Békés, 1923. (55. évfolyam, 1-103. szám)

1923-10-10 / 81. szám

LY. évfolyam SÍ. szám Szerda ftyula, 1938. október 10 Bléflzetésl árak: helyben Negyedévre vagy 3000 K vidéken Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KŐZftAZDÁSZATI HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek imézendők. Kézirat nem adatik vissza Felelős szerkesztő: DOBAY FEKEAT Megjelenik szerdán és szombaton­Egyes szám ára 100 korona. A vármegyei közigazgatási bizottság illése. (1921. októl»«- 8.) Az ülésen a vármegye alispánja elnökölt. Az alispán! jelentősből megtudjak, hogy a közélelmezési miniszter az ellátatlanok részére október hónapra 512 mázsa lisztet utalt ki, amely mennyiség a szükségletet fedezi, azonban úgy- látszik, hogy a közélelmezési minisztériumban megbánták azt, hogy — ami oly ritkán történik meg — kielégítő lisztmennyiséget bocsátottak Békésvármegye minimálisra redukált eilattatlanai részére, mert — amint azt elnöklő alispán szó­belileg bejelentette — a közélelmezési miniszter mai napon érkezett rendelete szerint, mintán a hatósági liszttel ellátandók számában beállott változás folytán, az ellátatlanok egy havi liszt­szükségletének kiegészítésére 374 mázsa liszt elégséges, ennélfogva az október hónapra kiutalt 512 mázsa lisztből 138 mázsa lisztet storniroztatot. Íz a redukció pedig minden valószinöség szerint válasz kivánt lenni a törvényhatóság azon felterjesztésére, amelyben a bizottság kérte, hogy a lisztellátáara igénnyel bírók kategóriája ki­terjesztessék a teljesen szegény és munkaképtelen­ség miatt hatósági támogatásra feltétlenül reá- ssorultakra is. Megemlítjük még az alispáni jelentésből Gerendás puszta önálló községgé alakulásának ügyét is. A belügyminiszter ugyanis Lavatka József plébános és Birkás Mihály birtokos kér­vénye folytán nevezett puszta önállóságának kérdésében döntött még pedig a törvényhatósági bizottság korábbi határozatában foglaltak elfoga­dásával úgy, hogy csupán a Trautmansdorff, Ap- ponji és Hoyos-féle felparcellázott birtokok területének összefoglalásával engedélyezte a köz­séggé alakulást. Az uj község neve ideiglenesen »Gerendás«; végleges nevét majd a törvény­hatóság meghallgatása után fogja a miniszter megállapítani. Az uj községnek Békéscsaba város törzs- vagyonában és adósságaiban való részesedése kérdésében a törvényhatóság lesz hivatva egyez­séget közvetíteni, valamint a legközelebbi törvény­hatósági bizottság fogja megtenni a község járási beosztása és a képviselőtestület létszámának meg­állapítása, az elöljárói tisztségek és állások szerve­zése, a virilisek névjegyzékének összeállítása, úgy­szintén a választott képviselőtestületi tagok meg­választása, végül az elöljárói .tisztségek betöltése iránt szükséges intézkedéseket. Az nj község működésének kezdőpontját a vármegye alispánja határozza meg de csak akkor, ba a községi hivatal, úgyis, mint anyakönyvi hivatal ónálló működésé­nek megkezdésére az összes előkészületek be­fejeztettek. Az állategészségügyi főfelügyelő és várm. t. főorvos rendszerinti havi jelentésének felolvasása 6b tudomásul vétele után a kir. pénzügyigazgató terjesztette elő terjedelmes havi jelentését, amely­nek a nagyközönséget igen közelről érdeklő részét lapunk más helyén közöljük. Az áilamépitészeti hivatal jelentése beszámol az utbengerlési munkálatok állásáról. Bzidőszeriut megindult a mezőberény—vésztői 5 kilométer hosszú útszakasz hengerlése, üzen munkálatok befejezése után a gözbenger visszajön Békéscsabára és onnan Orosháza környékére a törvényhatósági utak hengerléséhez. A bengeriési munkálatok csak akkor fognak gyorsabb tempóban megindulni, ba