Békés, 1923. (55. évfolyam, 1-103. szám)

1923-10-31 / 87. szám

LT. évfolyam 87. sasául,

Szerda

Ctyula, 1923. október 31.

Előfizetési árak:

Negyedévre helyben vagy vidéken , 3000 K

Hirdetési dij előre fizetendő.

BÉKÉS

POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP.

Szerkesztőség, kiadóhivatal

Gyulán, Templom tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők.

Kézirat nem adatik vissza

Egyes szánt ára 100 koronaAz uj ipartörvéuy.

November 1-én lép életbe az 1884. évi régi ipartörvény módosításáról intézkedő 1922. évi

XX. t.-e,, amelyre az uj ipartörvóny elnevezést kapta. Az elnevezés tulajdonképpen nem helyes, mert ez a törvény csak novella-jellegü és nem öleli fel az ipari közigazgatás egész anyagát, hanem csak a képesítés kérdésére és a tanonc- ügyre vonatkozólag tartalmaz rendelkezéseket.

Az életbeléptetés közeli időpontjára való tekintettel a nagyközönség számára nem lesz érdektelen az uj ipartörvény alapalveinek és azon rendelkezéseinek ismertetése, melyek az eddigi helyzettel szemben újításokat tártalmaznak. A törvény alapgondolata a képesítés megszorítása azoknál az iparúknál, melyeket túlnyomóan kézműves jelleggel űznek. £z kétféle módon történik. Egyrészt megszaporodik a képesítéshez kötött iparok száma, másrészt az ipari képesítés megszerzéséhez a törvény uj feltételeket állapit meg.

Eddig a tanidő tartama nem volt meghatározva. Az uj törvény megállapítja, hogy az inas tanideje legalább két év, legfeljebb pedig négy év. Kivételes kedvezések a négy és hat középiskolát végzett, továbbá érettségit tett ifjakra vannak megállapítva. Ha az inas tanidejét befejezte, az úgynevezett tanoncvizsgáló bizottság előtt segédi vizsgálatot tartozik tenni. Ilyen tanoncvizs- gáló bizottságokat az ipartestűletek, illetőleg, ahol ipartestöietek nincsenek, a szolgabirói hivatalok tartoznak alakítani. Az inas e bizottság vizsgálata alapján kapja meg a segédlevelet, melynek alap ján viszont munkakönyvét válthat.

A segéd önállósítása előtt két évet tartozik szakmabeli munkában eltölteni. Ekkor kaphatja meg az iparigazolványát, illetőleg engedélyhez kötött iparoknál, melyeknél a megbízhatóság külön igazolása szükséges, iparengedélyét. Az ilyen iparigazolványok és engedélyek birtokosai azonban csak az >iparosc címet viselhetik. Aki a »mester« címet akarja viselni, annak külön vizsgalatra keli menni az úgynevezett iparos és mestervizsgáié bizottság elé. Ezeket a bizottságokat s kereskedelmi és iparkamara alakítja meg. A levizsgázott iparosok mesterleveleket kapnak, amely azonban nekik külön jogokat nem biztosit, csak magasabb szakmabeli képzettségüket bizonyítja. Megjegyzendő, hogy a törvény a szerzett jogokat tiszteletben tartja és a régi iparosok továbbra is viselhetik a mester eimet.

Az iparos- és mestervizsgáló bizottságoknak még egy feladatuk van: szakvizsga foganatosításával önállósághoz segíteni az olyan különös méltánylást érdemlő egyéneket, akik a viszonyok folytán más módon az ipari képesítést nem szerezhették meg. Ilyenek a rokkantak, a hadifogságból visszatértek, hadiözvegyek, állásukat elhagyni kényszerült közalkalmazottak, katonák atb. Szakvizsga letétele révén mehet át az iparos egyik iparról a másikra is. Az az állapot ugyanis, hogy az egyik iparra külön képesítés megszerzése nélkül átléphetett, november 1-től kezdve megszűnik.

Szigorú intézkedéseket tartalmaz az uj törvény az inasok általános képzettsége és iskolalátogatási kötelezettsége tekintetében. Iskolaköteles gyermeket tanoncnak szerződtetni és tanon«• nuk segédlevelet kiadni a tanoneiskola végbizonyítványa nélkül nem szabad.

