szám)
1923-12-22 / 102. szám
4 légkörbe kell felemelnünk az elméket és a sziveket. Ez a tisztitó munka jó ideje folyamatban van, meg is van az eredménye, de természetesen még nagyon sok a teendő, amig sokat szenvedett, zaklatott, ezerszeresen hányatott és megpróbált népünk teljes lelki egyensúlyát visszakapja. Az iskolán kívüli szabad oktatásnak nemes feladatai közé sorolom a jellem és erkölcs fejlesztés ezen nehéz és fontos teendőinek teljesítését is. Hirdetnie kell a szabadoktatásnak a hazaszeretet evangéliumát, a jellemet, az erkölcsöt, a vallásosságot kell mindazon nemzedékek leikébe beplántálnia, melyekre gondolkodását kiterjeszti. A jellem és az erkölcs kultuszán kívül az egészség kultuszának terjesztése is kiváló feladata az iskolán kívüli népművelésnek. Még a vallás is azt tanítja, hogy az élet a legfőbb javunk. Az emberi élet, és ami annak előfeltétele: az emberi egészség nemcsak az egyesre nagy kincs, de a hazára is, amelynek sorsát polgárai alakítják, a szerint, hogy mit érnek és mikép képesek érvényesülni. S ha valaha volt az egészségnek nagy jelentősége, soha nagyobb nem volt, mint napjainkban, amidőn a hosszú romboló háború és az utána következett mostoha viszonyok az emberi egészséget oly hátrányosan befolyásolták.Emberanyagunk java: a fiatalok, erősek és egészségesek vagy a csatatereken halt hősi halált, vagy megrokkant, legalább is erejében megfogyatkrzott. A háborús évek alatt a születések száma nagyon megcsappant. A bekövetkezett rossz táplálkozási és lakásviszonyok az egészségre a legkárosabb visszhatással vannak. A jelen tehát nagyon megnehezíti az egészség megóvását, viszont a jövő sürgősen várja erőteljes, egészséges magyar nemzedékek sorompóba állását. Az iskolán kívüli szabadoktatás minden módot használjon fel arra, hogy az egészség nagy jelentőségét, a nemzet jövője szempontjából szinte sorsdöntő voltát köztudattá érlelje, közmeg- gyöződéssé emelje. Különösen fontos az a felvilágosító munka, amelynek hivatása, hogy az egyetemes nagy népártalmak: a tuberkulózis, a venerea és az alkoholizmus egészség és életrontó veszedelmeit a legszélesebb körben ismertekké tegye és az ezektől való óvakodás tudnivalóira mindenkit kitanitson. A tuberkulózis többet pusztít a legvérengzőbb háborúnál, mert szünet és megállás nélkül szakadatlanul rombol. A nemi betegségek gyanutalan jövendő nemzedékekbe viszik bele a pusztulás mérgét. Az iszákosság pedig a lelki elzüllésnek és a testi bajok egész sorozatának szülő- anyja, azonkívül nagy alkalomszerzöje mindennemű bűnözésnek. Ha ezzel a három egyetemes nagy népártalommal eredményesen tudunk megküzdeni, megmenthetjük népünket a korai mortalitás és a degenerálódás csapásaitól. A nagy népártalmakkal való megküzdés mellett egyetemes nagy egészség- ügyi feladat: a tisztaságnak kérlelhetetlen keresztülvitele az élet minden viszonylatában. A lelkiismeretesen keresztülvitt tisztaság az emberi életre és egészségre leselkedő baktériumok miriárdjait teszi ártalmatlanokká, azon felül a test tisztasága a lélek tisztaságát is vonzza maga után. Ugyancsak a szabad oktatásnak kell hatályosan a közérdeklődés előterébe állítani népünknek nagy elmaradottságát a lakásviszonyok terén és a lakás hygiene iránt való érzékének még mindig nagyon fogyatékos voltát. Ha nem igy volna, nem pusztítaná annyira pompás fajunkat a tüdővész, mely lényegében lakásbetegség. Végeredményében