leérkezik a vármegyei gözbenger, melynek kijavítását október végére ígérték a minisztériumban. A dobozi belterületi burkolandó szakasz munkája pedig csak akkor indulhat meg, ba a kereskedelmi miniszter az erre vonatkozó határo­zatot jóváhagyja. A jóváhagyást az alispán táviratilag megsürgette. Az áilamépitészeti hivatal havi jelentésével kapcsolatban Szentkereszty Tivadar kir. tanfel­ügyelő tette szóvá a vasúti összeköttetésnek októ­ber 1-ével történt hátrányos megváltoztatását. Ugyanis a legutóbbi menetrend szerint a Buda­pestről jövő személyvonathoz, amely este 9 óra­kor érkezik, Gyulának nincsen csatlakozása. Ugyancsak a hajnalban Budapestre menő vonat­hoz ismét nincsen Gyuláról közlekedés. Indítvá­nyozza, hogy a bizottság keresse meg a Máv. igazgatóságot az iránt, hogy az a vonatpár, amely békésosabáról este jött Gyulára és reggel 3 óra­kor Békéscsabára ment, ismét állittassék vissza. Dr. Hoffmann Károly t. főügyész ugyanígy panaszolja, hogy Szeged felé sincsen Gyulának megfelelő összeköttetése. A bizottság a felszólalásokban kifejezésre juttatott kívánságokat magáévá téve úgy határo­zott, hogy felirattal fordul a kereskedelmi minisz­terhez aziránt, hogy a Budapestről este Békés- Csabára érkező s a Budapest felé hajnalban in­duló személyvonatokhoz Gyulának, mint megye­székhelynek a csatlakozás úgy, mint az a nyári menetrendben is megvolt, továbbra is biztosittas- sék. Egyébként általánosságban megjegyezzük, hogy az ülés rendkívül osendes lefolyású volt, és óvek óta először fordult elő, bogy egyetlen egy felszólalás sem történt, amelyben különben része volt annak is, hogy a 10 választott bizottsági tag közül mindössze 2 volt jelen. A főülés ntán a gazdasági albizottság ülésezett, amely 8 ügyet intézett el; ugyanoäak még a délelőtt folyamán ülésezett az árvaügyi felebbviteli küdöttsőg is 16 felebbvitelijügyet intézvén’^, s ami szintén szokat­lan; ez a bárom bizottsági ülés mindössze három­negyed 12 lg tartott. Fontos tudnivalók a bélyeg és illetékek lerovása terén. A kir. pénzügyigazgatónak a legutóbb tar­tott közigazgatási bizottsági ülésen felolvasott jelentéséből közöljük az alábbi igen fontos részt, azért, hogy az minél szélesebb körben köztudo­másúvá válván, az adózó polgárok a lehetőségig meg legyenek óva az igen érzékeny pénzbír­ságoktól. A bélyeg és illetékek lerovásának újabb megállapításáról az 1923. XXXII, t.-c. rendelke­zik s az ezen törvény 7. §-a alapján kiadott 117300. sz. P. M. rendelet fontosabb a az adózó polgárok érdekeit a leggyakoribb esetban érintő pontjait az alábbiakban ismertetjük: Azoknak az okiratoknak az illetéke, me­lyekre a törvény más illetőket nem állapit meg, az első példány első ive után 2000 K, másod- példánya és ivei ntán 1000 K illeték jár. Az örö­kösödési, ajándékozási szerződések, valamint a végrendeletek első ive 5000 K, minden további ive 2000 K. Más vagyonátruházási adózatok, ha az érték vagy vételár 2 millió koronánál nem nagyobb, 1000 K bélyeggel látandók el, de ha az értékhatár 2 milliót meghalad, akkor az első iv 2000, minden további iv 1000 K bélyeggel látandó el. Az ingatlan árverésről felvett jegyző­könyvet is 2000 K-ás bélyeggel £kell ellátni és pedig annyiszor, ahány a vevő. A kereskedelmi könyvek illetéke 5000 {_\cm.