Minthogy a törvény kimondja, hogy jogi személyek, tehát részvénytársaságok és szövetkezetek jövőre képesítéshez kötött ipart a kézművesség keretén belül nem űzhetnek, szükségessé vált annak megállapitása, hogy mi esik ezen a kereten túl, vagyis mi a gyár? Érnek definiálása nálunk most történt először a törvény végrehajtási utasításában. Eszerint gyár az olyan üzem, amely: 1. legalább tiz alkalmazottat foglalkoztat, géppel dolgozik és termékeit kizárólag toFelelós szerkesztő: DOBAY FERENC

vábbelárusitóknak adja el. 2. ha másoknak is ad el, a gyári jelleg előfeltétele a gép ós legalább húsz alkalmazott. 3. ha gép nincs, a gyári jelleghez legalább huszonöt alkalmazott szükséges. Kétségek esetén az érdekképviseletek és az ipar- felügyelő meghallgatása alapján az iparhatóság dönt.

A városok és községek iparűzését a törvény nem szünteti meg teljesen, de korlátok közé szorítja. A végrehajtási utasítás szerint a törvénynek intenciója az, hogy ilyen iparokat csak indokolt szükség esetén lehessen folytatni és a meglévő városi üzemek közül a feleslegesek fokozatosan megszűnjenek. Uj kézmüvesjellegü iparokat a városok jövőben csak a kereskedelmi miniszter engedélyével kezdhetnek. Nagyobb közüzemek, pld. gázgyár és villanytelep létesítésének természetesen nincsen akadálya.

A készítmények teljes előállítása tekintetében az iparos korlátozva nincs és e eéibói más iparághoz tartozó segédszemélyzetet is alkalmazhat. Kárpitos tehát elkészítheti a készítményéhez szükséges asztalos muokákat, de rendelést önálló asztalos munkára nem vehet fel. Az ilyen kisegítő jellegű iparban az iparos tanoneot nem tarthat. Ugyanilyen megszorítás alá kerülnek a kereskedők ipari tevékenysége is, akik rendeléseket vehetnek fel, de önálló ipari munkát nem végezhetnek. A ruhakereskedő például vehet mértéket, de a munkát, vagy igazítást tartozik képesített szabóiparossal elkészíttetni.

Minden kereskedelmi vagy ipari foglalkozást űző egyén tartozik üzletét, sőt vásári árusító bódéját is cégtáblával megjelölni. A cégtáblának a valódi és teljes nevet kell tartalmaznia, csupán bejegyzett cégeknél van megengedve az üzlet- tulajdonos nevétől esetleg eltérő bejegyzés szerinti cimnek a használata. Ez esetben azonban az üzlet bejáratánál egy külön kis táblán kell feltüntetni a cégtulajdonos nevét.

Ezek az elvek természetesen a törvény egész tartalmát távolról sem meritik ki s a törvény alkalmazásának módjait, annak az egyes iparokra és esetekre való alkalmazását az igen terjedelmes végrehajtási utasítás magyarázza. Az alkalmazás az érdekelt iparhatóságok, a kereskedelmi és iparkamarák és az ipartestületek feladata. Minthogy azonban november 1-ével a magyar kis- és kézműipar történetében uj fejezet kezdődik, szükséges, hogy a törvény hatályba lépése előtt legalább is az érdekeltek a vezérelvekkel megismerkedjenek. Az átmeneti idő erős munka ele fogja állítani az egyes hivatalokat, de minthogy a törvény és végrehajtási utasítás áttanulmányozása céljából hónapok állottak a rendelkezésűnkre, remélhető, hogy ez az átmenet nagyobb zökkenések nélkül fog megtörténni.

Tonelli Sándor.

ÜK 1 B B K.

Mindszentek napja Holnap, november l én tartja a rom. kath, anjaszentegyüáz a Mindszentek tiszteletére rendelt ünnepnapot, mely megemlékezés a földön élt és szent életükért a megdicsőüléssel jutalmazott összes szentekről. Mindszentek napjanak délutánja már egyúttal halottak előestéje és ezért e napon délután 3 órakor körmenetek indulnak a temetőkbe és pedig az anyatemplombói a Szentháromság temetőbe és a Szent Jozsc-f templomból a Szent József temetőbe.

Halottak emlékezete. Az összes elhunytakért haiottak napjan tartandó gyászmise az anyatemplomban reggel 8 órakor lesz. Az elesett hősökért mondandó szentmise november 3-án, azaz szombaton reggel 8 órakor tartatig az anyatemplomban, melyen az összes iskolás gyermekek is megjelennek.