az egészséges lakás kultúra kérdése, mert hogy szobánk levegős, napos, szellőzött, száraz, túlzsúfoltságtól mentes legyen, mindennek megértéséhez és méltánylásához műveltség szükséges. Az egészségügyi problémák sorában messze kiemelkedő jelentősége van a gyermek gondozás problémájának. Népünk szaporasága ellen nincs panasz, ezt azonban szomorúan ellensulybzza a vétkesen nagy gyermekhalandóság. E részben még máig sem sikerült megtörni népünk közönyét, mely könnyen nyugszik bele a gyermekhullásba. „Isten adta, Isten elvette“ úgymond. A gyermekegészségügy terén sem lehet eleget fáradni szóval, Írással, tettekkel, áldozatokkal. A gyermekhalandóság leszorítása kulcsa Magyarország erejének és fellendülésének. íme, ez is oly tér, melyen a szabad oktatásnak bőséges alkalma nyílik áldásos tevékenységre. Nem akarok további részletekbe merülni. Csak általánosságban akartam rámutatni arra, mily hatalmas, a nemzet jövőjére milyen rendkívül nagy jelentőséggel biró munka vár az iskolán kívüli szabad oktatatást teljesítő társadalmi tevékenységre. Az irás olvasás tudásának igazán egyetemessé tétele, az iskolai oktatás hiányainak és hézagainak pótlása, az életben való boldoguláshoz szükséges tudnivalók elsajátíttatása, a szakmaszerü ismeretek mélyítése, a hazafiság beoltása a telkekbe, erkölcs és jellemképzés, a nép erőkonzerváBékés lása közegészségügyi kultúra teremtése révén. íme ezekben látom azokat a főbb feladatokat, melyek a legközelebbi jövőben az iskolán kivüli szabad oktatásra várnak. Általában az a hivatása a szabad oktatásnak, hogy megadja mindenkinek azt az ismeretet, melyre akár tudásvágya, akár gyakorlati élethivatása folytán szüksége van, végcélja pedig, hogy a müveltségbeli különbségek kiegyenlítése révén egységes nemzeti és polgári világfelfogás kialakulását mozdítsa elő. m 1 m m m. Karácsony ünnepe. A Föld kerekségének minden tájékát behálózó keresztény világ egyik föiinnepe, mely Jézus Krisztus születésének emlékére tartatik és december 25-ére esik. Jézus születésének napját illetően a kereszténység első századaiban eltérők voltak ugyan a vélemények és igy némelyek azt december 15-re, a keletiek pedig január 6 ra illesztették be, de a későbbi kronológiai számítások, egybevetések, kortörténeti kutatások alapján az látszik legvalószínűbbnek, hogy ez a nagy esemény csakugyan december 25-én történt. Az ókori népek ezt a napot tekintették a napfordulat idejének, melynek neve a rómaiaknál , Natalis dies invicti“ (a legyőzhetetlen) volt, ezzel jellemezték az uj napfordulatot, mely az év legrövidebb napjának, mintegy elhalásának újraéledését határolta. A római jelzés, hogy „legyőzhetetlen“ (= Nap) mindenesetre jól ráillett Krisztus Jézusra, mint a keresztény hívők világának Napjára. A Karácsony másodnapja, Szent István vértanú ünnepe már az egyház legelső századában is december 26-án fordul elő. A karácsonyest és karácsony éjnek kultusza közel 2000 éven át annyira áthatotta már a világ összes müveit népeit, e napnak költészete oly szép és annyira bevésődött az emberi lelkekbe, hogy ünneplésére kényszeríti azokat is, akik a keresztény egyházon kívül állanak. Jézus születésének körülményei, szegénysége, üldöztetése, gyermekkorának rokonszenves, kedves történetei egyrészt meleg népszerűséget kölcsönöznek neki, másrészt a gyermeknevelésnek nagyszerű példáját nyújtják. Későbbi élete és isteni tanítása pedig