-ként ivenként 200 K. A marhalevelek illetéke minden juh és kecske után 100 K, sertés után 300 K, minden 2 éves­nél fiatalabb ló vagy szarvasmarha után 500 K, mig a 2 évesnél idősebbek után 1000 K. A meg­hatalmazás illetéke 2000 Kt ba azonban ez oly ügyben lesz kiállítva, amelynek tárgya 100.000 K-át meg nem halad, az illetők 200 K, ba pedig az érték 200.000 K-át nem halad meg, akkor 1000 K az illeték. Az örökbefogadási szerződés illetéke 4 féle. Ha az örökbefogadott nagykorú idegen állampolgár, akkor az illeték 300.000 K, ha nagykorú magyar állampolgár, akkor 100.000 X, ba kiskorú és első unokatestvér, akkor 20.000 K, ba kiskora, árva, vagy hadirokkant, akkor 10.000 K. Számlák 10.000 K-án alul 10, 100.000 K-iy 50, 500.000 K-iy 100, 2 millió K-ig 200, azon felül minden megkezdett 500.000 K után to­vábbi 50 K. A bevásárlási könyvek drb.-ként 500 K. Útlevelek illetéke közalkalmazottak, munkások, cselédek és napszámosok részire 1000 K, más személyek útlevele 5000 K. Hitóságok által ki­állított bizonyítványokra 1000 K bélyeg kell, mig az állampolgársági bizonyítványok illetéke 10.000 K. A közalkalmazottak részére az ily bizonyítvá­nyok illetéke 5000 K, Cseléd- és munkakönyvek illetéke 100 K. Iskolai és tanulmányi bizonyítvá­nyok illetéke 100 K, mig az érettségi és felsőbb tanulmányokról kiállított, oklevelekre 500 K jár. A tudori, tanári és mérnöki oklevél illetéke 1000 K. Az iparos tanulók bizonyítványa 50 K A közigazgatási hatóságokhoz intézett beadvány illetéke általában 2000 K; mig a beadvány első példányának második ive, valamint példányai ivenként 1000 £. A beadványt helyettesítő jegyző­könyvek beadványt illeték alá esnek A közigaz­gatási hatóságok stb. hivatalos kiadványai 4000 K illetik alá esnek, melyeket az illeték lerovása nélfcul nem szabad kiadni. Ipari bejelentések s ezek jogosítványaira vonatkozó beadványok illetéke 10 000—100.000 lakosig terjedő helységekben 4000 K. Ugyanez illeték fizetendő az italmérési engedélyek, vendég­lőknek, csapszékeknek és kávéházaknak a zárórán túl terjedő nyitvatartása iránt benyújtott kérések után. Kizárólag jótékony célra rendezett tánc- vigalmak, hangversenyek bejelentésének illetéke 4000 K. Ugyanennek bejelentése, ha belépődíjjal van összekötve, ha a belépődíj 100 K-át nem ha iád meg, 500 K, ba 200 koronánál nem több akkor 1000 korona ha 300 > > > > 1500 > ba 400 > > > > 2000 > ba 500 > > > » 2500 > ha 1000 > > » > 4000 > és ha a belépődíj 1000 K-át meghalad akkor a legmagasabb belépődíj négyszeres összegét kell illeték címén fizetni. Az ország címerének magá­nosok által leendő használatáért, vagy udvari ta­nácsosi cím elnyeréséért beadott kérvények ille téka 50000 K, névváltozások illetéke 10000 K, kivéve a közalkalmazottakét akik 2000 K illetéket rónak le. Szabadalmak kérvényilletéke 10000 K. Honosítás, községi kötelékbe felvétel, letelepe­dési kérvény illetéke 25000 K. Azok, akik 1914. évi augusztus hó 1-e előtt magyar állampolgárok voltak s elszakított területről kívánnak letelepülni 1000 K illetéket fizetnek. Hitbizomány felállítá­sára, kiterjesztésére, felcserélésére vagy megvál­toztatására irányuló kérvények 500000 K illeték alá esnek, a hitbizomány megterhelésére irányuló kérelmek bélyegilletéke 100000 K. I sö fokú ha­tóság intézkedése vagy rendelete elleni felebbezé sek illetéke 4000 K. Ha pedig a II-oá fokú ha­tóság oly határozata ellen nyujtatott be a feleb- bezés, amely az I sö fokú hatóság határozatát helyben hagyja, akkor az illeték 8000 K. Házas­sági akadály felmentése iránti kérés 5000 K és ha egy kérvényben több akadály alól kérnek fel­mentést, annyiszor 5000 K az illeték ahány akadály elhárítása kéretik. A felmentésről szóló kiadvány illetéke külön 5000 K. A nartyabélyeg pedig, ha a kártya fehér szélei 10 milliméternél nem szélesebbek 1000 K, ha pe­dig szélesebbek, akkor 2q00. A régi kártyák osak PETROLEUM 1 liter 1650 K ZSIKSZOIiA 130° 1 kg. 4000 K Lapunk mai száma 8 oldal í

Next

/
Thumbnails
Contents