Békés, 1923. (55. évfolyam, 1-103. szám)
1923-01-31 / 9. szám
liT. évfolyam 9, ssiáai* Szerda Gyula, 1923. január 31. Előfizetési ml : Negyedévre helyben 200 K Negyedévre vidéken 300 K Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÍFRABALMI ÉS KÖZfiAmíSZATl HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 7 korona. MMős szerkesztő: DOBAT FEREÜC Megjelenik szerdán és szombaton. Sémlátások. A rósz lelkiism8ret furdalásai e, avagy spekulációs manőverek-e azok a híresztelések, amelyek Magyarország harci készülődéseiről időnként felbukkannak a kis antant államaiban, nem lehet megállapítani. Valószínűleg mindkét ok közrejátszik keletkezésükben; az egyik szüli, a másik táplálja a határainkon túl időnként keletkező rémmeséket. Mi a Dyugodt, tiszta lelkiismeret békességével mosolygunk ezeken a híreszteléseken és szánakozva nézzük azt az ijedelmet, amely odaát kél akkor is, amikor mi a kis ujjúnkat sem mozdítjuk meg, A rablott zsákmányával uttalan-utakon menekülő orzónak félelme ez, ki hol eszeveszetten szalad vélt üldözői elől, hol remegve megáll, félve, hogy épen keresőinek karjaiba szalad. Minden kis zaj megrezzenti, minden árnyék egy elszánt üldöző, minden csillag fénye egy kutató lámpása s »ha zörren egy levél, poroszlót jőni vél*. S mialatt igy reszketuek a mi képzelt megmozdulásunktól, azalatt nem veszik észre, hogy az a veszedelem, amely egyszer csak el fogja metszeni rablott életük fonalát, az ott él és ott nő közvetlen közelségükben, önmagukban, népeikben. Saját népeiknek fel- eszmólése, öntudatra ébredése, mindig jobban tisztuló látása ez a veszedelem, amely minden kívülről jövő lökés nélkül egy szép napon szótfujja majd azt a kártyavárat, amelyet az erőknek egy pillanatnyi mozdulatlanságát felhasználva, épiteniök sikerült itt Közép- Európáhan. Tartósan nem lehet félrevezetni a népeket a felől, hogy hol vannak az igazi fizikai, erkölcsi és szellemi erők, amelyek ha talán szunnyadnak is, de meg nem haltak, ha átalakulás alatt vannak is, de el nem pusztultak. A nagyobb erők pedig a tömegvonzás törvényével gyakorolják a maguk vonzóerejét és a gyengébbek ezen vonzás hatása alól tartósan nem tudják kivonni magukat. A gazdasági, a kulturális és — last not least — az erkölcsi fölény olyan hatalmas vonzóerőt gyakorolnak a mindezek tekintetében alacsonyabb színvonalon állókra, amelynek minden fegyvernél, minden erőszaknál nagyobb és elhasználhatatlanabb egyesitő és tömörítő ereje van. Magyarország nem fizikai erővel tartotta együtt kilenc évszázadon át a maga sokfaju népeit és nem fizikai erő kifejtésével fogja most sem visszahozni őket a régi kötelékbe. És bármit mondjon az elfogult történelem* szemléletes, a Habsburg-biro- dalmat sem a nyers erő tartotta fenn, hanem a Habsburgok csodálatos kormányzó művészete és az a magasabb, tisztultabb államerkölcs, amelynek a Habsburg-birodalom sohasem volt hijjával és amelyek szinte teljes hiányát most épen a kis-antant népei tapasztalhatják. Azok a kisdedállamok, amelyek ma körülöttünk alakultak, még csak sejtelmével sem bírnak annak, miféle erőkkel lehet államot alkotni és államot fentartani. Nem ismerik azokat a fundamentumokat, amelyekre államokat tartósan építeni lehet. A mi nagy nemzeti dinasztiánknak, az Árpádoknak, majdnem minden egyes tagja művésze volt az államalkotásnak és államfenntartásnak; egy Szent István olyan mestere volt az államalapítás művészetének, akit csak utánozni, de fölülmúlni nem lehet. A későbbi dinasztiák