az őrök igazság, ellenállhatatlan hatásával alakították át az ókori pogány rabságból kereszténységre a világot és mindezt az isteni és felebaráti szeretet tanításával. Krisztus Jézus születése szere- tetet hozott a világra és méltán zeng ezért a hálaszó e magasztos ünnepen : „Dicsőség a magasságban Istennek és békesség földön a jóakaratu embernek“. Karácsonyi Istentiszteletek. A katolikus templomban a karácsonyi ünnepek istentiszteletei a szokott sorrendben tartatnak. A karácsony ój- féljén tartatni szokott misén kívül az anyatemplomban mindkét ünnepnapon délelőtt 8, 9, 10 és fél 12 órakor lesznek a szentmisék Karácsony napján a 10 órai ünnepi misét Brém Lőrinc püspöki helynök, a szentbeszédet báró Apor Vilmos plébános mondja. Ünnepi istentiszteletek a reformálás egy* házban. A karácsonyi és újévi szent ünnepek alatt a református templomban az istentiszteletek sorrendje a kővetkező: Karácsony első napján a délelőtt 9 órai istentiszteleten az igehirdetést dr. Pallmann Péter lelkipásztor, az urvacsorai agen- dálást Paksy Sándor hitoktató lelkész végzi. Az ünnep első napi délutáni (fél 3 órakor) valamint az ünnep másodnapi istentiszteletet Kalas Ferenc vallástanitó lelkész végzi, ki egyúttal ünnepi követe (legátus) is az egyháznak. Óév délután fél 3 órakor és újév délelőtt 9 órakor az istentiszteleteket dr. Pallmann Páter lelkipásztor végzi. A gyulai Evangélikus egyház folyó évi december hó 22-én délután fél 4 órakor az Ecsedi-utcai imaházban a szegény gyermekek felruházására, illetőleg megajándékozásával kap* csolatban karácsonyfaünnepóíyt tart, melyre az érdeklődőket ez utón is szeretettel meghívja az Elnökség. Az evangélikus ünnepi istentiszteletek sorrendje a következő: december 23-án délelőtt 10 óra, advent utolsó vasárnapi ; december 24-én délután fél 4 órakor karácsony esti; december 25-én délelőtt 10 órakor karácsony első napi; december 26 án délelőtt 10 órakor karácsony másodnapi istentisztelet úrvacsora osztással kapcsolatosan ; december 30-án délelőtt 10 órakor rendes vasárnapi; december 31-én délután 4 órakor óévesti és 1924 január 1-én délelőtt 10 órakor újévi istentisztelet. Napforduló. Az év legrövidebb napjai: december 22. 23. és 24. most következnek ránk, A Nap reggel 7 óra 48 perokor kel es délután 4 óra 10 perckor nyugszik. December 25-től fogva a hónap végéig a nappal hossza 4 percei növekedik. 1923. december 22. Gróf Széchenyi Miklós megyéspüspökért tartandó engesztelő szentmise december 3L-én reggel 8 órakor tartatik as anyatamplomban. Hollandiából gyermekvonaí érkezett 600 magyar gyermekkel, kik között gyulaiak is voltak s szombaton a hajnali vonattal érkeztek haza. Énekkar az anyatemplomban. A katolikus énekkar, mely első szereplésével, december 8-án, egyszerre meghódította a lelkeket, szent karácsony ünnepén, a déli fái 12 órai szentmisén iemét változatos énekszámokkal fog működni. Elöadatnak: 1. Bágenhold: Kyrie és Sanctos kétszólamu női. 2. Karácsonyi ének 1651-ből férfikar. 