Megjelenik szerdán és szombatonReformáció emlékftnnepség tartatik a helybeli református templomban szerdán délelőtt 9 órakor, amikor Kalas Ferenc vallástanitó-lelkész imádkozik, dr. Pallmann Péter lelkész végzi az emlékbeszédet, Paksy Sándor vallástanitó-lelkész a záróbeszédet mondja. Szabó Ida és Rózsa Julia a reform, leányegylet tagjai szavalnak, a református vegyes énekkar két énekszámmal veszi ki részét.

U] Jogtudor. Takácsy Imre október 20-án a jogi tudományok doktorává avattatott a budapesti egyetemen.

Egy szál virágot a hősök sírjára- A

gyulai Szociális Misszió Társulat a hősök temetőjében nyugvó minden halott katona sírját lehetőleg pár szál virággal óhajtja ellátni s ezen óéiból egy-egy szál virágot kér a gyermekek ntján a gyűjtőhelyre (Megyeház-utca Domanek Pál lakása) eljuttatni.

Ritka vendége lesz városunknak dr. Szűcs Ernő budapesti főreáliskolai tanár személyében, ki nemcsak neves ember a maga tantárgyai körében, (mennyiségtan és fizika), hanem mint a lelkiek hirdetője, mint az örök isteni igazságok terjesztője országszerte közszeretetnek örvend. — Amint szabad ideje van, beutazza az országot és mint tanár és egyúttal felszentelt ref. pap, sokakat megtérít beszédeivel. Négy napig lesz vendége városunknak és ezen idő alatt mindennap tart előadást alábbi beosztással: November 1-én délután fél 5 órakor az újvárosi olvasókör nagytermében kezdi meg előadását és a »Meggazdagodás útjáról« beszél. November 1-én délután 6 órakor a városháza nagytermében »A láthatóktól a láthatatlanhoz«. November 2-án délntán 3 órakor az újvárosi olvasókörben »A szenvedések kikerülése«. November 2-án délután 6 órakor a városházán »A hetedik érzék«. November 3 án délután

3 órakor az újvárosi olvasókörben »Az élet meghosszabbítása«. November 3-án délután 6 órakor a városházán »Ut a boldogság felé«. November

4 én délután 6 órakor a városházán »Magyarország feltámadása«. Nagy érdeklődéssel várjuk az előadást, amelyeken belépődíj ninos, de önkéntes adományok a szegény gyermekek felruházására köszönettel fogadtatnak.

Mfikiállilás megnyitása. F. hó 28-áu délelőtt 11 órakor nagyszámú előkelő közönség előtt nyitotta meg dr. Ladies László elnök a Társulat harmadik kiállítását. Ott láttuk társadalmunk, erkölcsi testületeink vezető és számottevő tényezőit, kik a nagyszámú lelkes érdeklődőkkel együtt megtöltötték a vármegye diszcs nagytermét. Dr. Ladies László lendületes, lelkes és keresetlen szavakkal domborította ki azt a nagy haladást, melyet a Társulat tett, s melyről minden látogató meggyőződhetett. Hangsúlyozta az egyesülésben rejlő és kifejezésre jutott művészi erőt s az ezáltal dokumentált művészi színvonalat. Megnyitójában kitért arra az örvendetes jelenségre is, hogy csonka országunkban vármegyénk az egyetlen, melynek megyei jelentőségű Képzőművészeti és Iparművészeti Társulata van. Továbbá arra az örvendetes tényre, hogy a Társulat kulturszükségleti létét mi sem bizonyítja jobban, mint a teljes számban megjelent lelkes közönség meleg érdeklődése. Ez alkalommal említjük meg, hogy a Társulat munkáját elismerő erkölcsi testületek és magánosok a kiállító művészek buzdítására és tevékenységének fokozása- képen dijakat tűztek ki. A dijakat bíráló bizottság a hét folyamán osztja ki a művészi követelményeknek megfelelő festmény, szobor és ipar- művészeti müvek alkotói között.

Felhívom a »Gyula* bajtársi törzs gyorsíró tanfolyamára jelentkezőket, hogy folyó hó 31-én, szerdán este 6 órára a főgimnáziumban az óra- beosztás és egyéb megbeszélések végett jelenjenek meg. Sebestény íródeák.

PETROLEUM 1 liter 1000 h ZSIRSZODA 130° 1 kg. 4000 K

Lapunk mai isánM 2 oldal-