nagy uralkodói tudatosan vagy öntudatlanul az ő utánzói voltak és az ő utolérhetetlen eszközeivel érték el a nagy sikereiket a magyar állam fentartásának és hatalma gyarapításának munkájában. A magyarságnak tehát ezeréves tudása és tapasztalata van abban, hogy mint kell különféle népeket egy államközössógb8n egyesíteni és az egységnek a részekre háramló előnyeiken és áldásaiban részesíteni. Ez az ezeréves tudás és tapasztalat, ha talán elhomályosult is most egy kis időre, ismét ki fogja bontani a maga szárnyait és magával ragadja most a porban vergődő gyámoltjait és feltámad ismét a Kárpátok övezte föld minden lakójának megváltása : a magyar állam. Ez ellen azután hasztalanul favatnak riadót. Belpolitika« A magyar kormány gondoskodik a béke bánSaüanságíU'ól A magyar királyi belügyminiszter a kővetkező rendeletét intézte valamennyi rendőrhatósághoz : A kormány nem kíván akadályokat gördíteni az elé, hogy a trianoni békeszerződés következtében idegen fennhatószg alá jutott és részben idemenekült magyar nemzetiségű egyének súlyos helyzetük enyhítése «áljából gyűléseket tarthassanak. Több Ízben előfordult azonban, hogy ilyen gyűléseken elfogadott határozati javaslatok a kritika határait túllépték, vagy oly kijelentéseket tartalmaztak, amelyek a szomszéd államok részéről kifogás tárgyává voltak tehetők. A magyar királyi kormány ilyen tartalmú kijelentéseket és határozatokat meg nem engedhet, minthogy ezek nem kívánatos következményeket idéznek fai. Ezért elrendelem, hogy a rendőrhatóságok e szempontokra szagom figyelemmel legyenek és minden olyan megnyilatkozást, amely a fenti szempontokkal ellentétben áli, feltétlenül akadályozzanak meg. A rendőrhatóságoknak ez irányban való céltudatos eljárására annál nagyobb súlyt fektetek, mert amennyiben ezúton a kellő eredmény elérhető nem volna, kénytelen lennék az ország külső biztonságát is veszélyeztető ezen meggondolatlan megnyilatkozásokkal szemben erélyesebb intézkedéseket folyamatba tenni. Oktatók közgyűlése. A Gyulai Oktatók Egyesülete január 28-án a kereskedelmi szaktanfolyam helyiségében tartotta közgyűlését az egyesület tagjainak nagyszámú jelenlétében és élénk érdeklődése mellett. A gyűlésen megjelent notabilitások között jól esett látnunk Szentkereszt'ny Tivadar kir. tanfelügyelőt és Némaíhy József gimnáziumi igazgatót, mint a közoktatás vezérférfiait is. A közgyűlést Mérey Gyula főgimuáziuini tanár, elnök nyitotta meg egy pompás szerkezetű és frappáns hatása baszéddel, melyben rámutatott azon akadályokra, melyek a fontos hivatásu egyesület intenzív működését gátolták és a jövőre nézve fokozottabb összetartásra buzdította az egyesület tagj át. Utána Károlyi Gábor főgimnáziurni tanár, titkár az egyesület harmadfélávi működéséről terjesztette b8 nagy gonddal összeállított jelentését. A jelentés szerint az egyesület szellemi ténykedése inkább a Szabadoktatási Bizottság terére csapott át, de az anyagi eszközök megszerzésére is, mert egy műsoros estélyt rendezett, mely lényeges sikerrel járt. A pénztárnoki jelentés szerint az egyesületnek 27.985 K 32 f. vagyona van, melyet a közgyűlés a betétként fekvő elhelyezésről értékpapír vásárlásra rendelt átalakítani s ennek keresztülvitelével a választmányt bizta meg. Az egyesület hivatásos tagjainak névsora az időközi változások figyelembevételével kiigazit- tatott. A tisztujitás során megválasztva lettek egyhangúlag : Elnök : Mérey Gyula, alelnökök : Marossy Etelka és Mazurek Ferenc, titkár : H. Fekete Péter polg. fiúiskolái tanár, főjegyző: Némedy Lajos, jegyző: Javoránszby Sarolta, pénztárnok: Endrész József. Választmány: Szent- kereszthy Tivadar, Némethy József, Panyik Tóth József, Török Etelka, József Dezső, Baiog Irén, Kalina Anna, Szacsvay Tibor, Bekker Endre, Zimmer József, Dundler Ferenc, Balogh János, Scher Izsó, Taray Ferencné. Indítványok során elhatározva, bogy minden hónap második szombatján délután 5—7 óra között az egyesület tagjai a Kereskedeimi szaktan- folyam helyiségében kaszinó-összejövetelt tartanak és felkéretnek az összes tagok, hogy ezen társas összejöveteleken minél nagyobb számmal jelenjenek meg. Az egyesület csatlakozik az országos tanügyi szervezetek mozgalmához, hogy a családtagoktól megvont vasúti kedvezményes utazás — ha kevesebb alkalomra korlátozva is — de vissza- állittas3ék. Ezt különösen a vidéken működő tau- férfiak főiskolát látogató gyermekeik részére kérelmezik, mert az utazással járó költségek elviselhetetlen ás méltánytalan terhet rónak a vidéki szülőkre. A közgyűlés elhatározta, hogy március 15-én délelőtt nagyobbszabásu nyilvános Petőfi- emlékünnepélyt rendez. Több oldalról történt felszólalás sérelmesnek tartotta, hogy a KANSz. gyulai szervezete a gyűlések meghívóit késedelmesen, ezenfelül csak szórványosan közli a tanügyi férfiakkal s a gyűléseken emiatt meg nem jelenhetvén, érdekeik sérelmet szenvednek. Elhatározva lett, hogy az értesült tagok társaikat is értesítsék. A közgyűlés megbízta a KANSz-ban képviselt tagjait, akciót indítsanak, hogy a nem állami tanügyi munkások is az államiakkal miu- denben egyenlő elbírálás alá vonassanak. m i mm m. Igazságügyi kinevezés. A szegedi ítélőtábla elnöke dr, Vághy Ferenc ügyvédjelölt, kunBzent- mártom lakost a gyulai kir. törvényszékhez joggyakornokká nevezte ki, dr. Grottó Láseló gyulai törvényszéki joggyakornokot pedig a szegedi kir. törvényszékhez Helyezte. A közigazgatási bizottság február hó 14-én délelőtt 9 orakor ülést tart. Vitézek Gynián. A békés—aradvármegyei vitézek vasarnap gyűlést és társas összejövetelt tartottak Gyulán, mely alkalomra a környékbeli vitézek csaknem mindnyájan megjelentek. A magyar diszöltönyös, kardos, sastollas vitézek festői csapata általános feltűnést keltett a városban és pedig méltán, mert a vitézek igen jó megjelenésű, szép magyar férfialakok voltak. Nyugalmazott tanfelügyelő. Pethő János volt zomborí, utóbb a bákéavármegyei kir. tanfel- ügyetőséghez beosztott kir. tanfelügyelőt a valláséi közoktatásügyi miniszter hosszas és buzgó szolgálatainak elismerése mellett nyugdíjazta. Vitézi telkek njabb adományozása. A hivatalos lap vasárnapi száma közli a kormányzó Oföméltósága leiratát, mely szerint újabban ismét 36 vitézi telek osztatótt szét a vitézek között, Bókésvármegyében a következők kaptak 15—18 kát. hold föld adományt: Bognár József tart. tiszt- helyettes, főldmives Füzesgyarmaton, Forrás András tart. őrmester, főldmives, Vésztőn, Kövess György, tart. tiszthelyettes, gazdasági cseléd és B. Tóth János, tart. tiszthelyettes, főldmives, Kőrös- tárcsán. Meghivé. A gyulai »Erkel Ferenc* sakkor évi renaes közgyűlését f. évi február hó 3-án, szombaton délután 5 órakor tartja a Polgári Kör külön helyiségében, amelyre a Kör tagjai tisztelettel meghivatnak. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. Titkári jelentés. 3. Évi zárszámadás. 4. Tiszíujitás. 5. 1923. évi költségvetés megállapítása. 6. Indítványok, fcapmb mai izém« 2 oldaí,