3. Damény: Az ige megtestesült vegyeskar harmonium és vonósnégyes kísérettel. Közben orgona, illetőleg harmonium és vonósnégyes kísérettel magán énekszámok és pasztorálék keltenek áhítatot, ünnepi érzelmeket. Bellehemesek. A felnőttek emlékeznek még, hogy gyermekkorukban minő érdeklődéssel szemlélték a betleheme8ek játékát, hallgatták mondó- káikat, félelmes tisztelettel nézték a nagy bundákba öltözködött, csörgős-botos fiukat. A tarkára kidiszitett betlehemek körül a mondók ák is mindjobban megtarkultak, olykor el is torzultak és a Jázuskára való szelíd emlékezés helyett éretlen tréfák, nevetséges köszöntések kerültek elő. A beköszöntés egyes pásztorok ajkán már igy hangzott: »Hopp Isten jó estét*. A. betlehemjárás nemes vonásait rontották a nem oda illő kitételek. Emiatt történt, hogy uj szöveget kaptak a betlehemesek. »Most hogy szent karácsony napja közeledik, az emberek szive jósággal megtelik* igy kezdődik az uj ^szöveg, melyben nemes érzések, illő, az ünaephez méltó hang vonul végig. A vallási érzés mellé társul szegődik a hazafias is, a jászolka előtt térdeplő kis bojtár ajkán, midőn panaszolja Jézuskának közős bánatunkat: »Elvették folyónkat, hegyünket, búzánkat* és kéri ajándékul »add, hogy Kárpát bérce, a kalászos róna, kincses Erdélyország magyar legyen újra«. Azon kéréssel hívjuk fel a családok figyelmét az uj, szebb, nemesebb szövegre, hogy a bebocsátott betlehemesekkel ezt mondassák el. Herezeg Ferenc Gyulán A Szociális Missió Társulat 1924. január 4 és 5-éu a cipő akció céljaira a »Gyurkovics lányok* szinrehozatalával szinielőadást rendes. Az előadás 4-én 5 órai kezdettel és 2000 korona belépő díjjal, 5-én psdig este 7 órai kezdettel és 4000 korona belépő dijjai fog megtartatni. Az 5-ikí előadáson Herczeg Ferenc a darab szerzője és Csathó Kálmán irő is megjelennek. Jegyek előre válthatók Dobay János könyvkereskedésében. Halálozás. Széles körben élénk részvétet keltő halálesetről értesülünk. Dr. Bárdos Arthurné szül. Grimm Etelka Gyulán, életének 59. évében december 2L-én elhunyt. Halálát férje szerető gyermekeivel és kiterjedt rokonsággal, nagyszámú tisztelőivel gyászolják. A Békésmegyei Egyetemi hallgatók báljának rendezősége minden kedden, csütörtökön és szombaton délután 6—8-ig hivatalos órát tart a Kath. olvasókör helyiségében. A bállal kapcsolatos bármiféle ügyben kérjük, hogy mindenki a fenti hivatalos órák alatt forduljon a bál rendezőségéhez. A Gyulai Oktatók Egyesülete a múlt heti választmányt gyűlésén elhatározta, hogy 1924. februáu 2-án a Bókéamegyei Kaszinó termeiben az egyesület javára zártkörű táncestélyt rendez. A bál iránt, mely a múlt években is a legjobban sikerült mulatságok egyike volt, már most is élénk érdeklődés mutatkozik. Népies Ismeretterjesztő előadások az állami elemi Iskolában Folyó hő 23 án (vasárnap) délután 4 órakor a méhészetről tart előadást Marosi Illés. Folyó hó 26-án (Karácsony másodnapján) délután 4 órakor A hajcsövesség és a talaj víztartalmának megőrzéséről tart előadást Kardos István. Az előadások az Y. leányosztály tantermében tartatnak meg, melyekre a gazdálkodással foglalkozó közönséget ez utón hívja meg a vezetőség. A gyulai egyesületi polgári fiúiskola cserkészcsapata és a csapat szervezetén ktvüi álló tanulók együttes kézimunka kiállítását állandóan nagy közönség kereste fel. A kiállítást a rendezőség december 21-én kénytelen volt berekeszteni, miután a Csabán vasárnap rendezendő cserkész ünnepélyre 700 tárgyat átvittek, az ittmaradt összes tárgyak pedig eladattak és a vevők a tárgyak elszállításához ragaszkodtak. A cserkészek nem szabtak magas árakat, szem előtt tartották azon szabályt, hogy: »A cserkész ahol tud, segít. így a közönség felhasználta a méltányos árakat, hogy az ügyes, kedves tárgyakkal a gyermekeknek örömet szerezhessen.
